Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Öntözési kapacitáskihasználás mérése ökológiai elven

506 Hidrológiai Közlöny 2977. 22. sz. A talajvizek nitráttartalma Baranya megye Pécsi járásában BUNYEVÄCZ JÓZSEF' Baranya megye 58 törpevízműve a 316 községből csupán 70-et lát el vezetett vízzel, így a falusi ivóvízellátásban a talajvizek jelentősége igen nagy. A számos, védetlen vízadó rétegből táplálkozó kút szennyezett vize komoly veszélyt jelenthet a fogyasztókra akár a mikroorganizmusok, akár a szerves vagy szervetlen szennyezők egészségkárosító hatása miatt. A talaj elszennyeződésével a talajvizekbe jutó szennyezők évtizedekig tartó vízminőségromlást eredményezhetnek, és jóvátehetetlen kárt okozhatnak abban a fontos ivóvízkészletben, amelyet egyébként a megbízható minőségű talajvizek képviselnek. A megye területének nagy részén — a sajátos vízföldtani viszonyok következtében — a mélységi vízadó rétegek vízutánpótlódásában a talajvizek lényeges szerepet töltenek be. Emiatt a talaj és ezen keresztül a talajvizek fokozatos elszennyezése a mélységi vizek minőségét is kedvezőtlenül befolyásolják. A talajvizek tartós szennyeződését rendszerint nagyon jól jelzi a fokozott nitráttartalom. A nitrát mennyisége az ivóvizekben különösen fontos, mert a csecsemőkre veszélyes lehet, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a felnőttekre is káros hatást gyakorolhat a karcinogén nitrózaminok keletkezése következtében. Ezek figyelembe vételével dolgoztuk fel a Baranya megyei KÖJÁL Vízkémiai laboratóriuma által 1073—1975 között vizsgált, a Pécsi járás községeiből származó, talajvízeredetű ivóvízminták nitrátkoncentráció adatait. Célunk olyan vízminőségi térkép szerkesztése, amely a nitráttartalom értékei alapján áttekintést nyújthat a talajvizek elszennyeződésének mértékéről és térbeni alakulásáról. Ez annál is inkább lényeges, mivel a törpevízművek létesítéséhez rendelkezésre álló pénzügyi alapok megkövetelik a lehető legcélszerűbb felhasználást, és ennek egyik fontos feltétele a vízminőség ismerete. 1. A nagy nitráttartalom egészségügyi veszélyei Methaemoglobinaemia. Az ivóvízből a csecsemő szervezetébe kerülő nitrát súlyos, néha halálos mérgezést okozhat. A csecsemő kori methaemoglobinaemia lényege [1—3]: a kútvízzel vagy táplálékkal a csecsemő szervezetébe bejutó baktériumok a vékonybél alsó szakaszán elszaporodnak. A nitrátredukáló baktériumok anyagcseréjük során a nitrátot nitrittó alakítják nitrátreduktáz enzimjük segítségével. A véráramba kerülő nitrit az oxigént szállító haemoglobin kótvegyértékű vasát három értékűvé oxidálja és methaemoglobin (haemiglobin) keletkezik, amely ugyan az oxigént megköti, de a szöveteknek nem tudja leadni. A vérben levő methaemoglobin koncentrációjától függően a csecsemőknél súlyos légzési ós idegrendszeri károsodás léphet fel gyakran órák alatt, amely orvosi beavatkozás nélkül halállal végződhet. Az MSZ 448. Ivóvízvizsgálati szabvány ós az 52602/1967. sz. Eü. M. közlemény szerint csak olyan * Baranya megyei KÖJÁL, Pécs. ivóvíz használható fel csecsemőtáplálásra, amely 40 mg/l értéknél kevesebb nitrátot, nitritet pedig legfeljebb csak nyomokban t artalmaz. Darvas [3] vizsgálta a budapesti gyermek kórházakban 1952—1971 között kezelt csecsemők számának alakulását és megállapította, hogy