Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Balázs László–Dobó Lászlóné–Dr. Fázold–Ádám–Gábor Béla: Az iparfejlesztés és a vízminőségszabályozás alapvető kérdései a Sajó vízgyűjtőjén

Balázs László és munkatársai: Az iparfejlesztés és a vízminőség szabályozás Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. 41 l»Hintork <S£ r ÍLF/JJA S 3. ábra. A Sajó folyó vízminőségi hossz-szelvénye. 1974. évi vizsgálatok eredményeiből Q 95%-ra számívta Fig. 3. Water quality profile of the Sajó River, converted to streamflow of 95% duration from the arudytical results for 1974 (L) National boundary, (2) 0

2 consumption (KMn0

4), (3) Water quality class, (4) BOD

5, (5) Dissolved oxygen, (FT) Total dissolved solids, (7) Dissolved iron, (8) Sampling points, (9) Mouth 4. Ipari vízgazdálkodási kérdések A térség termelési tevékenységében kiemelkedő szerepet játszó vegyipari és kohászati üzemek között az üzemi vízgazdálkodási rendszerek vonatkozásában nagy különbség van. Az első esetben a gyakori technológiai változásoknak megfelelően nehezebb, míg a másodikban az évszázados hagyományok következtében kiforrottabb az üzemen belüli vízgazdálkodás kialakítása. A vegyipar szennyező hatásának csökkentése érdekében döntő szerepe van a komplex szennyvíztisztításnak. A változó kémiai összetételű szennyvizek különböző tisztítási technológiákkal kezelhetők ugyan, de az újrafelhasználási lehetőségek a vegyi szennyezések következtében korlátozottabbak. Ennek megfelelően a megoldások többnyire egyediek, ezért a vegyipari üzemeket ezen tanulmányban nem tárgyaljuk. A kohászati üzemeknél a gyártástechnológiák jellege hasonló, így a belső vízgazdálkodásra vonatkozó megállapítások és rendszer-kialakítások jobban általánosíthatók. Átfolyó vízellátású integrált kohászati mű egy tonna acéltermelésre vetített vízfogyasztása átlagosan 150 m

3-re tehető, a befogadóba vezetett 4. liíblázal A kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége, 1974. Table 4. Amount of pollutants discharges, 1974 (1) Tons/day, (2) Total dissolved solids, (3) Borsodnádasd Rolling Mill, (4) Ózd town, (5) Kazincbarcika town, (6) Diósgyőr Paper Mill, (7) Miskolc town, (8) Other effluent producers, (9) Total tx> >> 0. di s cS PH as Cő cS -p © T3 u 1—' "o P. a o + . « S O K N S3 CO 00 O M O — M (i) (1) (2) (i) (3) 1. Borsodnádasdi (3) Lemezgyár 2. Ozdi Kohászati 0,2 0,0 4,0 0,1 Üzemek 2,5 0,0 5,5 0,3 (4) 3. Ózdi város 0,3 0,0 4,2 0,1 (5) 4. Kazincbarcika (5) város 0,7 0,3 8,8 0,3 5. BVK I, 3,5 5,6 16,1 0,8 6. BHV 0,0 0,0 2,6 0,0 7. BVK II, 1,2 0,2 25,9 0,6 8. ÜMV 7,5 0,4 42,8 2,7 (6) 9. Diósgyőri Papírgyár 0,6 0,0 0,8 0,2 10. DIGÉP 0,3 0,0 4,5 0,1 11. LKM 1,5 0,0 11,1 0,3 (7) 12. Miskolc város 23,5 1,3 39,6 7,0 (8) 13. Egyéb szenny vízkibocsátók 0,7 0,1 9,0 0,3 (9) összesen 42,5 7,9 174,9 12,8 szennyezőanyagterhelése ennek megfelelően a hatóságilag tűrt koncentrációértékek alapján számolva is rendkívül nagy lenne. Korszerű üzemi vízgazdálkodással ugyanazon mű frissvízigénye 5 m

3/t-ra, sőt a fejlődés legújabb lehetőségeit is figyelembe véve 3 m

3/t-ra csökkenthető a szennyezőanyagterhelés arányos csökkentésével, ill. megszűnésével. A vízminőségszabályozási követelmények megszabásánál a kibocsátott szennyvíz koncentrációértékeinek előírásával egyidejűleg a befogadóba vezethető szennyezőanyag mennyiségének [kg/nap] meghatározása döntő fontosságú. Ez a technológiai folyamatokat minimális szennyvíz kibocsátására, a kibocsátásra kerülő anyag fizikai és kémiai jellemzőinek leválasztás szempontjából előnyös befolyásolására, ugyanakkor a tisztítási rendszerek fejlődését az egyes technológiai folyamatok adottságaihoz igazító specializálódásra készteti. A példaként tárgyalt Lenin Kohászat Művek (LKM) vízhasználatainak 75%-a csupán hőelvonási feladatot tölt be (indirekt hűtés), a fennmaradó hányad a hűtendő anyaggal közvetlen kapcsolatba kerül és jelentős szennyezésnek van kitéve (direkt hűtés). Mivel a vízfogyasztók vízminőségi igénye általában nem haladja meg a kibocsátott vízre előírt vízminőségi követelményeket, kézenfekvő, hogy a tisztított vizet zárt ciklusban a kibocsátó üzemben újra felhasználják. így a recirkulációs rendszer elemei a technológiai folyamat szerves részévé válnak.