Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

10. szám - Beszámoló a „Hígtrágya kezelés és mezőgazdasági hasznosítás” c. tudományos konferenciáról

Beszámoló Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 467 20.1 A hígtrágyát közegészségügyi szempontból fertőzöttnek kell tekinteni, bármilyen gazdadasági célra használják is fel. Állategészségügyi szempontból a hígtrágya mikrobiológiai állapotát az állatállomány egészségügyi állapota (fertőzöttsége) nagymértékben befolyásolja, ezért felhasználását az állomány állategészségügyi minősítésének figyelembe vételével kell meghatározni. 20.2 A tervezési irányelvekben rögzített egészségügyi feltételek megtartása eseten a hígtrágyaöntözést szélesebb körben lehet alkalmazni. A mezőgazdasági és egészségügyi szakemberek szoros együttműködése lehetőséget teremt az egészségártalmak kiküszöbölésere. A jelenleg érvényben levő tervezési irányelvek előírásait mindaddig alkalmazni lehet, amíg a kutatások ettől eltérő eredményeket nem hoznak. 20.3 A hígtrágya felhasználásának állategészségügyi szempontból is az a legmegnyugtatóbb módja, ha azt a talajerőutánpótlásra használják fel úgy (mélyárkos, mélybarázdás elhelyezés) és olyan helyeken (fásítások, gyümölcsösök, szőlő, takarmánytermesztés stb.), ahogyan és ahol az állategészségügyi szempontból is a legkevésbé aggályos. 20.4 A hígtrágya, vagy a szétválasztott hígfázis élővízben nem helyezhető el, a talajon és takarmányként való felhasználásán kívül csak speciális halastavi hasznosítása engedélyezhető, mert csak ezeken a módokon érthető el gazdaságosan —- az élővizekbe vezetéssel ellentétben — a vízminőségi és állategészségügyi kívánalmak teljesítése. 20.5 Bármilyen hígtrágya kezelési és végleges elhelyezési megoldást valósítanak is meg, a hígtrágya tisztulásának folyamatát mikrobiológiai és biológiai módszerekkel végig kell követni, és meg kell állapítani, hogy milyen mértékben vesznek részt az anaerob ill. az aerob mikroorganizmusok. Ennek alapján kell eldönteni azt, hogy milyen módszerrel kell a csíraapasztást végezni. A vizsgálatokat legalább évszakonként meg kell ismételni és különös figyelemmel kell lenni az időjárási tényezők közül a csapadékviszonyokra. A hígtrágya folyamatos elhelyezését és hasznosítását a vegetációs időben és azon kívül is meg kell oldani. Ennek érdekében — különösen a vegetációs időn kívüli időszakban — előtérbe kell helyezni a növénytakaró nélküli szántóföldet, az évelő gyepet, az ipari haszonfa telepítéseket, valamint a gyümölcs és szőlő ültetvényeket. Az eddig megépült állattartó telepeken levő, épületen belüli különböző megoldású trágyacsatornák részletes vizsgálatai alapján kialakított új és helyes műszaki megoldásokat a jövőben létesülő új telepeknél, ill. a rekonstrukcióra kerülő régi telepeknél kötelezően alkalmazni kell annak érdekében, hogy a trágyakezelés első fázisának tekinthető trágyacsatornákból a további kezelés, ill. a hasznosítás céljára a legmegfelelőbb minőségű hígtrágya távozzék, egyúttal az istállón belül az állatok számára a legkedvezőbb légállapot legyen megter e mthető. Összeállította a Szervező Bizottság nevében dr. Vermes László