Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Somlyódy László: A Duna Szob és Budapest közötti szakaszára vonatkozó, leíró jellegű vízminőségi (diszperziós) modell kidolgozása

72 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Somlyódi L.: A Duna Szob és Budapesti közötti szakasza koncentráció, miután két szomszédos tömegáramvonal-pont között azonos anyag áramlik, egyszerű anyagmérlegből számolható [azaz az (5) egyenletből], így hosszirányban explicit sémát nyertünk [11]. Ez azonban — különösen a forráshoz közel — nem ad kielégítő közelítést, ugyanis As = Sj

+\ — sj távolságon belül a tg a» = áll. feltevés nem teljesül. Ezért másodrendű sémát kell alkalmazni, mely Sj és Sj+i közötti iterációval érhető el. Az iteráció kiinduló lépése az explicit sémával adódott eredmény. A számítás tehát keresztirányban negyedrendű, hosszirányban pedig másodrendű, implicit sémával történik. A peremfeltétel kielégítéséhez tükrözött látszólagos pontokat használunk [11]. 2. 3. A perem előállítása Az előző pontban feltételeztük, hogy a vízfolyás pereme valamely vízállásnál — például mérésből — ismert. Nyilvánvaló azonban, hogy a vizsgált szakasz hosszúsága és az erősen eltérő vízhozamok miatt csak mérési adatokra a modellt felépíteni nem lehet. Azaz magát a peremet is elő kell állítani. Ez az elkeveredési modell hidraulikai modellel való párosításával érhető el. Utóbbi lehet egy-, vagy kétdimenziós. A kétdimenziós áramlási feladat megoldása — bár ez szolgáltatná a sebességeloszlásokat is — lényegesen nehezebb, mint az (1) egyenleté, és elég kevés, jól bizonyított munka ismert ezen a területen [14]. Így egydimenziós hidraulikai modell kapcsolása mellett döntöttünk (a VIZITERV VSzSzInél rendelkezésre álló programját használjuk), ez a perem meghatározása szempontjából kielégítő pontosságú. Amennyiben mérési eredményekkel rendelkezünk, természetesen ezek is használhatók. A felszíngörbeszámítás eredményével a folyó 6. ábra. Dunai nyomjelző mérés Fig. 6. Tracer measurement on the Danube középvonalának ismeretében — a vízfolyás kétdimenziós képe is előállítható (9. ábra). Általában nincsen elégséges adatunk ahhoz, hogy a nívóvonalakat pontosan megszerkesszük. Ezért ezeket közelítésképpen a folyó középvonalára merőleges egyeneseknek tekintjük, a középvonal alatt pedig vízhozamtól függetlenül a középvízálláshoz tartozót értjük. Sziget figyelembe vétele nem okoz lényeges módosulást a számításban. Gyakorlatilag úgy járunk el, hogy az ágakat az elágazási ponttól a csatlakozási pontig — a vízhozamok megadásával — külön-külön tekintjük b[m] 7. ábra. Nyomjelző mérés koncentráció-eloszlásai Fig. 7. Concentration distribution in iracer measurement . (1) Flow direction