Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Dr. Horváth Imre: Gazdasági hasonlóság és kapacitás növelés szennyvíztisztító berendezéseknél

120 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. Dr. Horváth I.: Gazdasági hasonlóság böztetés azért indokolt, mivel bizonyos esetekben (pl. műtárgyaknál) a kapacitás kifejezhető a műtárgy hasznos térfogatával is. Más esetekben viszont a kapacitás értékét célszerű lehet más jellemző mennyiségekkel definiálni. Ilyenek lehetnek pl, a terhelést meghatározó lakósszám, a lakosegyenérték, a terhelő szennyvízhozam vagy más egyéb jellegszám. 8. Méretarány-hatás (scale effect) Az előzőekből már egyértelműen következik, hogy a méretarány-hatás fogalma a gazdaságossági jellemzők értékelésénél is értelmezhető. Itt eredendően ugyanis arról van szó, hogy bizonyos mérethatárokon túl az extrapolálás már nem vezet elfogadható eredményre. E ténynek elsődleges oka abban van, hogy az alkalmazható költségfüggvények is csak meghatározott tartományon belül érvényesek. Sőt továbbmenően az is megállapítható, hogy egy adott költségfüggvény általános alakjának feltételezésével és érvényességével az abban szereplő állandók (pl. a Const és az a hatványkitevő) értékei is megváltozhatnak. Ilyen megfontolásokból kiindulva a hagyományosan alkalmazott méretarány-hatás elnevezés helyett indokoltabb lehet a kérdéses rendszerre jellemző összefüggések megváltozásának hatásáról beszélni. Megjegyezzük, hogy ilyen irányú következtetéseket korábbi kutatásaink nyomán publikált munkáinkban már levontunk a hasonlóságelméleti módszerek általánosítási lehetőségeinek tárgyalása során. A jellemző összefüggések alakja tehát megváltozhat anélkül, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló két vagy több berendezés méreteiben számottevő különbség lenne. Ilyen értelemben példaként említjük a közel azonos méretű tisztítótelepeken megvalósított technológiai folyamatokat, kisebb-nagyobb mértékben eltérő műtárgyak, technológiák és tisztítási hatásfokok figyelembevételével. 9. Következtetések, javaslatok Egyes részletkérdések tárgyalásakor már levontunk néhány gyakorlati következtetést. Ezeken túlmenően az alábbiakban még további összefoglaló következtetéseket és javaslatokat teszünk. a) A szennyvíztisztító berendezések és műtárgyak gazdaságossági kérdéseinek elemzése kapcsán célszerűnek mutatkozik a műszaki tudományok számos területén eredményesen alkalmazott méretnövelési módszerek bevezetése, bizonyos mértékig hasonlóságelméleti megfontolásokra alapozva. Ily módon extrapolációs számítások végezhetők részben a méret-, illetőleg a kapacitásnövelés, részben pedig a csökkentés irányában. b) Az extrapolációs számítások elvi alapját a gazdaságossági értékelések során meghatározott költségfüggvények képezik. Annak érdekében, hogy a hasonlósági transzformációk alkalmazása megvalósítható legyen, legcélszerűbbnek mutatkozik a hatványszorzat alakú költségfüggvényekre alapozott értékelés. Ennek gyakorlati létjogosultságát — azaz szorzat alakú összefüggéseknek szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó költségfüggvényekként történő alkalmazhatóságát — a vonatkozó szakirodalomban megtalálható vizsgálati eredmények megerősítik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy mindennemű méretnövelési következtetés csak az alapul szolgáló összefüggések érvényességi tartományára vonatkoztatható. c) Az adatok extrapolációja szempontjából különös jelentősége van az (la—b) alatti összefüggésekben szereplő a hatványkitevőnek, amelyet méretnövelési kitevőnek nevezhetünk. Az a értéke különböző szennyvíztisztító berendezések esetében — széleskörű irodalmi feltárás szerint — a leggyakrabban 0,6—0,8 (3/5—4/5) tartományba'esik. Sok esetben első közelítésként 0,7 (~5/7) irányérték vehető számításba. Pontosabb számítások esetén az a értéke a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható. d) A (2), (6) és a (8) alatti képletek lehetőséget adnak konkrét esetekre vonatkozó extrapolációs számítások elvégzésére. ej Az a közelítő számítási eljárás, mely szerint a fajlagos költségekből kiindulva közvetlenül számítják a berendezések költségeit, lényegében az a=l feltételnek felel meg, mikoris a (6a—b) összefüggések érvényesek. f) Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a gyakorlatban az a értéke általában 1-nél kisebb, az említett fajlagos költségekkel történő költségbecslés eredendően számottevő hibát okozhat. Példaként említjük azt az esetet, amikor ismerjük valamely műtárgy fajlagos költségét [Ft/hasznos térfogat m

3] mértékegységben kifejezve. Ezen értékből a hasznos térfogattal történő szorzással kiadódna a szóbanforgó berendezés költsége. Mint ismeretes, e becslési eljárást eléggé gyakran alkalmazzák. A fenti hasonlóságelméleti megfontolások szerint azonban e módszernek jelentős hiányosságai és korlátai vannak. g) Végül megemlíthető, hogy a fentiekben vázolt elgondolás rendszertechnikai, operációkutatási módszerek és eljárások alkalmazását sugallja. 10. Számpélda Az alábbiakban konkrét számpéldát mutatunk be olyan esetre vonakozóan, amelynél — a szakirodalomban rendelkezésre álló adatok alapján — egyidejűleg a számítási módszer helyessége is ellenőrizhető. Ehhez O. Heberling és II. H. Hahn tanulmányában közölt adatokat és grafikus segédleteket vesszük alapul. a) Határozzuk meg valamely biológiai szennyvíztisztító telep építési költségeire vonatkozó költségfüggvény alapján a fajlagos építési költségek méretnövelési összefüggését. A hivatkozott szerzők a =0,646 értékű hatványkitevőt kaptak. Az általunk felírt (5) alatti összefüggések figyelembevételével a—1=—-0,354 érték adódott. Ugyan-