Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Dr. Kovács György: Statisztikai modell laza szemcsés üledékek pórusméret-eloszlásának jellemzésére

Dr. Kovács Gy.: Statisztikai modell Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. 389 — Sem az s, sem a y érték nem egyértékű függvénye a hcol^F hányadosnak, hanem mindkét összefüggésben be kell vezetnünk egy anyagi állandó számszerű értékét is. Az elvi vizsgálatok szerint az átlagos kapilláris emelőmagasság és a porozitás megfelelő kombinációjaként kialakíthatunk olyan paramétert, ami kielégítően jellemzi a porózus közeget — Paraméterként bevezetve ezt az anyagi állandót a talajnedvesség retenciós görbéjét (6. ábra), valamint a viszonylagos telítetlen szivárgási tényező és a viszonylagos szívási magasság kapcsolatát (8. ábra) olyan koordináta rendszerekben ábrázolhatjuk, amelyeknek tengelyei mentén dimenziónélküli mennyiségeket alkalmazunk. A jó egyezés a számított és a mért értékek között a statisztikai modell alapján levezetett eljárások megbízhatóságát igazolja. IRODALOM [1] Averjanov, S. A. (1949-a): Kapcsolat a talajok áteresztőképessége és levegő tartalma között (orosz) DAN. 1949. No. 2. — (1949-b): A kapilláris sávban kialakuló szivárgás közelítő értékelése (orosz) DAN. 1949. No. 3. [2] Boreli, M.—Vachaud, G. (1966): A visszamaradó víztartalom meghatározásáról, is a telítetlen talaj viszonylagos szivárgási tényezőjének változásáról (francia) C. R. Tudományos Akadémia, Párizs, Series A. Tom. 263. 1966. [3] Irmay, S. (1954): Telítetlen talajok szivárgási tényezőjéről (angol) TAGXJ, 1954. No. 1. [4] Johnson, A.I.—Kunkel, F. (1963): Néhány a felszínalatti víz táplálására vonatkozó kutatás (a USGS jelentése) (angol) Kongresszus a talajvíz táplálásról és talajvízgazdálkodásról, University of California, Berkeley, 1963. [5] Kézdi, Á. (1968): A szemcsék ós pórusok eloszlása térfogatuk szerint (angol). 3 rd Budapest conference of SM FE, Budapest, 1968. [6] Kovács. Gy. (1968-a): A szemcsealak jellemzése szivárgási vizsgálatokban (magyar) Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1968. No. 1—2. [7] — (1968-b) A szivárgást befolyásoló molekuláris erők jellemzése a pF görbe segítségével (angol) Agrokémia és Talajtan 1968. Supplementum. [8] — (1969): A különböző szivárgási típusok általános jellemzése (angol) IAHR Kongresszus, Kyoto, 1969. [9] — (1971-a): Szivárgás telítetlen porózus közegeken át (angol) IAHR Kongresszus, Párizs 1971. [10] — (1971-b): Szivárgás telített és telítetlen porózus közegeken át (angol) IAHS Bulletin, 1971. No. 2. [11] Kovács, Gy.—Péczely, T. (1975): A talajszelvény víztartóképessége (magyar) Agrokémia és Talajtan, 1975. 1—2. [12] Koíeny, J. (1953): Hidraulika (német) Bécs, 1953. [13] Murota, A.—

Sato, K. (1969): Az áteresztőképesség statisztikai meghatározása a porózus közegek pórusmóret eloszlásának vizsgálatával (angol). I

AHR Kongresszus, Kyoto, 1969. [14] Rétháti, L. (i960): A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai (magyar). Vízügyi Közlemények, 1960. 1. CTaTHCTHMecKa>i iwoflejib am oiwcaHHfl pacnpeaejieHHH pa3MepOB nop pbixjibix ocaaoHHbix nopOA JX-p Koean, JJ. flOKTop TexH. Hayn XIjih onpeaejieHHH K03(j)(|)HUHeHTa ())HJibTpaunn pbixJIHX ocaaoMHbix nopofl KaK npaBHJio B KawecTBe ynpomeHH0Pi reoMeTpimecKOH MOflejin npuMeHaeTca nyqeK npjiMoocbHbix KannjisipoB pa3JiH>iHoro anaivieTpa. flpn HCCJiefloBamiH <])HJibTpaunH qepe3 HacwmeHHyio cpe^y xapatcTepHbiH pa3Mep MOflenbHOH KANHJIAPHOÜ TPYßOMKH MOJKHO pacmiTaTb no cpe

^Heiviy pa3iwepy nop, nocKOjibKy KpaftHMe 3HaqeHHH ypaBHOBeuiHBaiOT apyr-apyra. B HeHacbimeHHbix npoßax iwejibKHe TpyßowKH HanojiHíuoTcn nojibHOCTbK), a B KpynHbix nopax TOübKO o6pa3yeTCH njieHKa Bojibi Ha BHyTpeHHHx CTeHKax. TaKHM o6pa30M pa3Mepbi XOÄOB onpeaeJiaromuM 0ópa30M BJIHHIOT Ha xapaKTep TeweHHH, (})opMnpyiomerocfl B KaHanax KOTopwe o6pa3yioTCíi H3 nenoneK nop. Hcnojib3yn aaHHbie SKcnepHMeHTajibHbix H3MepeHHH MM onpe^ejiHJiu BepoHTHbiü bha pacnpeaeJieHHíi pa3Mepoß nop B rpyHTax yKa3aHHOro Tiina. CTaTHCTHiecKaa Moaejib onHCbiBaeT Beponraoe cooTHOiueHHe iwe>K;iy HHCjiaMH nop pa3JiH4Hbix pa3MepoB. Ha DTOM ocnoBaHHH MOflejib, noAxoanmyio ÄJifl pacMeTa K03tj)(})HUHeHTa (J)H.ribTpauHH (KOHUENTYAJIBHAJI MOFLE^B) BO3MO>KHO nocTpotiTb TaKHM 06pa30M, MToöbi cooTHomeHHe MejKay MHCJiaiviH TpyßoqeK pa3JiHHHbix «HaivieTpoB no«qHHHJiocb aroMy >ne pacnpeae^eHHK). ripuMeHna, 3Ha™T, CTaTHcmiecKyio MOaejib MM MoweM pacHHTaTb Koe^HnueHT (})HJibTpanHH fljui HeHacbimeHHbix noiBorpyHTOB. Statistical model of the pore-size distribution of loose clastic sediments Dr. Kovács, Gy. Doktor of Technical Sciences Straight capillary tubes with changing diameters are generally applied as simplified geimetrical model for the determination of hydraulic conductivity of loose clastic sedimets. When the seepage through saturated media is investigated the calculation of the characteristic sizes of the model tube can be based on the average pore diameter, because the influence of the extreme values are balanced within the seepage field. In the case of unsaturated samples the narrow openings are completely saturated, while in the large pores only the walls are covered by water films. Thus the size of the interstices basically influences the character of flow through the channels composed of the pores. Using a series of experimental measurements the probable pore-size distribution of this type of porous media was determined. The statistical model describes the distribution of the probable number of the pores with different sizes, and it is suitable to establish a conceptual model by using a series of capillary tubes, within which the relative number of the tubes has the same distribution. The statistical model can be applied, therefore, for the determination of the unsaturated hydraulic conductivity of soils.