Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

490 Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. Nagyistók F.: Rétegvizkutak gazdaságos 3CMHbIX BOfl, HCCHeflblBaeT B03MOJKHOCTH YBejlHneHUH flC6nTa KOJiOflueB, 3a6npaioujHX BOfly H3 nopHCTbix ocafloiHbix nopofl. ncwiepKHBaeTCfl, mto yiweHbuieHHeM conpoTHBJieHHÍI (J'HJ!bTpa H HCKJIIOHeHHeM HeKOTOpbIX cyőbeKTHBHblX MOMCHTOB IipH ÖYpeHHH MOHCHO JlOÖHTbCH 3HaMHTejibHoro OÄHaKO, Bee >Ke HMeiomcro npe,ne.nb, B03pacT3HH JI «eöHTa cKBawMH. CßH3b Me>K«y ÄHaMeTpoM (JinjibTpa M aeőHTOM HCCJiefloBajiacb c ÄBYX acneKTOB: 1. ripn nocTOHHHOíí flenpeccHH, xorfla aeŐHT (jiopMnpyeTCH corjiacHO KPHBOH HA puc. 1.; 2. Ha OCHOBe KpHTHHeCKOH CKOpOCTH (J)HJTbTpaUHH aBTop onpeflejiHCT MaKCHMajibHO BO3M0>KHoe noHH>KeHHe B aaHHOH CKB3>KHHG H (pyHKUHOHajibHO CB33BIBAET ero c paKHycoM BJIHHHHH KOJIOÄUA. OTMeqaeTca, HTO AJTH AOCTH>KeHHM 3a6opa TOCTOÍI BOflbi (6e3 npiiMecn neci<a) BOfla flOJi>KHa nocTynaTb B (J)HJibTp co CKopocTbro, He npeBbiuiaromefl 3HaqeHne KpnTHMecKon CKOpOCTH. TaKMM o6pa30M npn noflflepwiiBaHHH KpuranecKOH CKOpOCTH c yBejiHMeHiieM paflHyca BJIHHHHH MOÍKHO YBEJIHHHTB w nonHweHne. BiwecTe c 3THM aocrnraeTCH H pocT KOJinqecTBa 3a6npaeMOH BOflbl (pHC. 2). CKBawHHbi, paSoTaiouuie Ha MejibK03epHiicTbix njiaCTax BCjieflCTBiie 6ojibmon ^acTOTbi nycna H ocTaHOBKH HacocoB npejKaeßpeMeHHO BHXOAHT H3 CTpoa. Pnc. 3. noKa3biBaeT, MTO npn yBejinqeHnn flnaiweTpa (j)HjibTpa B03pacTaeT «onycTiiMoe 3HaHeHne noHHweHHH HJ1H CpeflHeH CKOpOCTH BOCCTaHOBJieHHH. BblXOflHT, MTO yBeJiH^eHHeM anaivteTpa (})HJibTpa MOWHO H3Öe>KaTb noHBJieHHfl rpa^HeHTa aaBJieHHH Bbime KpHTHnecKoro 3HaMeHHji npn npoqeccax nycKa — 0CTaH0BJieHHíi HacocoB. B UeJIHX C03flaHH5I OnTHMajlbHOH CTpyKTypbl CKBaWHHbi aBTop no«qepKHBaeT Ba>KHOCTb coBMecTHoro pacqeTa Beeil KOHCTPYKUHH Kojio/iua ((T)HJIBTP H oöca/iHbie Tpyöbi) npn npoeKTnpoBaHHH. Ha pnc. 5. H306pa>KeH0, MTO npn yBejwqeHHH pa^nyca (J)HHbTpa B03pacTaeT seőnT cKBa>KHHbi H Mbi MoweM noflOÍÍTH K 0nTHMH3aunn 3a6opa BOßbl II3 CKBa>KHH. Einige Fragen des wirtschaftlichen und sicheren Betriebs von Schichtenwasserbrunnen Nagyistók, F. Die ans Schichtenwasserbrunnen förderbare Wassermenge und die Betriebsart des Brunnens beeinflusst grundlegend sowohl die Wirtschaftlichkeit der Wasserförderung als auch die Lebensdauer des Brunnens. Der Verfasser untersucht — aus der DUPUIT-THTEMschen Ergiebigkeitsfunktion der permanenten laminaren Strömung ausgehend — die Möglichkeiten der Erhöhung der Ergiebigkeit der auf poröse Schichten abgeteuften Brunnen. Er betont, dass durch die Verminderung des Filterwiderstands, mit Ausschaltung der bohrtechnischen Subjektivitäten ein bedeutender, aber über einen oberen Grenzwert nicht hinausgehenden Erfolg erreicht werden kann. Das Verhältnis zwischen Filterdurchnesser und Ergiebigkeit wird aus zwei Gesichtspunkten untersucht: 1. Im Falle einer beständigen Depression, wenn sich die Ergiebigkeit laut der Abb. 1 gestaltet, 2. Aufgrund der kritischen Sickergeschwindigkeit wird die im Brunnen erreichbare maximale Depression und die Funktion des Brunnenhalbmessers abgeleitet. Es wurde festgestellt, dass die Bedingung der Sicherung vön sandfreiem Wasser das Vermeiden einer grösseren Eintrömungsgeschwindigkeit als die kritische Sickergeschwindigkeit ist und somit mit Beibehaltung der kritischen Geschwindigkeit, mit der Vergrösserung des Halbmessers, auch die sich im Brunnen ausgestaltende maximale Depression zunimmt (Abb. 2.). Die in wasserhaltende feinkörnige Sandschichten abgeteuften Brunnen gehen bei der häufigen Aus- und Einschaltung der Pumpen frühzeitig zugrunde. In der Abb. 3. wird dargestellt, wie durch die Vergrösserung des Brunnenhalbmessers der zulässige Wert der