Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Dr. Andrik P.–Cseh P.–dr. Takács s.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon

494 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Beszámoló Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon II. Kémiai vizsgálatok DR. ANDRIK PÉTER' — CSEH PÉTER** — DR. TAKÁCS SÁNDOR* A lázbérci tározó megépülése óta rendszeresen végzett kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiái és technológiai vizsgálatok közlését előző munkánkban [1] kezdtük meg. Akkor ismertettük a lázbérci víztározó és vízgyűjtő területe jellemző adatait, a vizsgálatok irányát és célját, valamint részletesen bemutattuk a higiénés baktériológiai vizsgálatok eredményét. Jelen dolgozatban a vízkémiai adatokat értékeljük, különös tekintettel a tározott víz ivóvíznyerésre való alkalmasságának megítélésére. E helyen mondunk köszönetet Meskó Andrásnak, az ÉRV lázbérci laboratóriuma vezetőjének a technikai munka elvégzéséért és az adatok rendszerezésében nyújtott segítségért. A lázbérci tározóról készült az 1. kép. 1. kép. Lázbérei víztározó. A három ág találkozása <t>ua. 1. Bud eodoxpanuAuuie J1a3fíeptf. CAUimue mpex pyKaeoe Bild 1. Der Speichersee Lázbérc. Treffpunkt der drei Arme Mintavételi helyek A lázbérci tározó vízgyűjtő területén kitűzött mintavételi pontokat az 7. ábrán tüntettük fel: 7. Szalajka-forrás, Szilvásvárad—Szaljakavölgy; 2. Szilvás patak, Szilvásvárad előtt; 3. Szilvás patak, Szilvásvárad után; 4. Bán patak, Nagyvisnyó után; 5. Bán patak, Dédes felett, a Kemesnye patak előtt; 6. Bán patak, Dédes felett, a Kemesnye patak után; 7. Bán patak, a tározóba ömlés előtt; 8. Kemesnye patak, Bán patak felett; 9. Csernely patak, Uppony felett; 10. Csernely patak Upponyban, a Bótai patak felvétele után; 11. Csernely patak, a tározóba ömlés előtt; 12. Bótai patak, Uppony felett; 13. Bótai patak, a Csernely patakba folyás előtt; 14. Lázbérci tározó, gát előtti felszínközei; 15. Lázbérci tározó, üzemi nyersvíz. * Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc ** Eszakmagyarországi Regionális Vízművek, Kazincbarcika Anyag és módszer A lázbérci víztározóból és vízgyűjtő területéről összesen 3117 mintát vettünk kémiai vizsgálat céljára, a következő megoszlásban: Minta eredete 1970 1971 1972 1973 1974 Ö8Zszesen Bán patak vízgyűjtő 8 37 42 41 128 Csernely patak vízgyűjtő . . . — 11 36 28 40 115 Lázbérci tározó (felszínközeli + + nyersvíz minták) .... 727 554 366 365 365 2377 Lázbérci tározó (mélységi . minták) 115 117 161 1(14 497 összesen 727 (588 556 596 550 3117 A mintákat a patakokból felszín alól 20 cm-ről merítettük, a tóból mélységi mintavevővel húztuk fel. A minták mennyisége 2 liter volt. A helyszínen és a laboratóriumban a következő vizsgálatokat végeztük el: vízhőmérséklet, lebegőanyag, oldott oxigén, szabad széndioxid, oxigénfogyasztás (savas), ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, a tározó vízéből: kénhidrogén. Vizsgálati módszerként a Magyar Ivóvíz Szabvány [2] és a KGST Vízvizsgálati Módszerek [3] előírásait használtuk. A felszíni vizek kategorizálásánál az EüSZ— OVHSZ 141 T (1972) [4] ajánlott normatíváit vettük figyelembe. Vizsgálati eredmények I. Bán jjatak A Bán patak hossz-szelvényén, 1971—-74 között végzett vizsgálatok átlageredményeit az 7. táblázat mutatja. Az oxigénfogyasztás változását az 1. ábrán külön is felrajzoltuk. A víz oxigénfogyasztása a Bán patak minden vizsgált pontján kicsi .különösen kedvező a Szalajka-forrásból származó minták esetén. Az oxigénfogyasztás az 1—7. mintavételi pontok között növekszik. Az ammónium, nitrit és nitrát tartalomsem nagy, az értékek a partmenti települések után emelkednek. A vas és mangán tartalom változása a patak mentén nem jellegzetes. A vonatkozó szabványtervezet [4] szerint a Bán patak, az 1. táblázatban feltüntetett jellemzők szempontjából I. osztályú („tiszta") felszíni víz. A 2. és 3. ábra egyes kémiai mutatók éves változását ismerteti, a Bán patak tározóba ömlés előtti