Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
11. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Öntözési kapacitáskihasználás mérése ökológiai elven
508 Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. Bunyevácz J.: A talajvizek nitráttartalma Vizsgálati módszerek A talajvizek nitráttartalmának vizsgálatához a Baranya megyei KÖJÁL Vízkémiai laboratóriumának 1973—75 között mért kémiai analíziseinek adatait használtam fel. A mintavétel, a laboratóriumba való szállítás ós a feldolgozás az MSZ 448. Ivóvízvizsgálati szabvány útmutatásai szerint történt; a minták elemzését a mintavétel után 24 órán belül elvégeztük. A nitrit-iont Griess-Ilosvay reagenssel, a nitrátot nátriumszalicilátos módszerrel, spektrofotometriás eljárással határoztuk meg mennyiségileg. Vizsgálati eredmények A Pécsi járás 73 községének 535 ásott kútjából származó, 831 talajvíz eredetű ivóvízminta elemzését végeztük el 1973—1975 között. A mintavételi helyek száma az egyes települések lélekszámától — amely gyakran a 200 főt is alig éri el — és a területétől függően, a nyilvántartott köz- és közhasználatú kutak számának megfelelően 1—15 között változik évente. A vizsgált községekben 148 köz- és közhasználatú kutat minden évben legalább egyszer ellenőriztünk, ami 444 vízmintát jelentett. 112 egyéb, főként magánkutak vízminőségét — az előzőekhez hasonlóan —ugyancsak egyszerű vízvizsgálattal állapítottuk meg, míg a többi, egyedi vízmintát (275 kút) alkalmanként, csecsemőtáplálásra való alkalmasság szempontjából dolgoztuk fel. A vizsgált minták számának alakulásánál ez azt jelentette, hogy olyan kis községekben, mint Apátvarasd, Pécsbagota, ahol 1—1 közkút található, a vizsgálati szám lényegesen kisebbnek adódott, mint a sokkal népesebb Hosszúheténynél, ahol a köz- és közhasználatú kutak száma 15. Ezekből a nagyobb lélekszámú településekből a methaemoglobinaemiás vizsgálatokra beérkező vízmintaszám is jelentősen többnek adódott, amit a 2. táblázat is tükröz. Az egyszerű vízvizsgálatok (556 db minta) eredménye alapján a vízminták 62,1%-a bakteriológiailag kifogásolt volt. A kémiai vizsgálatoknál — a szabvány egyes kutak vizére előírt, tűrhető hatásértékeit figyelembe véve — ezeknek a mintáknak a 41,5%-a a nitrát, 28,1%-a az ammónia, 13,1%-a az összes keménység, 13,0%-a a klorid, 8,3%-a a kémiai oxigénfogyasztás (KOI p s), míg 3,6%-a a nitrit nagyobb értéke miatt nem volt ivóvízül elfogadható. Ezekből az adatokból látható, hogy a talajvizek bakteriológiai állapota mellett a kutak vizének elszennyeződését a kémiai komponensek közül legjobban a nitrát és a friss szennyeződést jelző ammónia nagyobb koncentrációi mutatják. A kútvizek nitráttartalmának statisztikai érté21. GYÖD 22. GYÖNGYFA 23. HASSAGY 24. HELESFA 25. HIDAS* 26. HOSSZÍ/HETFNY' 21. KACSOTA 26. KESZÜ 29. KIRÁLYEGYHÁZA 30. KISBÉR 31. KIS HEREND 32. KISIÍASSA 33. KISTOTFALU 34. KISÚJBÁNYA 16. CSONWIINDSZWRSS. KOZÁRMISLÍNY SS. P0GÄNY 16. DINNYEBERKI 36. KÖKÉNY 56. PUSZTAKISFALU 32. MÁGÓTÓM"S2. REGEKYE 38. LOTHÁRD 58. R0M0NYA 39. WVÁSZHCTCNY 59. SIKWSB0D0NY 40. MAGYARSARLÓS 60. SUMONY * TÖRPEVÍZMÜVEL RENDEÍKEZIK ** VEZETETT VÍZZEL ELLÁTOTT 1. APATVARASD 2.AMHY0SGA0ÁHY 3. ATA 4. BAKONYA 5. BÄKS A* 6. BEÍVARDGYULA 2. BERKESD 8. BICSÉRD* 9. BIRJÁN 10. BODA 11. BOGÁD 12. BOSTA 13. BÜKKÖSD* 14. CSERDI 17. EGER AG 16. ELLEND 19. GERDE 20. GÖRCSÖNY 41. MARTOHEA 61. SZABAOSZENTKIRALY 42. MECSEMOASV* 62. SZALANTA 43 NAGYK02AR 44 NAGYPALL 45. NÉMETI ' 46. ÓBANYA 42. ÓCSARO 48. ÓFALU * 49. OLASZ 50. PEREKED 51. PETERO 52. PÉCSBAGOTA 53. PÉCSDEVECSER 54. PÉCSUDVARD 63. SZEM ELY 64. SZENTLÖRINC 6í SZILÁGY 66. SZILVÁS 67. SZŐKÉD 6S TÉSENY* 69. ÚJPETRE 20. ÜSZÖG 21. VELENY 22. ZENGÜVÁRKONY' 73. ZÓK** JELOLESEK: NOJ-LÖN KONCENTRÁCIÓ iml AZ EGYES MINTÁKNÁL MÉRT ÉRTÉKEK FELSŐ HATÁRA ÁTLAGÉRÉKEK Q D c m- ±80 6 B C N 0- > 80 4 » 1. ábra. A vizsgált vízminták nitrátkoncentrációinak előfordulási gyakorisága Puc. 7. noemopneMocmb KOHtjeHmpaifuü Humpamoe e ucnedyeMbix npoöax eodbi Abb. 1. Häufigkeit des Vorkommens der Nitratkonzentrationen in den untersuchten Wasserproben
