Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Dr. Somlyódy László: A Duna Szob és Budapest közötti szakaszára vonatkozó, leíró jellegű vízminőségi (diszperziós) modell kidolgozása
Dr. Somlyódi L.: A Duna Szob és Budapesti közötti szakasza Hidrológiai Közlöny 1977. 2- sz. 77 Az első próbafuttatásnál a középvonalpontok távolsága 500 111 volt, az M anyagáramot pedig n = 25 részre osztottuk. Az eredmények egy részét a 9. ábra tartalmazza. Feltüntettük a középvonalat, a középvízi medret, a V. 0. szelvényeket ós a számítási szelvényeket (nívóvonalakat). Látható a Q=1460 m 3/s vízhozamhoz tartozó, modell által számított perein ; valamint két tömegáramvonal. A bal parthoz közeli azáltal jellemzett, hogy ettől jobbra a koncentráció gyakorlatilag állandó, a másik pedig közelítőleg felezi a teljes anyagáramot. A következő ábra — némileg módosított modellből — az 1965 fkm-nól adódott koncentrációeloszlást szemlélteti. A hosszirányú számítási pontok távolsága most 100 111 volt, ós az anyagáramot 10 egyenlő részre osztottuk fel. A 10. ábra a inért koncentrációértékeket is tartalmazza. Az ábrákból és a számításokból az alábbi következtetések vonhatók le: a) A 9. ábrán feltüntetett középvízi meder ós a számított nieder pontosan ugyan nem vethető össze, mégis látszik, hogy a perem a ténylegestől eltérő, hiszen a V. O. szelvények között szükségszerű levágások következnek be. így például a j = 14 vagy a ; = 22 körüli változások — adatok hiányában — a modellel nem írhatók le. b) tg a értékei mindenütt igen kicsinyek voltak, így a tömegáramvoniilak nem térnek le lényegesen az áramvonalaktól. c) A szennyzőanyageloszlás jellege nem változik a vizsgált szakaszon, a nagyobb koncentrációjú folyadékrészecskék végig a bal part mellett maradnak. A szenynyezettebb sáv szélessége (8/25 M) — a kanyarulatoktól függően — a mindenkori szélesség 1 7 ós 32 százaléka között változik (9. ábra). A nagyobb koncentrációjú vízrészecskék a Vác-i ágba jutnak. d) A mérés a nagymarosi szelvényben elnyújtottabb elosztást mutat, mint a modell (10. ábra). Ennek oka többféle lehet, például a tényleges és számított peremek eltérése, a sebességtér leegyszerűsített volta, szekundér áramlások, mérési hibák, stb.; ezek a hatások a későbbiekben vizsgálhatók lesznek. A modell ma még nem tekinthető véglegesnek. A modell további finomítása, végső igazolása és érzékenységvizsgálata jövőbeni feladat lesz. Hasonlóképpen sor kerülhet az egydimenziós hidraulikai modellel történő egybeépítésre, valamint a lebomlás hatásának figyelembevételére is. IRODALOM [1] Somlyódy, L.: A Duna vízminőségének modellezése. VITUKI jelentés, III. 4. (4) 28. Budapest, 1975. [2] Hock, B.: Többparaméteres vízminőségi modellek. VITTJKI jelentés. II. 1. 4. 49. Budapest, 1974. [3] öszefoglaló jelentés a KÖVIZIG 1974. évi Project tevékenységéről. Budapest, 1 975. [4] Literátliy, P.—Puskás, M.: Problems in the representative determination of pollution in major streams. XVI. Congress of IA1IR, 1975. [5] Puskás, M.: A Szob— Budapest közötti Dunaszakasz sokpontos vízminőségi keresztszelvény vizsgálatainak értékelése. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 197 7. (Sajtó alatt.) [6] Hock, B.: A Sajó vízminőségi modell. Hidrológia Közlöny. Budapest, 1977. (Sajtó alatt.) [7] Benedek, P.: A Project 2. Dunai Mintaterületén a Szob—Budapest közötti térség vízminőségi feltérképezése , leíró jellegű vízminőségi modell készítése. Részletes munkaterv. 