Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
11. szám - Dr. Andrik P.–Cseh P.–dr. Takács s.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon
500 Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. Dr. Andrik P.—Cseh P.—dr. Takács S.: Higiénés vízvizsgálat vizet tárol. A tó vize — néhány mutató időszakos emelkedésétől eltekintve (pl. nitrit: 1970, 1972; ammónium: 1970 stb.) — a tápláló patakokhoz képest alacsonyabb szennyezettségű. A lázbérci víztisztító mű 1970—1974 évek. között, kémiai szempontból megfelelő minőségű nyersvizet kapott ivóvíztisztítás céljára. Megjegyezzük, hogy hasonló magasságban fekvő, dombvidéki mesterséges víztározókhoz képest (Köszörű-völgyi tó, Hámori tó) a lázbérci tározó vize némileg szennyezettebb [7, 8], míg pl. a más domborzati adottságú Rakacai tónál kedvezőbb vízminőségű [9]. 2. 1970—74 évek között a víztározó kémiai jellemzői általában nem romlottak (kivétel pl. a nitrit ion), sőt 1974. évig több mutató (mint pl. a nitrát) alacsonyabbá vált. A tápvizek éves minőségváltozását a tó víz nem követte. 3. A tározóba folyó patakoknál tapasztalt évszakos vízminőség-változást a tóvízben kevéssé észleltük. A lebegőanyag tartalom, valamint az oxigénfogyasztás és a nitrogénvegyületek mennyisége egyirányú változást nem mutatott. A tó vize általában nyáron (június—augusztus között) szenynyezettebb, mint más évszakban, egyes mutatók ez' alól kivételt képezhetnek (pl. nitrit, foszfát ionok). 4. A lázbérci tározó gát előtti, kb. 14—16 méter mélységű víztömege a közepes mélységű tavakhoz hasonló hőrétegződést mutat (dimiktikus tó, Sebestyén [10] után). Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények a tó sekélyebb területeire nem vonatkoztathatók. Télen (jégfedettség nélkül) és tavasszal (márciusban) a tóvíz hőmérséklete egyenletesen 4 °C körüli. Ezután a felszínközeli vízrétegek gyorsabban, a mélyebben fekvők lassabban melegednek fel és mélységi hőfok-gradiens alakul ki. Júliusban és augusztusban a tó hármas rétegzettsége észlelhető (epi-, meta-, hipolimnion), s a hirtelen hőmérsékletcsökkenéssel jellemzett váltóréteg jól mérhető. Az őszi keveredés a téli állapotot készíti elő. A vízfelszín és a fenék közötti hőmérsékletkülönbség az év nagy részében 10 °C alatt marad, csak augusztusban haladhatja meg azt. 5. A hőrétegződéshez hasonlóan, a víztározó vertikális szelvényében az oldott gázok is jellegzetes évszakos eloszlást mutatnak. Télen és kora tavasszal a tó egész víztömege egyenletes, dús oxigénellátottságú. A szabad C0 2 mennyisége csekély, csak a fenék közelében mérhető. Kénhidrogén, rekudtív termékek (ammónium, vas ion) nem észlelhetők a vízben. Tavasztól kora őszig a tó vize 3—4 méter mélységig sok oldott oxigént tartalmaz (epilimnion, trofogén zóna), e mélységek alatt az oxigén eltűnik (1971, 1972) vagy kis értékre esik le (1973, 1974). Ugyanekkor, az oldott oxigén helyén szabad szénsav halmozódik fel. A hideg hipolimnionban — különösen az alzathoz közel — reduktív folyamatok indulnak meg, a fenéken összegyűlt szervesanyag (plankton!) bomlása következtében. A redukcióval kénhidrogén, ammónium, vas és mangán ion szaporodik fel, ezek oxidációja tovább csökkenti az oldott oxigén mennyiségét. A víz szabad széndioxid tartalma nő. Augusztusban a vízminőség-károsodás kiterjed a tározott víz alsó 2/3-ára, súlyos víztisztítási nehézségeket okozva ezzel a vízműnek [11]. Az őszi vízkeveredés oxigénfelvétellel jár, az oxigéntartalom kiegyenlítődik a tó mélységében. Eltűnnek az anaerob bomlás indikátorai. 6. A kémiai eredményeket tekintve, a lázbérci mesterséges tározó a tápvizek útján jelentősen nem szennyeződik. Ugyanakkor a tóban olyan belső — feltehetően biológiai eredetű — folyamatokkal kell számolni, melyek bizonyos vízrétegeket átmenetileg károsítanak és ivóvíznyerésre alkalmatlanná teszik. A probléma bonyolult, s a dolgozat hidrobiológiái részében visszatérünk rá. A vízminőség-károsodás kivédésére ma két lehetőségünk van: egyrészt a víztározó időszakos fenékürítése, másrészt a víztisztítási technológia hatékonyságának növelése. A víztisztító üzem mindkét lehetőséggel él. összefoglalás Szerzők a lázbérci mesterséges ivóvíztározó higiénés vizsgálatsorozatának keretében a kémiai vizsgálatok eredményét ismertetik. Megállapítják, hogy a víztározó és két tápvize kevéssé szennyezett, s a tározott víz ivóvíztisztításra alkalmas. A tápvizek és a tóvíz minősége a vizsgálat 5 éve alatt kevéssé változott. A vízgyűjtő területen a partmenti települések a patakokat kissé szennyezik. A két patak vegyi mutatóinak többsége évszakosan változik, míg ugyanez a tóban nem tapasztalaható. A Bán és Csernely patak — főleg szervetlen — hordalékanyagai az elmúlt években növekedtek. Szerzők leírják a víztározóban évszakosan ismétlődő hőrétegző®ést és az oldott gázok mélységbeli eloszlásást, mint a víz élővilág fontos szabályzó faktorait. A kémiai vizsgálatok alapján bemutatják a tározóban nyaranta megfigyelhető vízminőség-károsodást, megjegyezve, hogy a mélységi változások értelmezése csak a hidrobiológiái vizsgálatokkal együtt lehet teljes. Ez utóbbiakat a dolgozat további folytatásaiban ismertetik. IRODALOM [1] Andrik, P.—Takács, S.—Cseh, P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. I. Víztározó a Bán patak völgyében. Bakteriológiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. 57. 88. (1977.) [2] Ivóvíz kémiai vizsgálata. MSZ 448—55. [3] KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek. Kémiai módszerek I—H. VITUKI, Bp. 1968. (Kézirat) [4] EüM—OVH: Ágazati szabványtervezet. A felszíni vizek minőségi osztályozása. EiiSZ—OVHSZ 141 T/72 VIII. Bp. 1972. (Kézirat) [5] Schiefner, K.—Oregács, M.—Mahunka, S.: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 44. 67. (1964) [6] VIZIT ERV: Lázbérci víztisztítómű bővítésével kapcsolatos víztisztítási kísérletek. VIZ1TERV 16 064 sz. témadokumentáció. Bp. 1968. (Kézirat) [7] Andrik, P.—Estók, B.—Takács, S.: Ivóvíztározók összehasonlító közegészségügyi vizsgalata. Egészségtudomány, 18. 399. (1974) [8] Schiefner, K.—Oregács, M.: Újabb adatok az ivóvíztározás problémájához. Egészségtudomány, 8. 275. (1964) [9] Felföldy,L.—Karlitzky, KA rakacai tó vízminősége. M. Higiénikusok Társasága 1966. évi vándorgyűlése. Bp. 1967. 170. (Kézirat)