a methaemoglobinaemiás megbetegedések mértéke az utóbbi években emelkedett. A Pest megyei járások közül a ráckevei, gödöllői, dabasi és monori járást említi a nitrát szennyezettség szempontjából legrosszabbnak. Baranya megyében Engert ós mtsai [4] közöltek adatokat az ivóvizek nitrát- és bakteriális szennyezettségéről az 1960—64 között végzett vizsgálataik alapján. Ezek szerint a talajvizekből táplálkozó, különböző zárt rendszerű kutak 70,4%-a ivóvízül nem fogadható el, ós 58,2%-a csecscmőtáplálásra alkalmatlan. Nyitott rendszerű vízadó berendezéseknél a minták 87,9%-a kifogásolt, és 70,5%-a 30 mg/l felett tartalmazott nitrátot. Ugyanakkor a megengedettnél nagyobb nitráttartalmú vizek 70,2%-a bakteriálisán is szennyezett, coli pozitív volt. Nitrózaminok képződése. A talajvíz nagy nitráttartalma nemcsak a methaemoglobinaemia, hanem a daganatkeltő nitrózaminok keletkezése miatt is komoly veszélyt jelent [2, 5]. A nitrózaminok képződése in vitro ós in vivo körülmények között mehet végbe. Kémiai úton nitritből vagy nitrogénoxidból ós szekunder aminokból savas közegben, pH 3 körüli értéknél jöhet létre nitrózamin. Ilyen reakció in vitro előfordul az emberi gyomorban, sőt közel semleges pH-nál in vitro lejátszódik enterobaktériumok jelenlétében [6]. Kimutatták, hogy az emberi szervezetben levő bélbaktériumok szekunder aminokból ós nitritekből nitrózaminokat in vivo állítanak elő. Mindegyik baktórium képes erre a reakcióra nitrátreduktáz enzimje birtokában, mivel a nitrátból így kapott nitritet a primer nitrittel egyenértékűként tudja hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy a nitrát redukciója nitritté a nitrózaminok képződésének kezdeti lépése. A nem spórás bélbaktériumok jelentős része anaerob mikroorganizmus, amelyek a bélflóra 99%-át adják, és ezek rendelkeznek nitrátreduktáz enzimmel [7]. Csaknem száz különböző N-nitrozó vegyületet vizsgáltak meg állatkísérletekben, amelyeknek 80%-a aktív daganatkeltő volt számos állatfajnál. Azonban a környezetünkből még nagyobb számú nitrozó vegyületet lehet kimutatni, amelyek karcinogén hatását eddig nem vizsgálták [8]. Az N-nitrozó vegyületek in vitro ós in vivo keletkezésének lehetősége igen fontos szempont a karcinogének epidemiológiai tanulmányozásánál. Ezek szerint a környezetben nem csak a nitrózaininokat kell meghatározni, hanem ezek előanyagait is, mint amilyen a víz nitrit- és nitráttartalma. Az N-nitrozó vegyületek képződésének reakciója sok komplex tényező függvénye. Minden esetre a legbiztonságosabb az, ha a nitrózaminok kialakulásának lehetőségeit minimumra csökkentjük a vízben és az élelmiszerekben levő nitrites nitrát-ionok koncentrációjának határértéken aluli, alacsony szinten való tartásával. A talajvizek nitráttartalmának eredete A talaj természetes elemi összetételében a nitrogén, mint abszolút bioelepi, 0,01—1,0%-ban található meg [9], Szennyezett talajok esetén a vizsgált rétegben jelenlevő nitrogén mennyisége ennél nagyobb lehet. A felszínről behatoló és a talajvízben megjelenő háztartási, mezőgazdasági és egyéb eredetű szennyezés igen sokféle forrásból származhat, így — a mű- ós természetes trágyával trágyázott talajon, vízben jól oldódó vegyszerhulladókon áthaladó esővízből; — talajra kiöntött, szennyezett folyadékokból; szennyvizek elszikkasztásából;