Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Dr. Dobos Irma: Nagyátmérőjű kutak szerepe a vízellátásban

360 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Dobos I.: Nagyátmérőjű kutak hozama igazolja. A zalaegerszegi durvaszemcséjű homokrétegekre telepített nagy átmérőjű kutakból kitermelt vízmennyiség közel azonos leszívás mellett többszöröse a hagyományos kiképzésű kutakéhoz viszonyítva. A rétegvizek vegyi összetételének horizontális és vertikális irányú vizsgálatánál különösen a szulfáttartalom változását elemeztük részletesen. A helyenkénti nagyobb szulfáttartalom minden valószínűség szerint az agyagos, iszapos betelepülésekből származik, ezért nem követhető regionálisan. A túlzott vízkivétel szulfátnövelő hatása nem igazolható. A vizsgált két területen kívül további lehetőségek kínálkoznak az Alföld több helyén (Nagykúnság, Békési süllyedék) és a Dunántúlon ott, ahol uralkodóan finomszemcséjű rétegek fejlődtek ki (Mezőföldön, Tolnában, Somogyban stb.), bár igen kedvező eredményt lehetett elérni a durvaszemcséjű homokrétegek feltárásakor is. Gazdaságosan üzemeltethetők a nagy átmérőjű kutak a vízműterületeken a kisebb területigénybevétel miatt, szemben a kisebb teljesítményű, hagyományos kiképzésű több kutas vízellátási megoldással. A kívánt eredmény a nagy teljesítményű kutakkal is természetesen csak akkor érhető el, ha tervezésüket előzetes kutatófúrások alapján végezzük. IRODALOM [1] Dobos I.: A Nyírség nyugati pereme. A MÁFI Évi Jelentése az 1953. évről, I. k. Bp. 1954. 297—304. [2] Fritz, H. R.: Lufthebe-Bohranlagen im Dienste der Wassergewinnung und Grundwasserabsenkung. Bohren, Sprengen, Räumen, 1969. 18. évf. 2. sz. 1—8. [3] Hoff er E.: Szakvélemény a Pilisszentiván községben mélyült vízkút geofizikai vizsgálatából. Kézirat. Bp. 1973. [4] Jankó O.: Nagy átmérőjű fúrt kutak építési tapasztalatai. Vízügyi Műszaki Fejlesztési Napok '73. Bp. 1974. 206—214. [5] Krist, A.: Grosslochbohrungen. Bohrtechnik, 1965. Nr. 10. 390—391. [6] Mecsnóber M.: Nagyátmérőjű fúrások a magyar bauxitbányászatban. Földtani Kutatás, 1973. XVI. évf. 1—2. sz. 71—78. [7] Pataki N.: A légemeléses fordított öblítésű fúrás alkalmazása a kútépítósben. Kőolaj és Földgáz, 1. (101.) évf. 3. sz. 1968. 76—90. [8] Pataki N.: Kútépítési technológiák néhány időszerű kérdése. Földtani Kutatás, 1973. XVI. évf. 1—2. sz. 84—93. Rolle der Brunnen mit grossem Durchmesser in der Wasserversorgung Dr. Dobos, I. Der Verfasser analysiert eingehend die geologischen und hydrogeologischen Ergebnisse der durch das Unternehmen für Wasserforschung und Bohrung in den letzten 10 Jahren errichteten Brunnen mit grossem Durchmesser. In Debrecen kam es zwischen 1969 — 1973 — zwecks Befriedigung der angestiegenen Wasserbedarfe zur neuerlichen Aufschliessung der Schichtenreihe des Oberen Pleistozäns. Die 9 Brunnen mit Durchmesser haben bewiesen, dass auf dieser Art auch das Mehrfache der mit der herkömmlichen Brunnenausbildung erhaltenen Resultate erreicht werden kann. Dies äussert sich sowohl in der spezifischen Schüttung als auch in der grössten förderbaren Wassermenge. Aufgrund der eingehenden Untersuchungen wurden die früher als feinkörnig beurteilten wassergebenden Schichten als klein- und mittelkörnig, an einzelnen Stellen sogar als grobkörnig qualifiziert. In Zalaegerszeg brachten von den innerhalb von 70 m auf grobkörnige pleistozäne Sandsehichten gebauten Wasserwerksbrunnen mit grossem Durchmesser, besonders die in 1971 gebohrten 4 Brunnen hervorragende Resultate, in erster Reihe aus Sicht der Schüttung (durchschnittlich 26001/min). Die Abhandlung untersucht sowohl einige chemische Bestandteile (Chlorid, Sulfat, der aus den pleistozanen Schichten gewonnenen Wässer, als auch die Änderung der Gesamthärte aufgrund der neueren und früheren Daten. Der grosse Chloridgehalt (170, 250 mg/1) kann aus Oberflächenverunreinigung stammen. Die stellenweise Anreicherung des Sulfats kann als örtliche Erscheinung qualifiziert werden. Es kann nämlich angenommen werden, dass die Auslösung der dünnen lehmigschlammigen Einlagerung den Sulfatgehalt des Schichtenwassers erhöht. Aufgrund der bisherigen Resultate bieten sich ausserordentliche Möglichkeiten für die weitere Verbesserung der Wasserversorgung Ungarns durch Errichtung von neueren Brunnen. The role of large diameter wells in water supply schemes By Dobos, I. During the past 10 years several large diameter wells have been constructed with advanced technologies by the Water Exploration and Well Drilling Co., the geological and hydrogeological experiences of which are analysed in two domains. In order to meet the growing water demand at the town of Debrecen the Upper Pannoian formations were re-explored between 1969 and 1973. The 9 large-diameter wells sunk have demonstrated strikingly that in this way the yields can be multiplied over the eonventinal well designs. This is reflec' ted by the unit yields and the greatest withdrawable water volume alike. Detailed investigations have shown the waterbearing layers, classified formerly as fine grained, to be medium graded with occasional coarse grained layers. At the town of Zalaegerszeg large diameter water wells have been sunk into the corase grained Pleistocene layer, the top of which is situated at less than 70 m depth. Of these the four wells sunk in 1971. have produced especially outstanding results, especially as regards yield, averaging 2600 lit/min. The variations in some chemical components (chlorides, sulphates) and in total hardness of the waters withdrawn from the Pleistocene layers have also been studied on the basis of former and recent data. The high chloride content (170 and 250 mg/lit) may be due to surface pollution. The occasional enrichment of sulphate is attributed to local phenomena due to geological factors. Thin embeddments of clayex-silty may be leached resulting in higher sulphate contents of the ground water. On the basis of the results obtained thus far great opportunities are opened for improving the water supply in situation in the country by the drilling of additional wells.