Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése

Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 199 A vízigény és összetevőinek előrejelzése CSANÁDI LAJOSNÉ dr.»* — dr. HANKŐ GÍZA'-IEIIZ XÁSZI-Ő»»—SZABÓ ISTVÁ N»» Bevezetés Az elmúlt évtized gyorsuló ütemű társadalmi-gazdasági fejlődése vezetett arra a felismerésre, hogy viszonylag nagy időelőnnyel (15—30 év) ismerni kell a várható vízigényeket, ha a fejlődéssel összhangban kívánjuk biztosítani kielégítésüket. A VIKÖZ két tanulmány [1, 2] keretében elkészítette az egész országot átölelő területi vízigény-előrejelzést. A tanulmányok azonos alapelvek figyelembevételével és azonos módszer alkalmazásával, a bázisév társadalmi-gazdasági fejlettségi színvonalából, valamint az ehhez kapcsolódó vízfelhasználásból kiindulva előrejelzik a magyarországi (dunavölgyi és tiszavölgyi) vízigényeket. Cikkünkben a Tisza-völgy (1. ábra) vízigényének előrejelzésével kapcsolatos munkákat foglaljuk össze. A társadalom, a gazdaság és ezen belül az egyes vízfelhasználók vízigényét rendkívül sok tényező befolyásolja. A távlati vízigény összefügg a népgazdaságban végbemenő változásokkal, és elsősorban a gazdasági struktúra módosulásával, a gazdasági növekedés ütemével, a felhalmozással és az életszínvonal alakulásával. Ezek figyelembevételével az előrejelzés olyan módszerét dolgoztuk ki, melynek alkalmazásával első lépésben meghatározható a népgazdasági paraméterek és a vízigénynormák alapján a nagytérségi vízigény, második lépésben pedig tapasztalati, illetve elméleti alapokon felállított lineáris összefüggések segítségével a kisebb vízgazdálkodási egységek felszíni és felszínalatti vízigénye, valamint vízelhasználása. A vízgazdálkodási mérlegszelvények hatásterületén a felszíni vízkészleteket befolyásoló felszíni vízelhasználás ós a felszínalatti vizek felszíni befogadóba vezetett mennyiségének meghatározására Bozóky—Sz. Ádám*** közreműködésével PL/1 nye,vű számítógépi programot dolgoztunk ki ós futtattunk a VSzSzI IBM-3G0/40 típus számítógépén. 1. Vízigényelőrejelzés módszere A vízigényelőrejelzési módszer kidolgozásánál csak korlátozott célt tűzhettünk magunk elé, mert a felhasználható alapadatok, valamint a rendelkezésre álló adatok nem teljes körű statisztikai felméréséből eredő bizonytalansága, lényegében az alkalmazott előrejelzés módszerét behatárolták. Mivel a várható fejlődés lehetséges folyamatait részletesen nem vizsgálhattuk, ezért olyan megoldást választottunk, melynek eredményeként a vízigények lehetséges szélső értékeit határoztuk meg a vizsgált időhorizont célállapotának körvonalazása útján. A vízigények térbeli differenciálásánál pedig a bázisidőszak részletes gazdaságföldrajzi elemzésének eredményeit és a már ismert területfejlesztési elképzeléseket vettük figyelembe. Eszerint a vízigényelőrejelzés logikai folyamata a következő volt: — a jelenlegi helyzet (I. fejlesztési szint) részletes területi vizsgálata, — a vizsgált első és második időhorizont (II. és III. fejlesztési szint) célállapotának körvonalazása, — az ehhez tartozó vízigények szélső értékeinek a kiszámítása, * Vízgazdálkodási Intézet, Budapest. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. *** MÉLYÉPTERV, Budapest. "-Vizfolybsokhatisterületefc) • Hellékvlzfolybsok torkolati szelvénye (d) 7. ábra. A Tiszavölgy vizsgált hatásterületei Pnc. 1. PaccMompeHiibie oöAacmu SAUHHUH e npedeAax eodocöopa p. Tucbi (a) rpanHUbi BOfloeSopa, (b) oßjiacTb BJIHHHHH, (C) GanaHCHbifl CTBOP Ha THCC, (d) yCTbenbie cTBopbi npHTOKOB (7), (2), (3), (4), (5) — oő/iacTH BJIHHHHH öajiaHCOBbix CTBOPOB Tucbi Fig. J. The regions examined in the Tisza Valley (a) boundary of catchment, (b) influence range of streams, (c) balance gaging section on tiie Tisza Iiiver, (d) confluence section of tributaries (1), (2), (3), (4) and (5) influence ranges of balance gaging sections on the Tisza River — a kisebb vízgazdálkodási egységek felszíni és felszínalatti vízigényeinek, vízelhasználásainak és vízvisszavezetéseinek meghatározása, — az előrejelzett éves értékek szétbontása hónapokra, — a hatásterületek vízigényeinek, vízelhasználásainak , vízvisszavezetéseinek csoportosítása. A módszer alkalmazása során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a jövőre vonatkozóan csak akkor kapunk megbízható információkat, ha a várható társadalmi fejlődést nagykiterjedésű, viszonylag homogén gazdasági körzetekre vizsgáljuk. Ezért a vízigényeket is — első lépésben — csak olyan területegységekre határozhattuk meg, amelyek a gazdaságföldrajzi körzetekkel valamilyen módon összehangolhatok voltak. A vízgyűjtő területek természetes határai, valamint az emberi beavatkozások által meghatározott vízkészletgazdálkodási egységek (hatásterületek) felszíni és felszínalatti vízigényét, vízelhasználását és a visszavezetett vizek mennyiségét a második lépésben számítottuk ki.