Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Beszámoló a „Hígtrágya kezelés és mezőgazdasági hasznosítás” c. tudományos konferenciáról
Beszámoló Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 463 ban megkétszereződött, a termelőszövetkezetekben pedig négyszeresére növekedett, ugyanakkor a sertésállomány háromszor, illetve hatszor több ma, mint volt az említett évben. Annak ellenére, hogy az állatállománynak csak egy része van korszerű vízöblítéses telepeken elhelyezve, a kibocsátott hígtrágya jelenlegi öszszes mennyisége mégis évente 7 millió m : l. Laboratóriumi vizsgálatok szerint az 5 napos biokémiai oxigénigény alapján egy szarvasmarhára vonatkoztatott szervesanyag terhelés közelítően 20 lakosegyenértéknek, egy sertésre pedig 5 lakosegyenértéknek felel meg. Ebből következik, hogy a hígtrágya által okozott összes szervesanyag terhelés eléri a 6,5 millió lakosegyenórtóket, így a kikerülő káros szennyezés pedig az ország összes csatornázott településéről elvezotett nyers háziszennyvíz kétszeresének felel meg. Tulajdonképpen ez a szám jelzi e problémakör népgazdasági jelentőségét ós súlyát. A hígtrágya kezelésének nincsenek hazánkban hosszú időre visszanyúló hagyományai, nem alakultak ki a kisüzemi vagy a nagyüzemi módszerek, ezért az új állattartó telepek mindegyike szembekerült —- nagyrészük még ma is küzködik — a megfelelő kezelési eljárások kialakításával. A megoldást elsősorban nem a tisztítás, hanem az ártalommentes hasznosítás hozhatja meg. Már tudunk eredményes gyakorlati megoldásokról, de a feladat általánosságban még nem tekinthető megoldottnak. A kibontakozás elősegítésére azonban történtek igen jelentős intézkedések az állami szervek és a tudományos egyesületek részéről. Az első országos ankétot 1970. decemberében Baján tartották a hígtrágya késeléséről. Itt nyerhettünk képet először a hazánkban eddig kialakult kezelési módszerekről és az ezzel kapcsolatos problémákról. A következő állomás a Magyar Agrártudományi Egyesület ós a Magyar Hidrológiai Társaság által 1972. februárjában megtartott hígtrágya hasznosítási ankét volt, amelyen már a folyamatban levő vizsgálatok közbenső értékelésére is sor került. Ezt követően már minden évben jelentős kezdeményezések történtek a probléma megoldására. Az érdekelt hároin főhatóság — a Mezőgazdasági ós Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal — a Magyar Hidrológiai Társasággal közösen — országos tervpályázatot írt ki a hígtrágyakezelés ós elhelyezés megoldására. A pályázat a szakmai közvélemény szóles körét mozdította meg. A pályaművek értékelése után az Egészségügyi Minisztérium bevonásával állami tervezési irányelvek kidolgozására kerültek a hígtrágya mezőgazdasági hasznosításáról és elhelyezéséről. A hígtrágya kezelés és hasznosítás kérdéseivel 1973ban és 1974-ben két ízben is foglalkoztak a Magyar Tudományos Akadémia leginkább érintett tudományos bizottságai. Azt reméljük, hogy mostani konferenciánkkal a megoldás és a megvalósítás újabb mérföldkövéhez érkeztünk el. Célunk az eddigi kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok olyan összegezése, amely mind az állattartó telepek üzemeltetőinek, mind a különböző érintett szakterületeken foglalkozóknak újabb segítséget nyújt a ma is fennálló problémák gazdaságos, ugyanakkor környezeti ártalmat nem okozó megoldására. Az eddigi rendezvények, szakmai viták és munkák során világossá vált, hogy a különböző tudományágak képviselőinek összefogása és szoros együttműködése hozhat eredményes megoldást. Mezőgazdasági, vízügyi, humán- és állategészségügyig szakembereknek, kutatóknak, tervezőknek és üzemeltetőknek kell összefogniok a kártételek gazdaságos és szakszerű elhárítása érdekében. A konferencia ezt az együttműködést kívánja elősegíteni. Reméljük, hogy ismét alkalom nyílik a társtudományok nézeteinek és eredményeinek jobb megismerésére, a különböző nézetek közeledésére, új álláspontok kialakulására. Kívánom, hogy törekvéseink sikerrel járjanak. Azt reméljük, hogy a konferencia résztvevőinek munkája utat mutat a jövő fejlesztési irányaira és a gyakorlat számára jól hasznosítható módszerek kialakítására. A Konferenciát rendező tudományos egyesületek nevében szívélyesen köszöntöm az ülésszak valamennyi résztvevőjét, külön is kedves külföldi vendégeinket, munkájukhoz sok sikert kívánok, — mondotta dr. ülés György. A rendező szervek előzetes felkérése alapján hazai és külföldi szakemberek szabadon küldhettek be dolgozatokat a konferencia megadott témáiban. A beküldött dolgozatokat a Tudományos Előkészítő Bizottság néhány kivétellel elfogadta és azok telejes terjedelmükben bekerültek a konferencia kiadványába, amelyet a résztvevők a megnyitás előtt kézhez kaptak. A kiadvány tartalmazta ezen kívül az egyes témacsoportok összefoglaló előadásait is. A konferencia a következő hat témacsoportban tárgyalta az összesen 51 beérkezett dolgozatot, amelyek közül 34-et magyar, 17-et külföldi szerzők küldtek be: 1. Növényprodukciós témacsoport, 2. A hígtrágyás kezelés és hasznosítás technológiája és létesítményei témacsoport 3. Közegészségügyi témacsoport, 4. Állategészségügyi témacsoport, 5. Vízminőség- és környezetvédelmi témacsoport, 6. Gazdasági témacsoport. Az egyes témakörök anyagát a szakterület kiváló ismerői foglalták össze és ismertették a konferencián, majd plenáris ülések keretében vitatták meg a résztvevők. Az ötnapos konferencia második és harmadik napján szakmai kirándulásokra került sor, amelynek keretében az érdeklődők megismerkedhettek az Agárdi Állami Gazdaságban levő szétválasztás utáni, homogenizálás utáni, valamint a LICOMrendszerű előtisztítás utáni hígtrágya-öntözési rendszerekkel, továbbá a Városföldi Sertéshízlaló és Feldolgozó Társulás 24 000 sertést befogadó telepének homogenizált rendszerű hígtrágya kezelésével és a hozzá kapcsolódó öntözéses hasznosítás berendezéseivel. A bemutatókon látottak, a kiadványban megjelent dolgozatok, az összefoglaló előadások, valamint az egyes témacsoportokban lezajlott vitában a konferencia részvevői ismertették és egyeztették véleményüket a hígtrágya kezelés és hasznosítás legfontosabb kérdéseiben. A vita végeztével Váncsa Jenő, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a következő szavakkal foglalta össze a konferencia eredményeit: Az iparszerű termelés térhódítása új távlatokat nyitott a termelésfejlesztós előtt. Alapfeltételét teremtette