durchschnittlichen Geschwindigkeit der Absaugung oder der Rückfüllung immer zunimmt. Mit der Vergrösserung des Filterdurchmessers, kann also auch der wähend der Ein- und Ausschaltungsprozesse auftretende grössere Druckgradient als der kritische ist, ausgeschaltet werden. Im Interesse der Ausbildung einer optimalen Brunnenstruktur, wird die Bemessung der gesamten Brunnenstruktur (Filter- und Futterrohre) betont. Mit der Abb. 5. wird veranschaulicht, wie durch die Erhöhung des Filterhalbmessers die förderbare Abflussmenge zunimmt und somit die Wirtschaftlichkeit der Wasserförderung optimalisiert werden kann. Könyvismertetés Hitoshi Fukuda: Irrigation in the World (Öntözés a világon), University of Tokyo Press, 1976. A szerző, dr. Hitoshi Fukuda, a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség tiszteletbeli alelnöke 37 évig a Tokiói Egyetemen dolgozott az öntözés ós vízrendezés professzoraként. Beutazta az egész világot, hogy az öntözés helyzetét tanulmányozza. A könyv Földünkön az öntözés és vízrendezés fejlődését, jelenét és várható jövőjét mutatja be műszaki és mezőgazdasági szempontból. Munkája mérnököknek, mezőgazdászoknak, történészeknek és nem szakember olvasóknak egyaránt ajánlható. Világos, tárgyilagos stílusban írt könyv, amely nagyon sok érdekes adatot, összehasonlító megállapítást, következtetést tartalmaz a világ öntözéseiről és vízrendezéseiről. Két részből áll. Az első rósz általános kérdéseket tárgyal, a második a világ 70 országának öntöző és vízrendezési módszereit és rendszereit mutatja be és hasonlítja össze, kiemelve az ember ós a természet szerepét. Az első rész első fejezete bevezetés, amely rámutat, hogy miért jelentős a világméretű összehasonlítás és ismerteti a vizsgálat módszerét. A második fejezet az öntözés ós vízrendezés fejlődését mutatja be a történelem folyamán, az időszámításunk előtti időkből : a Nílusvölgy, Mezopotámia, az Indus-völgy ós a Sárga folyó völgye öntözési és vízrendezési kultúrájából kiindulva. Ismerteti a fejlődés irányait, közös vonásait és különbségeit a világ különböző részein. A vízrendezés és az árvízvédelem szoros kapcsolatban van az öntözéssel, ezért a könyv címétől eltérően a vízrendezéssel és árvízvédelemmel is foglalkozik. A harmadik fejezet az öntözés ós vízrendezés fejlődésének környezeti feltóteleivel foglalkozik, így a természetes feltételekkel (éghajlat és hidrológiai viszonyok, területi adottságok) ós a társadalmi feltételekkel (a társadalom szerepe, a szociális és közgazdasági tényezők) is. A negyedik fejezet az öntözés és vízrendezés területi eloszlását és jellegzetességét tárgyalja az egész világra kiterjedően. Az ötödik fejezet az öntözés és vízrendezés általános problémáit, a hatodik fejezet a könyv első részében ismertetett témakörök legfontosabb következtetéseit foglalja össze. A könyv második részeg vizsgált országokat nyolc csoportra osztva (Kelet-Ázsia, Nyugat-Ázsia, KeletEurópa, Nyugat-Európa, Afrika, Észak-Amerika, Közép- és Dél-Amerika, Óceánia) ismerteti országonként a szerző utazásai és vizsgálatai során összegyűjtött anyagot, megállapításait és következtetéseit. Magyarországgal is viszonylag részletesen, több oldalon foglalkozik. Figyelme még arra a közmondásunkra is kiterjed, hogy ,,a májusi eső aranyat ér". Az öntözés és vízrendezés problémái között említi, hogy ,,a farmereknek nagy területek felületi öntözésében nem volt gyakorlatuk, ezért az es.őztető módszer jobban elterjedt." Máshol azt írja, hogy „az esőztető módszer ilyen gyors elterjedése Kelet-Európa országainak közös vonása, amit a munkaerőhiány és a mezőgazdaság intenzifikálásának szükségessége okoz". ír a Tisza-völgy tervezett fejlesztéséről, a tározás és a Dunából történő vízátvezetés szerepéről is. Bogárdi János