Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Dr. Roland Bucksch: Ausztria vízgazdálkodási problémái
Dr. R. Bucksch: Ausztria vízgazdálkodási problémái Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 425 Pí J í / Wien-vötgui H 4PÖLL ij /„ X^swim Pl V/ Prefbwm-t^^Ppfáfá'Z wmfcmmy iVtuntcre-icbao "fejIgHII-Obau Átmeneti —" Hámra 'Wilhelmsburg Triesf/fy ALSO \AUSZTRIA St.Aegyd ( . Vízkivételi múl Hohendorf^ Wollersdorf^ Ötsäia. 1892 'NEUSTADT TOTO/W/ ffiußwerk rsBrunngrober ///NEUN KIR CHEN p Vízkivételi mi < Seisenstein} WHőolpjni Schrem ™ STÁJERORSZÁG V~y « lúnwschbqí JELMAGYARÁZAT• • Az I. ésH. bécsi forrásgyüjtővezeték nyomvonala Bányászati védőterület Bécs város tulajdonában lévő forrás-véüterület (3) Vízjogi lag biztosított védőterület 4. ábra. Forrásvidékek és források magas vezetékei KUTME20K• M= Moosbrunn E = Ebreichsdorf F = Fischa-Oagnitz Az I. és TT. bécsi forrásgyűjtővezeték forrósai Vízvezetékbe épített erőmű Az ipar legnagyobbrészt ellátja saját magát részben talajvizekből, túlnyomó részben azonban felszíni vizekből. Az utóbbi évtizedekben állandóan növekvő vízhasználat bizonyos nyugvópontot látszott elérni. Ennek dacára azonban mégis kell a vízhasználat bizonyos fokú — ha nem is ugrásszerű — növekedésével számolni, mindenekelőtt a városok területén fürdőszobák, edényöblítő gépek, klímaberendezések, úszómedencék, autómosók stb. ellátása céljából. Miután a folyómedrek kavicstömegébe beágyazott talajvizeknél a szennyeződés veszélye fennáll (tankkocsi-baleset) és mivel a települések és az utak egyre közelebb kerülnek a kutak védőterületéhez, szükség lesz nagy kiterjedésű vízellátási hálózatok tervezésére és a víznyerő helyeket úgy kell kiválasztani, hogy azokat a települések fejlődése ne veszélyeztesse. Ezt a gondolatot már a múlt évszázadban Bécs vízellátásánál is figyelembe vették és a századforduló körül a hegységekből (Rax, Schneeberg, Hochschwab) két távvezetéket építettek ki Bécs felé, amelyek még ma is Bécs város vízellátásának az alapját képezik. Azonban a településektől távol fekvő forrásés talaj vízfoglalások is egyre inkább veszélyeztetve vannak az egyre növekvő idegenforgalom miatt. Ez vonatkozik különösen Ausztria nagy számú karsztvízterületeire. A jövőben tehát Ausztriában is gondolni kell a tavak vizének (pl. Attersee) vagy a talaj dúsításnak (a felszíni vizeknek egy megfelelő talajvíztestbe történő szivárgására) a vízellátásba való bevonására. 6. kép. Villachi szennyvíztisztító telep, 130 000 EGY/ 7. kép. Innsbrucki szennyvíztisztító telep, 250 000 EGW