Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
9. szám - Lorberer Árpád: Hidrológiai adatok a mélységi vizek mozgásviszonyainak ismeretéhez
Lorberer A.: Hidrológiai adatok Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. 399 nek. Mivel a vízmozgás fizikai okai feltétlenül azonosak, tehát az áramlási viszonyok között csakis olyan különbségek jelentkezhetnek, amelyek a medencMerületek és a hegyvidékek közötti morfológiai-, földtani-, tektonikai-, kőzet-, f izikai-, stb. adottságokban mutatkozó eltérésekkel kapcsolatosak. A morfológiailag erősen tagolt hegyvidéki területeken elsősorban idősebb, szilárd-összeálló kőzettömegek találhatók, a fiatal törmelékes üledékek kis vastagságúak és a patakvölgyekre, vízmosásokra stb. korlátozódnak. A víztartók többsége repedezett-hasadékos, karsztos, ill. kettős porozitású, amelynek nemcsak a települési helyzetét, de a vízvezetőképességét is döntően befolyásolták a tektonikai folyamatok. Hazánkban a legelső — szoros értelemben vett — hidrodinamikai vizsgálatokra éppen egy ilyen bonyolult felépítésű hegyvidéki területen, Salgótarjánban került sor. l)r. Vitális Sándor 1938— 1939. évi mérései ma is alapvető jelentőségűek, mert hasonló részletes vizsgálatokat ilyen területeken azóta sem végeztek. A 81a. és 8/b. ábrák ezeket az eredeti mérési adatokat tüntetik fel a csokonyavisontai és a barcsi kútvizsgálatokhoz hasonlóan. Látható, hogy a 3. számú, zagyvarónai („vízválasztói") kútban negatív, a 8. számú régi gőzfürdői kiitban pedig pozitív értékű a piezometrikus gradiens függőleges komponense. A területen ismert felszálló hasadékforrások, a homokkőösszlet vízminőségi jellemzői és a helyi geotermikus anomáliák egyértelműen a térbeli vízmozgásra utalnak: a talphőmérsékletből számított valóságos geotermikus mélységlépcsők pl. 29,1 m/°C illetve 22,0 m/°C értékűek. Hasonló nyomás- és hőmérsékleti anomáliák a terület több kútjában is kimutathatók voltak. A salgótarjáni kutak nyomáseloszlása is tükrözi az egyes rétegek eltérő hidraulikai ellenállását: a kötöttebb, agyagos rétegekben a piezometrikus gradiens értéke megnövekedik, a nagyobb áteresztőképességű rétegekben pedig csökken. A Drávavölgy megfeleli) kútjaival (3/a—b. ábrák) összehasonlítva ezeket az értékeket, feltűnőek a hegyvidéki nyomásdiagramok ugrásszerű változásai, amelyek a bonyolultabb földtani felépítéssel, a vetők, rétegrések stb. koncentrált megcsapoló vagy vízrekesztő hatásával magyarázhatók. Az ábrák jobboldalán a piezometrikus gradiens függőleges komponenseinek, a látszólagos áteresztőképességnek, valamint a vertikális sebességkomponenseknek__ a tapolcai hévízkútnál (Alföldi L.—Lorberer Á.: 1976) ismertetett módon számított értékei láthatók. A két salgótarjáni kút környezetének földtani viszonyait a 9/a ábra szemlélteti. A fúrásokkal feltárt legidősebb képződmény, a középső oligocén kori kiscelli (rupéli) agyagmárga regionálisan vízzárónak tekinthető. Erre települ a terület fő vizadója: a felső oligocén egri (katti) homokkőösszlet. Ez utóbbit a mélyebb tektonikai árokban alsó- és középsőmiocén képződmények: fcerresztrikum és szóntelepes rétegek fedik, máshol legfeljebb vékony negyedkori üledékek, patakhordalékok találhatók a felszínén. A szelvényen csak a legnagyobb, ún. „fővetők" metszésvonalait tüntettük fel, amelyeknek elvetési magassága meghaladja az 50 m-t. A 9/b. ábrán a terület eredeti, 1938. évi piezometrikus nyomásszelvénye látható, amelyet — az 5. és 7. sz. ábrákhoz hasonlóan — a legkorábban létesített mélyfúrású kutak rétegvizsgálati adatai, a közepes talajvízállás és néhány rétegforrás fakadási szintje alapján szerkesztettünk. A medenceüledékekhez képest alapvető különbség, hogy hegyvidéki területen a többé-kevésbé zavartalan állapot közelítő vizsgálatához is minimálisan 1:25 000-es lépték szükséges. A magassági torzítás viszont lényegesen kisebb lehet, esetleg el is hagyható, mert a szerkezeti törések következtében kisebb a vízvezető összlet anizotrópiája, a függőleges áteresztőképesség megközelítheti, helyenként meg is haladhatja a vízszintes irányban érvényes értékeket. A felszín, illetve a „vízzáró aljzat" erős morfológiai-szerkezeti tagozódása miatt Salgótartján környékén regionális jellegű áramlásokról nem beszélhetünk, a medenceteriiletek nagykiterjedésű és 8/b ábra. A salgótarjáni gőzfürdő régi (8. sz.) kútjának vizsgálata Abb. 8/b Untersuchung des alten Brunnens (Nr. 8.) des Dampfbads in Salgótarján