Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Szlávik Lajos: A Szovjetunió vízgazdálkodása

Szlávik L.: A Szovjetunió vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 101 123 [milliard KWÓ] 81,4. 50,9, 46,5 i 23,2c HA, 0,04/ om.m JI

54£ y

m 6,0 Orois [millió kW] 1913 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1 - Beépített teljesítmény 2 - Energiatermelés 7. ábra sokban jelenleg 230 l/nap/fő. Az ivóvízbeszerzés 70%-ban felszín alatti vízből történik. Kazahsztánban és az Orosz Föderáció szűzföldi részein kiterjedt körzeti vízellátó rendszerek épültek és valósulnak meg. A vízellátás további fejlesztésének napjainkban két fontosabb problémája emelhető ki: a szervezeti korszerűsítés és a magas sótartalmú vizek hasznosítása. Az ország területén az öntözés évezredes hagyományokkal rendelkezik. A berendezett, kiépített öntözőtelepek területe 1900-ban 3,8 millió ha volt, 1945-ben 5,9 millió ha, 1970-ben 10,4 millió ha. Jelentős munka folyik az öntözési technika műszaki fejlesztésére: önjáró öntözőberendezések kialakítására és nagyüzemi alkalmazására. 1971-ben 90 ezer ha-t öntöztek szennyvízzel. Az öntözés-fejlesztés 1985-ig kidolgozott tervei szerint az öntözött területet 21,1 millió hektárra, a jelenlegit csaknem kétszeresére kívánják növelni. Ehhez évente átlagosan legalább 1 millió ha új területet kell üzembe helyezni. Az esőztető öntözési mód részarányát az 1974. évi 26,8%-ról 1985-re 43%-ra kívánják növelni. Az öntözés-fejlesztés új, perspektivikus lehetőségei a kísérleti stádiumban levő sósvizű öntözés, ill. a szenny vízöntözés, amelyet 1985-ig a jelenlegi csaknem hússzorosára, 1,8 millió ha-ra kívánják növelni. A Szovjetunió vízerőműveinek kapacitása 32 millió kW, az ország összes villamos energia termelő kapacitásának 20%-a. A vízerőművek adják a teljes energiatermelés 15,3%-át (1975. évi adatok szerint 1036 milliárd kWo), itt termelik a világ vízenergiájának 10%-át (7. ábra). 1921-ben a Szovjetunióban mindössze 0,5 milliárd kWó, ebből vízerőművön 10 millió kWó energiát termeltek, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban 36,6, ill. 18,8 milliárd kWó-t, vagyis 113-szor több villamos energiát, ezen belül pedig 1880-szor több vízenergiát állítottak elő. 1940-ig ez az arány 4-re, ill. 10-re csökkent, jelenleg pedig 2—2 (mind az összes energiatermelés, mind pedig a vízerőműveken termelt energia esetében). A Szovjetunióban országosan a gazdaságosan felhasználható vízerőkészletnek 19,9%-át hasznosítják. Az 1969. évi adatok szerint az országban 150 olyan vízerőmű üzemelt, amelyek teljesítménye meghaladja az 5 ezer kW-ot, ezek összes teljeO <100 MW o 1921-1935 o 100-500MW o 1936-1958 O 500-I000MW • 1958-1917 0=-1000MH 8. ábra JELMAGYARÁZAT1 - Üzemelő j 2- épülői 3 - tervezett szivattyús energia tárolók i 4 -földalatti tárolókkal kivitelezhető szivattyús energiatárolók létesítési körzetei 9. ábra sítménye a teljes vízenergetikai kapacitás 98%-a. A beépített teljesítmény csaknem felét az erőművek számának 3,3%-át kitevő 5 legnagyobb, egyenként 1 millió kW feletti kapacitású erőmű adja. A vízerőművek állóeszköz értéke a nemzeti vagyon 3,3%-a. A vízerőművek területi eloszlását a 8. ábra szemlélteti. A vízerőművek és vízturbinák az elmúlt évtizedben hihetetlen mértékű műszaki fejlődésen mentek keresztül: az erőművek maximális teljesítménye 1917—1970 között 3700-szorosára, a beépített vízturbináké pedig több mint 830-szorosára nőtt. A vízerőhasznosítás egyik legfontosabb területe a szivattyús energiatárolós erőművek létesítése. A felmérések szerint a Szovjetunióban több mint