Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Ábrahám Margit–Várday Nándor: A Rajka–Esztergom közötti Duna-szakasz vízminőségi problémái
Ábrahám M.—Várday N.: A Rajka—Esztergom közötti Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 63 4. ábra. A Duna mederszelvénye Rajkánál (1848,4 Jkm). 0 2 fogyasztás (KMnO t) izokoncentrációs vonalai (1974—75) (mg/l) Fig. 4. Channel cross-section of the Danube at Rajka (R. St. 1848.4 km). Concentration contour lines of 0„ consumption (KMnO t) in 1974—75 (mg/lit) (!) El. a.O.I)., C>) Left-hand bank, (3) Right-hand bank 5. ábra. A Duna mederszelvénye Komáromnál (1766,0 f km). 0 2 fogyasztás ( KMnO t) izokoncentráció vonalai (1974—75) (mg/l) Fig. '). Channel cross-section of the Danube at Komárom (lt. St. 1766.0 km). Concentration contour lines of O., consumption (KMnO i) in 1974—75 (mg/lit) (1) El. a.O.D., (2) Left-hand bank, (3) Uight-hand hank hez. Amennyiben a folyómenti szennyvíztisztítók végleges kiépítésénél a befogadó öntisztító képességét is figyelembe kívánnánk venni, úgy feltétlenül szükség lenne mindkét oldal terheléseinek részletes ismeretére. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a Gönyü-Esztergom közötti szakasz öntisztító képessége 400—600 t KOI/nap. A Győrzámoly-Esztergom szakaszon az öntisztulási folyamat a szakasz minden részén érvényesül, de ez nem elegendő a bekerülő szennyezőanyagok 6. ábra. A Duna mederszelvénye Dunaalmásnál (1757,8 Jkm). Önfogyasztás (KMnO,) izokoncentrációs ' vonalai (1974—75) Fig. 6. Channel cross-section oj the Danube at Dunaalmás (R. St. 1757.8 km). Concentration contour lines oj <>., consumption (I\MnO x) in 1974—75 oly mértékű lebontásához, hogy a Duna KOI koncentrációja ne emelkedjék. A Duna vízminőségét a vizsgált szakaszon a jobb parti vízgyűjtő területről bekerülő szennyezőanyagok csak kismértékben befolyásolják. A vízminőségvédelem érdekében hozott törvények és rendelkezések hatására tett intézkedésekkel itt sikerült a Dunát érő szennyezőanyagterhelés növekedését megfékezni. Figyelembe véve a Duna vízminőségváltozásának eddigi tendenciáit a jövőben is számolnunk kell a határszelvénynél a vízminőség lassú ütemű romlásával. A folvó vízminőségének megóvása a vízgyűjtő egész területén minden érdekelt ország részéről összehangolt intézkedéseket igényel. IRODALOM [1] Összefoglaló jelentós az ÉDVIZIG 1974. ós 1975. óvi Project tevékenységéről. ÉDVIZIG. 1975. 1—1970. I. Győr. Problems related to water quality over the Danube section between Rajka and Esztergom By M. Ábrahám (Miss)-N. Várday Regular analyses on the quality of water over the Danube section between Rajka ami Esztergom have been conducted at the North Hungary District Water Authority for the past 15 years, butonly the UNDP/WHO Project has made more detailed investigations possible. The quality of water entering at Rajka is of particular importance to water management in Hungary. The analytical records extending to several years have shown the mineral content of Danube water to be related to the rate of streamflow alone ( Fig. 1). The indices of the organic pollution load originating from the catchment upstream of the boundary crosssection depend not only on the streamflow and on temperature (Fig. 2 ), but reveal an overall deteriorating trend, as clearly reflected by the COD-streamflow functions prepared annually ( Fig. 3 ). This is due to the growing effluent discharges by industries and communities. Pollution is not distributed uniformly in the boundary cross-section. The water in the main current line is cleaner than in the shallower and deeper parts of the channel (Fig. 4 ). Over the braided section of the Danube between Rajka and Győrzámoly the assimilation processes are