1975. Budapest. [8] 1 Somlyódy, I.: Examination of mixing in water streams using mass flux constant curves. Acta Techn. Hung. Budapest (1976.) (Sajtó alatt.) [9] Holley, E. R. : Transverse Mixing in Rivers, DHL, S 132', 1971. [ 10] Jolánkai, G.: A szennyvizek elkeveredésónek számítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1975. 1. [11] Verboom, G. K., Vreugdenhill, C. B.: Basic Aspects of Mathematical Models. European course 011 heat disposal. Delft, 1975. [12] Adams, E. E., Harleman, D. It. F., Stolzenbach , K. D. : Zone Models for the Far-Field and for Ambient Temperature Prediction. European course 011 heat disposal. Delft, 1975. [13] Bálint, E.: Közelítő matematikai módszerek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966. [14] Vreugdenhil, G. B.: Secondary-flow computations. Delft, Hydraulics Laboratory, Publication no. 114. Dleft, 1973. [15] Kádár, I.: A turbulens diffúzió jelentősége a vízminőség szabályozásában. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1969. 9. [16] Kádár, L.: A szennyvizek elkeveredóse folyókban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1970. 6. [17] Keveredési vizsgálatok a I'aks-i atomerőmű alatti szakaszon. Kutatási szakvélemény. 1974. BME Vízgazdálkodási ós Vízépítési Intézet. Budapest. [18] Muszkalay, I.: Diszperziós tényezők és elkeveredósi hosszak összefüggéseinek meghatározása természetes vízfolyásokon, különös tekintettel a szennyvízbevezetésekre. VITUKI jelentós, Budapest, Í974. [19] Somlyódy, I.: Turbulens diffúzió ós diszperzió elméleti kérdéseivel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok. VITUKI jelentés, Budapest, 1974. [20] Elder, I. W.: The dispersion of marked fluid in turbulent shear flow. Journal of Fluid Mechenics, v. 5. 110. 4. 1958. [21] Juhász, E.: Többszínsávos légifónykópezés. VITUKI jelentés, III. 4. (4) 21. Budapest, 1975. [22] Farkas, M.: Speciális függvények. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. JELÖLÉSJEGYZÉK Q vízhozam (1) M tömegáram (2) m(b) tömegárameloszlás (3) s áramvonalmenti görbevonalú koordináta (4) b nívóvonalmenti koordináta (5) z függőleges irányú koordináta (6) x, y Descartes-i koordináták (7) v sebesség (8) c koncentráció (9) B szélesség (10) b v áramvonal koordinátája (11) Ii mélység (12) F felület (13) D* diszperziós tényező (14) D diffúziós tényező (15) Iis, Hb Lamé féle tényező (16) J felszínesés (17) 11 u hidraulikai sugár (18) y szorzótényező (19) qj dimenziótlan sebességeloszlás (20) a az a mennyiség függélymenti integrálátlaga (21) a az a mennyiség felületi integrálátlaga (22) a_ a vektor (23) Descriptive water quality (dispersion) model for the Danube section between Szob and Dudapest ^ By L. Somlyódy The study was conducted with the objective of developing a mathematical model of water quality for the Danube section depicted in Fig. 1. From the data and other information available at the outset of the study it was concluded that no conventional linear descriptive, or predictive model can be compiled for characterizing the water quality over the above section. The reasons for this were as follows: the level of pollution was relatively low; absence of a potential pollutant and the slight changes taking place over the short section to be reproduced in the model; [m 3/s] [kg/s] [kg/s] [m] [m] [m] [m] [m/s] [kg/m»], [mg/1] [m] [m] [m] [m !] [mVs] [m 2/s] —, [em/km] [m]
