Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Dr. Dobos Irma: Nagyátmérőjű kutak szerepe a vízellátásban

356 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Dobos I.: Nagyátmérőjű kutak 3. ábra. Nagyátmérőjű kutak Debrecen területén 1 =Nagyátmérőjű kutak; 2 =Szelvényvonal. .K =Kertészeti Villalat; M= MÄV Kocsimosó; £ó' = Bőrgyftr; G = Ciördü]/Scsapágy Művek; B = BIOGÁL Abb. 3. Brunnen grossen Durchmessers auf dem Gebiete der Stadt Debrecen /=Brunnen grossen Durchmessers; 2 =Proflllinie; K —GartenbauUnternehmen; M = Wagen-Wäsche der Eisenbahn MÄV; i?ö=Lederfabrik; O-Kugellager-Werke; ß = BIOGAL Fig. 3. Large diameter wells in the Debrecen area 1 = Large diameter wells; 2=Profile line; Jf=Gardening Co.; M »State Kailway car washing shop; J?ö=Brewery; (? = Bali Bearing Works; ß=Pharmaceutical Works meny részére 9 kút létesült (3. ábra). Ezek az intézmények az ismert városi vízellátási nehézségek miatt az új kutakkal önálló vízbázis kialakítására törekedtek. Az 1960-as évek elejéig a város bel- és külterületén 1800 kismélységű — legtöbbször korszerűtlen és nem a mai szabvány szerinti — kút létesült. Számos közülük kizárólag egy-egy háztartás vízigényének kielégítésére irányult, és ezért a minimális vízmennyiség elérése után minden további vízhozamnövelési művelet elmaradt. Ezekből a nem teljes értékű adatokból sokáig úgy látszott, hogy a pleisztocén felső részének (50—70 m-ig) — finomszemcséjű kifejlődése miatt — víztároló képessége igen korlátozott, és éppen ezért erre a rétegcsoportra kutak telepítése nem gazdaságos. Bizonyos szemléletváltozást hozott az 1962— 1967 között a Gördülőcsapágy Művek és a Konzervgyár részére mélyített új kutak jó eredménye. Miután e létesítmények nagy vízigényét a vízmű már ekkor sem tudta kielégíteni, egyetlen megoldásként a felsőpleisztocén rétegek ismételt kivizsgálása jöhetett számításba. Az elkészült kismélységű kutak a korábbiakhoz viszonyítva — bár meglehetősen nagy vízhozamszórással (150, 200, 360 l/p) —- lényegesen kedvezőbb eredményt mutattak. Általában a 15—75 m közötti 5 réteg valamelyikét 133 mm 0-jű szűrővel csapolták meg. E kedvező eredmény hatására, s a vízigény további kielégítésére 1969-ben került sor a Városi Kertészet részére az első nagy átmérőjű kút létesítésére, s ezt 1974-ig még további 8 kút követte Debrecen bel- és külterületén. A kutatófúrások jórésze ugyan 100 m-ig tárta fel a felső- és középsőpleisztocén összletet, de a véglegesen kiképzett kutak mélysége a belterületen az 50 m-t, a külterületen pedig a 64 m-t nem haladta meg. Főbb adatait az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat A debreceni nagyátmérőjű kutak jellemző adatai Tabelle 1. Charakteristische Daten der Brunnen mit grossem Durchmesser in Debrecen Table 1. Typical data of large diameter wells at Debrecen A kút Fajlagos vízhozam [1/p-m] Kitermelhető legnagyobb vízmennyiség [l/p] Létesítés éve Helye Mélysége [m] Fajlagos vízhozam [1/p-m] Kitermelhető legnagyobb vízmennyiség [l/p] 1969. Kertészeti Vállalat 33,0 100 900 1970. Gördülőcsapágy 43,0 48 500 Művek V/a sz. 1970. MÁV Kocsimosó I. 35,0 12 180 (kiselejtezve) 1971. MÁV Kocsimosó II. 34,0 31 510 1971. Bőrgyár 50,0 77 700 1971. ATEV 1. sz. 60,0 59 900 1971. ATEV 2. sz. 63,0 44 850 1971. ATEV 3. sz. 64,0 69 720 1973. BIOGAL IlI/a. 50,0 23 600 A részletes földtani vizsgálatok azt bizonyították, hogy a felsőpleisztocén rétegeken belül — a korábbi feltevéssel ellentétben — jól követhető, összefüggő apró- és középszemcséjű homokréteg fejlődött ki Debrecen belterületén (4. ábra), amely szemszerkezetét tekintve nem a legkedvezőtlenebb kifejlődésű víztároló. Értékelésünknél összehasonlítottuk az utolsó 15 év hagyományos kiképzésű és a nagy átmérőjű kutak fajlagos és maximálisan kitermelhető vízhozamát. Megállapítottuk, hogy fajlagos vízhozamban átlagosan kétszeres, az összesen kitermelt vízmennyiségben pedig háromszoros a növekedés a nagy átmérőjű kutak javára. A kőzetkifejlődés és a fajlagos vízhozam között viszont egyértelmű összefüggést nem találtunk. Erre mutat a BIOGAL Ill/a. kútja is, amelynek fúrásakor már közép- és durvaszemcséjű, a közeli GÖCS V/a. kútjánál pedig csak középszemcséjű rétegeket tártak fel, s ennek ellenére az utóbbi fajlagos vízhozama kétszer nagyobb. Annak ellenére, hogy a nagy átmérőjű kutak kivitelezésénél már jól kidolgozott technológiát alkalmaztunk, néhány jel arra utal, hogy e kutak néha kivitelezési hibákkal (szűrő-átmérő megválasztása, kavicsolás vastagsága stb.) is terheltek. Erre jó példa a MÁV Kocsimosó I. és II. sz. kútja. Mindkettő ugyanazt a réteget csapolta meg, mégis az előbbit gyenge vízhozama miatt selejtezni kellett. A felsőpleisztocén Debrecen belterületétől K-re és DK-re kivastagszik, és a homokos rétegek uralkodnak, amely a felszíni földtani térképen is igen jól látható [1]. A bánki területen három nagy átmérőjű kút létesült az ATEV vízellátásának megoldására (5. ábra). A kutak közel azonos eredményt hoztak, bár fajlagos vízhozam szempontjából a 3. számú kút (69 l/p-m), összvízmennyiség tekintetében pedig az 1. sz. kút (900 l/p) minősül a legjobbnak. Annak ellenére, hogy itt már nagyon sok durvaszemcséjű réteg került szűrőzésre, mégsem lehet az elért eredményt kimagaslónak tekinteni a belterületi kutakhoz viszonyítva.