Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
3. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről
Dr. Vágás 1 .: Adatok az 1876—1975. időszak Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 125 A Maros makói vízmércéjén az 1876—1975 évi NV értékek egyöntetű eloszlásból származnak. Az 1970-ben és 1975-ben tapasztalt, mindkét esetben LNV-t jelentő vízállások tehát beillenek a víz járási sorba. A statisztikai próbák eredménye a küszöbértéket illetően megnyugtató. Kétségtelen, hogy egyöntetű vízjárásával a Maros lényegesen hozájárul a Tisza szegedi vízmércéjén kimutatható NV-egyöntetűséghez. A Körösnek pedig feltehetőleg kisebb a jelentősége a Tisza vízjárását illetően. Tanulmányunk 1. táblázata a Tisza öt fő mellékfolyójának évi nagy vizeit tartalmazza. A 2. és a 3. táblázat összefoglalja a statisztikai módszerekkel leszármaztatott hidrológiai jellegszámokat. Az 1. 2. és 3. ábrákon a vizsgált vízmércék száz éves évi NV eloszlásfüggvénye, fél évszázados évi NV eloszlásfüggvénye, ill. a Körös esetében: negyed évszázados évi NV eloszlásfüggvénye szerepel. összefoglalás A Tisza öt legfontosabb mellékfolyóján (Szamos, Bodrog, Sajó, Körös, Maros) az évi NV étékek száz éves adatsorából az NV vízjárás egyöntetűsége csak a Bodrog, Sajó és Maros esetében mutatható ki, a Szamos és Körös esetében pedig ennek hiánya. Az egyöntetűség hiányának okaira a statisztikailag értékelt vízjárási adatsorból nem következtethetünk. Az egyöntetűség hiányának feltehető következménye, hogy a Szamos és a Körös esetén a ritkábban előforduló eseményekre kimutatott jellegszámok bizonytalansága nagyobb, mint egyéb esetben. 1,0 0,5 0,0 300 WO 500 600 700 800 900 1000 Puc. 3. Pacnpede/ieHun nmoeux ypoßHeü 3a nemeepmbeeKOßbie nepuodbi epeMenu. Petca Képem, cmeop JJbOMa Abb. 3. Vierteljahrzehntliche Hochwasserverteilung für den Pegel in Oyoma des Maros-Flusses JJAHHblE 0 üABOflKAX B BACCEHHE P. TMCbl 3A nEPHOfl 1876—1975 II. CTaTHCTHMeCKHe xapaKTepwcTHKH BMCOKHX BOÄ 6 Ha penax Caiyioui, Eoapor, lUaiío, Képéin, Mapoui ff-p Baeaui, H. KAHFLHAAT TEXMIMECKHX HAYK Ha 0CH0Be cTOJieTHero paaa Ha6jiK>,neHHií 3a BHCOKHMH BOflaMH Ha ITHTH HaHÖOJiee 3HaMHTejlbHbIX npHTOKaX peKH THCbl OÄHOpOflHOCTb flaHHblX nOßTBep>K,UaeTCH TOJlbKO .HJIH pp. Eoapor, LÜaßo H Mapoui. Ha penax CaMom H Kepcui oöHapyweHa HeoaHopo^HocTb pnaoB Ha6niOÄeHHH. IlpnMHHbl HeOAHOpOflHOCTH H3 CaMblX pHflOB HaÖJIlOAeHHH He CJieflyiOT 0«H03HaiH0. DATEN ÜBER DIE HOCHWASSER DER TISZA ZWISCHEN 1876 — 1975 II. Statistische Charakterisierung der Hochwasser der Szamos, Bodrog, Sajó, Körös und Maros Dr. Vágás, I. Kandidat der Technischen Wissenschaften An den fünf wichtigsten Nebenflüssen der Tisza (Szamos, Bodrog, Sajó, Körös und Maros) kann aus den Werten der hundertjährigen Datenreihe der jährlichen Hochwässer, die Homogenität des Hochwasserregimes nur im Falle der Bodrog, Sajó und Maros ausgewiesen werden. Im Falle der Szamos und Körös ist der Mangel der statistischen Homogenität zu verzeichnen. Auf die Gründe der Inhomogenitäten, kann aus der Datenreihe des Wasserregims nicht gefolgert werden.
