Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

10. szám - Tóth András: Tárolás gazdaságossága regionális vízellátó rendszerben

Tóth A.: Tárolás gazdaságossága Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 453 10 TO SOW 50 70 90100 200 300

WO

500 8001000 2 3 i 5 678910* 2 3 4 5618910

5 Medencetérfogat, Vfm

3] 2. ábra. Ivóvíztároló-medencék beruházási egységköltsége (1000 Ft/m

3) gépészettel Puc. 2. ydeAbHbie Kanumajibnue 3ampambi HU cmpoumenbcmeo fíacceüuoe numbeeoü eodbi (eMecme c MUUIUMIMU, 1000 d>m/M

3) gyasztás kiegyenlítését idézi elő, ezért a tárolókapacitásszükséglet csökkenhet. Az (1) és (2) egyenlőtlenségből kiemelhető KTIJ értéke: K

t2

5 Ä KTH = Kcsó — Keen + — • (3) Ha megvizsgáljuk a tárolók beruházási költségének alakulását (2. ábra), azt találják, hogy 2000 m

3 napi tárolókapacitás felett a hasznos térfogatra vonatkoztatott egyéb költség csaknem állandó. Ez azzal magyarázható, hogy nagy tárolóknál már nem törekednek kedvező felület—térfogat arányra, ezek szerkezeti mélysége a kapacitástól függetlenül állandó: fenék- és fedőlemezük vastagsága, az oszlopok kiosztása állandó, vagyis helyigényük is arányos térfogatukkal, az oldalfalak költségmódosító hatása csekély (3. ábra). Mivel a regionális rendszerek tárolómedencéinek kapacitása a 2000 m

3-t többnyire meghaladja, a (3) egyenlőtlenségben K

TIe — KTI összevonható K

T

9-cé azaz a napi vízellátási kapacitás 9%-át kitevő tározó költségévé. E ténnyel finomítva előbbieket, végül is megfogalmazható a gazdaságosság feltétele: KT2S — KtH^RCSÓ — Kcan + KT9 (4) Vagyis a napi víztermelésnek a fogyasztás környezetében gazdaságosan tárolható hányada nem lehet több mint az óracsúcsra és a napicsúcsra méretezett távvezeték költségkülönbségéből megvalósítható tárolótérfogat, plusz a napi fogyasztás 9%-a. 2. A nyomásviszonyok szerepe Adott terület topográfiai viszonyai és a válasz* tott csőanyag határterhelése eleve meghatározza a távvezeték nyomásvonalát ill. átemelőtelepeinek helyét. Az összehasonlítás ezért csak akkor lesz 2"20000m

3-estiroli 3. ábra. Müncheni típusú medence Puc. 3. BacceÜH MwnxencKoeo muna reális, ha változatlan nyomásviszonyokat tételezünk fel a napi, ill. óracsúcsot szállító csöveknél. Ellenkező esetben változatlan csőátmérőnél pl. 1,5szeres vízsebessógnól 2,25-szörös súrlódási ellenállás keletkezik. 10 at helyett 22,5 at vógnyomás keletkezne a csövekben, vagy az átemelő-telepek számát kellene 2,25-szörösére növelni. A változatlan nyomásviszonyokat a következő módon írhatjuk le: Mint korábbi dolgozatunkban [3] ismertettük, a h [m] súrlódási veszteség és az L [km] csőhossz, v [m/s] sebesség és D [m] csőátmérő között 1—-2 m/s vízsebesség és 1,35 mm-es érdesség esetén használt vas, acél és feszített vasbeton csöveknél fennáll az összefüggés: h=L-1,07-Í;

2-Z)

_ 1,2

5 (5)