Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
11. szám - Nagyistók Ferenc: Rétegvízkutak gazdaságos és biztonságos üzemeltetésének néhány kérdése
Nagyistók F.: Rétegvízkutak gazdaságos Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. 487 t> 100 150 200 250 300 350 WO 450 500 r [mm] 1. ábra. A kettős fajlagos vízhozam alakulása a szűrőfelület sugarának függvényében Kettős fajlagos vízhozam =1 ni hosszúságú szűrőfelületből 1 m-s depresszióval kitermelhető vízmennyiség Puc. 1. <t>opMupoeanue deoünoeo ydeAbnoao deőuma e 3aeucuMocmu orn paduyca cfiuAbmpa flBofiHoii yaeabHbifi neőHT (KOjinqecTBO BOAH aaőHpaeiwoe iepe3 noBepxHOCTb ifiMJibTpa, fljiHHa KOToporo cocTaBjrneT 1 M. npn noHnweiimi B 1 M.) Abb. 1. Gestaltung der doppelspezifischen Ergiebigkeit in Funktion des Halbmessers der Filterflache Doppelspezifische Ergiebigkeit =eine aus einer Filterflache von 1 m Lange mit einer Depression von 1 m förderbare Wassermenge A kútból maximálisan kivehető vízmennyiség értékét döntően a vízadó réteg szivárgási tényezője határozza meg. A szűrőfelületbe belépő víz sebességének maximális értékét (nagy biztonsággal) a VierK 10 I kr = Y k 10 • k Tehát az adott kerületi feltételek mellett a kútban a maximálisan létesíthető depresszió és a kút sugara közötti összefüggés: Sm&x = Ikr • r- In -K/r. S = S ma x esetén v — vjer es a folytonosság tételéből is adódik, hogy Q ma x= F (ahol F =2 -r • n -m). A beáramlási felület (F) növelése tehát a hozam lineáris növekedését eredményezi, (2. ábra) ha a depressziót a szükséges mértékben növeljük. 3. Indítási—leállási folyamatok A rétegvízkutak üzemeltetése többé-kevésbé búvárszivattyúval, vagy vízszintes tengelyű szivattyúval történik, eltekintve az igen előnyös hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területektől, — pl. Dél-Alföld — ahol a termelés a legutóbbi időkig is zömében gravitációs úton történt. A termelés növekedtével folyamatosan növekedik a depresszió kiterjedése és mélysége, s így az egyes kutak egymásrahatása miatti hozamcsökkenését további kutak fúrásával és termelésbe állításával törekednek pótolni. E víztermelési módnak a kétségtelen gazdaságtalanságán túlmenően hátránya az is, hogy óriási mértékben megnövekszik a kutak száma, a rétegvíz szennyeződési lehetősége. Az üzemen kívüli kutak magukban rejtik a felszínről történő rétegvíz-szennyeződés lehetőségét, ugyanakkor a kutak szakszerű megszűntetése komoly gazdasági kihatásokkal ját. Az elektrokémiai folyamatok alatt megindul az acél bélés- és szűrőcsövek korróziója, a víz nem rétegeredetű vastartalmának növekedése. A kútszerkezetet mindenképpen úgy kell kialakítani, empirikus összefüggés alapján vehetjük figyelem)te (Schmieder A. 1973.). Meg kell azonban jegyezni, hogy a kritikus szivárgási sebesség ily módon történő számítása mellőzi a ténylegesen lejátszódó fizikai folyamatokat. Egyrészt a szivárgási tényező kevésbé reprezentálja a réteg szemcse összetételét, másrészt figyelmen kívül hagyja a kőzetnyoinás jelentőségét. Az újabb kísérleti eredmények törekednek a szabatos meghatározásra, azonban egyszerűen ós általánosan kezelhető összefüggés még nem áll rendelkezésünkre. (öllősG. 1970.) A kritikus szivárgási sebesség (i\ T) és a DARCYtörvény alapján: 2. ábra. A maximális depresszió és a maximálisan kitermelhető vízmennyiség alakulása a sugár függvényében A l/p/m dimenzió az 1 m hosszúságú szűrőfelületből maximálisan kitermelhető vízmennyiséget jelzi Puc. 2. 3aeuciiMocmb MaKCUMOAbHoeo e03M0JicH0e0 nonumenun u MUKCUMaAbHO eo3MoncHoao deőuma om paduyca (fiuAbmpa pa3MepH0CTb JI/MHH/M OTMeqaeT MaKCHMajlbHOe KOJIHMeCTBO BOAbl, K0T0p0e B03M0>KH0 3aÖpaTb l<('Pt'3 nOBepXHOCTb ((jH-'II.Tpa JUIHHOfí B í M. Abb. 2. Gestaltung der maximalen Depression und der maximal förderbaren Wassermenge in Funktion des Halbmessers Die Dimension 1/p/ni zeigt die aus einer 1 m langen Filterfliiche maximal förderbare Wassermenge
