Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Dr. Roland Bucksch: Ausztria vízgazdálkodási problémái
422 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Dr. R. Bucksch: Ausztria vízgazdálkodási problémái 1. ábra. Elméleti vízerőkészlet (1975-ben) vízgyűjtők szerinti felosztásban érdeklődése egyébként az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség megszületésének órája volt. A vízerő kiépítése tehát az első világháború előtt vette kezdetét, amit azonban a háború megszakított. Az I. világháború előtti években különösen Felső-Ausztriában, Tirolban és Vorarlbergben számos nagy és korszerű vízerőmű épült. A kiépítést főleg a községek és ipari üzemek végezték. A vízerőnek azonban gazdaságossági meggondolásait is bizonyítani kellett, miért is ezt az időt a konkurrencia harca jellemezte, amelyet a vízerő-hasznosítás más eszközökkel történő energianyerésének bizonyítására, különösen a szénnel történő energia beszerzéssel kapcsolatban folytattak. Az első világháború megszakította a fejlődést, és különböző gazdasági és politikai befolyások kedvezőtlenül alakultak a vízerő további kiépítése szempontjából; ennek dacára azonban 1924 [GWh] 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 m 1950 1955 1960 1965 WO 1975 .fr] 2. ábra. Ausztria energiatermelése, ill. -felhasználása és 1930 között nagy létesítmények épültek az áramellátás számára, és úgynevezett vízerő-kerettervek készültek, mint pl. Vorarlbergben az Illen, Felső-Ausztriában az Enns és a Trau folyókon. Alsó-Ausztriában az Erlaufon Wienerbruck fölött, valamint a Dunán, Steiermarkban a Mura egyes szakaszain és még több más helyen, amelyeknek a kiépítése részben már megkezdődött. Felső-Ausztriában ebben az időben többek között megépült a Partenstein-vízerőmű a Grosse Mühlen és Steiermarkban az Arnstein vízerőmű a Teigitschon, valamint a Mura-vízerőművek Perneggben és Mixnitzben. 1930 és 1938 között a vízerők kiépítése leállt. Ezekhez kapcsolódva az ausztriai vízerők értékesítésének harmadik fázisát a világgazdasági krízis kezdete óta szünetelő kiépítési tervek képezték, amelyek ugyan a második világháború alatt minden háborús gazdasági akadályok ellenére továbbfolytak, azonban csak egészen kis mértékig kerültek üzemkész állapotba. A második világháború után azonban beindult a vízerők folyamatos kiépítése. Megépültek a folyami vízerőművek az Enns, Inn, Dráva, Salzach és Mura folyókon, valamint a tározós erőművek a magas szintű tájakon: Glockner— Kaprun, Zemm— Ziller, Silvretta— Lünersee, Kaunertal, Stubai, Malta— Reiseck, Fragant és továbbiak (1. ábra, 1. táblázat). A vízerőművek kb. 70%-át fedezik az ausztriai áramszükségletnek, míg a kiépítésre érdemes vízerőknek csak kb. 60%-a kerül hasznosításra (2. ábra). Különleges szerepe van azonban a Duna elméleti vízerőkészletének. A tervezett 13 vízlépcsőből 6 már elkészült; a Linz alatti Abwiaden— Ästen jelenleg építés alatt áll és következő lépcsőként Melk kerül sorra. A Német Szövetségi Köztársaság felőli határon épült a közös Jochenstein-vízerőmű, hasonló megoldást terve-
