Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Vízkelety Éva–Lenit Lászlóné: A Zala biológiai vízminősége, különös tekintettel az antropogén hatásokra

414 Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. Vízkeleti É.—Lenti Lászióné: A Zala biológiai vízminősége Puc. 1. CxeMa eodocöopa p. 3ajia Fig. 1. General map of the Zala River A fitoplankton mennyisege (6. ábra) a felső szakaszon alacsony 0,1—0,85.10

6 i/1 közötti, Alibánfától — a tavaszi időszakban — milliós nagyságrendű. A torkolattól 5 km-re Diás szigetnél találtuk a maximumot 5.10

8 ijl-t. Az algaszám nagy ingadozása miatt 1975. júliusában és augusztusában naponta végeztünk algaszámlálást a torkolati szelvényben (7. ábra). Legtöbbször egy millió alatt volt az alga mennyisége literenként. A maximumot július 4-én találtuk, 4,6.10

6 i/l-t. (1976. júliusában 4,6.10® i/l-rel szemben 16.10

6 i/1 volt az alga mennyisége.) Az a-klorofill tartalom (8. ábra) a felső szakaszon 5 mg/m

3 alatti volt, a torkolat felé növekedett, s Diásnál érte el a legnagyobb koncentrációt 19 mg/m

3-t. A folyó felső része a-klorofill tartalom alapján oligotróf, a torkolati szakasz viszont mezotróf volt 1975-ben. Mind az összes algaszám, mind az a-klorofill tartalom alapján a trofitás a torkolat felé növekszik (9. ábra). Az 1976-os 16.10

6 i/l-es algaszám és a hozzá tartozó 73 mg/m

3es a-klorofill tartalom azt bizonyítja, hogy a folyó alsó szakasza kedvező időjárási viszonyok mellett eutróffá válik. A mikroszervezetek 80—90%-át kovaalgák alkotják, kivétel a Zal aegerszeg—A1 i bán fa közötti szakasz, ahol a kovaalgák száma erősen csökken. Itt a zalaegeszegi szennyvíz hatására a szennyezett vizekre jellemző Anthophysa vegetans (O.F.M.) Stein (Crysophyceae), baktériumok, ostoros és csillós véglények szaporodnak el. A nagymérvű szervesanyag terhelést a fentieken kívül a mederiszap is jelezte, mely Zalabérig dús Tubifex állománytól vöröslött. A kovaalga vegetáció domináns szervezetei a folyó egyes szakaszain Őriszentpéternél a folyó rheon jellegű, Synedra ulna (Nitzsch.) Ehr. dominanciával és Surirella ovata Kütz., Nitzschia linearis W. Sm. szubdominanciával. Andráshida—Zalaapáti között egységesen Navicula viridula Kütz. uralkodott. A torkolat térsége rheoplanktonikus, Navicula viridula Kütz. dominanciával Synedra ulna (Nitzsch.) Ehr. szubdominanciával. A rheon algák mellett megjelentek a Cyclotella fajok és a Nitzschia acicularis W. Sm. J úlius: A felső szakaszon Őriszentpéter—Andráshida között rheon jellegű [Synedra ulna (Nitzsch.) Ehr., Nitzschia palea (Kütz.) W. Sm. dominanciával], Alibánfánál rheoplanktonikus [Nitzschia acicularis W. Sm. dominanciával] volt. Zalaapátitól a torkolatig Melosira italica (Ehr.) Kütz. dominanciát találtunk Cocconeis placentula Ehr., Navicula viridula Kütz. szubdominanciával.