Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Erdős László: A talajvízkészlet szélsőséges változásai

Erdős L.: Talajvízkészlet szélsőséges változásai Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 353 z [dm] 10. ábra. Az empirikus p(z, t) függvény három alaptípusa. Erdőhát, 1951—70. Puc. 10. Tpu ocHoeHbte munbi SMnupnnecKOÜ ffiymcifuu p(3, /). Spdexam, 1951—70. Fig. 10. Three basic types of the empirical p(z, t) function. Erdőhát, 1951—1970 gát: a d(t) menetében tapasztalt szabálytalanságok p(t) menetében sem tűnnek el; az évi menet a felső rétegekben kifejezettebb, lejjebb jóval kiegyenlí­tettebb, de egyformán szabálytalan marad; előbbi eredményeinkkel (Erdős, 1976) összhangban itt is azt találjuk, hogy a talaj vízkészletek évenkénti ingása — abszolút és relatív értékben is — nyáron (különösen nyár végén) nagy és télen kicsi, tehát éppen fordítva, mint ahogyan a legtöbb meteoroló­giai elemre jellemző; az ingás nyár végén a leg­nagyobb, de még ilyenkor is lényegesen kisebb ma­rad az átlagos vízkészletnél (p(z, t) < 1,0); eddigi tapasztalataink szerint csak a csapadékra és a ta­lajpárolgásra jellemző az, hogy évenkénti ingása eléri a középértéket (Erdős, 1975). A p(z) változó évi menetében három típust lehet elkülöníteni, ezeket mutatjuk be a 10. ábrán. Két típus az évi menet szélső helyzeteinek felel meg, és a harmadik az uralkodó típus. Az első, a téli típus (januári görbe) jellegzetessége az, hogy a felső ré­tegekben (60—70 cm-ig) a p(z) gyakorlatilag kons­tans marad, utána pedig növekedő. A második, a száraz nyár végi típus (augusztusi görbe) elvileg éppen a téli típus megfordítása: a felső szakasz (nem lineáris) csökkenő, és az alsó szakaszban vá­lik állandóvá. A harmadik az uralkodó típus (má­jusi görbe) a két szélsőséges típus kombinációja: a felső szakaszban a nyári típust, az alsó szakasz­ban viszont a téi típust követi. Az év nagyobbik felében (összesen hét hónapban) a harmadik típus az uralkodó. Ez az eredmény szemléletesen megerősíti azt a korábbi következtetésünket, hogy a talaj vízkész­let évenkénti változékonysága szorosan, de for­dítva függ össze a talaj relatív víztelítettségével. Ez hűen tükröződik az évszakos menetben és a mélységbeli eloszlásban is. A fenti elemzésekkel demonstráltuk, de távolról sem merítettük ki ennek a problémakörnek a gaz­dag tartalmát és a lehetőségeit. A felismert össze­függések és törvényszerűségek mélyebb meteoroló­giai elemzése és értelmezése további tanulmányok tárgyát képezi. IRODALOM [1] Erdős, L. (1975): Párolgás csupasz ós fedett talaj­felszínen. Időjárás, 79 (5) : 274—283. [2] Erdős, L. (1976): A csupasz talaj vízkészlet változá­sai. Hidrológiai Közlöny. (Publikálás alatt.) 3KCTpeiviaMHbie KO eöaHH>i BJiaro3anacoB nowBbi Spdern, JlacAO HaMH HCCneflOBaHbi: XOÄ SKCTpeHHbix 3Ha»ieHnií Mec$m­Hbix 3anacoB rpyHTOBbix BOA H roflOBbie (J)jiyi<TyanHH HX. Mcnojib3y$i 20-jieTHne pflflbi «aHnux no Bjia>KH0CTH noHBbi HaMH nocrpoenbi 3MniipHqecKHe KpHBbie SKCTpeHHbix 3Ha­neHHÍí WMÜKC (Z, t), W KHH(Z, t) ii pacMHTaHbi pa3JiHHHbie xa­paKTepHCTHKii OKCTpeHHbix KOJieöaHHH. TaKHe: (£>i) a6­cojiioTHan roAOBaa aMnjiHTyaa KOJieöaHiia 3anacoB BOAH, (d l t d 2) aMnjiHTyßbi KpiiBbix SKCTpeHHbix 3HaHemiií, (£>) CYMMA 3THX AMNJIHTYFL, (d 3, D 4) xapaiorepHCTHKH 3axBaTa, napaivieT HCi<a>KeHHOCTH (A), naccHBHbie B0fl03anacbi H T. n. SKCTPEHHBIE KOJieöaHHíi B0«03anac0B MoryT ÖBITB CB5I3aHbI C HaHÓOJiee Ba>KHbIMH IH,Hp0(|)M3HHeCKHMH na­paMeTpaMH KOTopbie B CBOIO OMepeflb ao HeKOTopofi cTe­lieHH CaMH MOi yT ÖblTb HCTOJIKOBaHbl KaK HeKOTOpbie xa­paKTepncTHKM SKCTpeHHbix KOJieöaHiiií. Kai< npaBH­JIO Hp WMHH, IVMÍIKC < mkWk flajiee Hp WkHH < Wk H IV'iviaKc 5 Wk- CB>I3B Me>Kfly SKCTPEHHBIMH 3Hawen­HJIMH B0flO3anaCOB, TOHKOH yBHflaHHH (Hp) H B^arOeM­KOCTbio (Wk) HaMH paccMOTpeHbi HA (JJOHE IOAOBOIO xoaa. rOflOBbie H3MeHeHHH (JiyHKUHH W MÜKC (2) no npO(})HJLIO noxo>Kbi Ha roflOBbie H3MeHeHH>i cpe,nHHx B0fl03anac0B no npo({)HJ]io. Ilpo({)HJIN WMHH(Z) B TEQEHWE Bcero ro.ua Sojibiue noxoflíiT Ha npoijwJiH IVMaKc(z), neM Ha npo­(J)HJIH Hp(z). K0JinqecTB0 ycBoaeMbix 3anacoB Bbiiue B BepxHHx COJIÍIX nowBbi, c rJiyöHHOíí CHaqajia pacTyT 3aTeM yßblBaiOT H B HH>KHHX CJIOflX npHÖJlHyKaiOTCH K nOCTOHH­HOMy 3HaHenHio. IlojiHbití flHana30H 3anacoB noMBeHHofí BJiaru cK^aflbiBaeTCH H3 «Byx cocTaBJisnomnx: 113 aöcoji­loraoro roaoBOro KOJieőaHHH n H3 T. H. (fioccHJibHbix 3ana­C0B. XOfl KpiiBOH OTHOUJeHHM nOCJlCflHHX C PJlyÖHHOH flO 70—80 CM. yőbiBaeT 3aTeM CTaHOBiiTCíi nocTOHHHOíí. 3M­nHpHiecKHe KpuBbie KpaiÍHHx aMnjiHTyfl no rjiyőHHe (d lt d 2) cymecTBeHHO oTJimiaioTCH OT noc^eaHHx HO B TO >Ke BpeMH TeCHO CBH3aHbI MOKfly COßOH. OyHKUHÍI CyMMbI aMnjiHTyfl no rjiyßHHe Mower öbiTb onncaHa zui(f)it>epeH­unajibHbiM ypaBHeHHeM. CymecTByioT H Äpyrne xapaKTe­PHCTHKH, OÓHapyWHBaiOmHe nOflOÓHbie K 3KCTpeHHbIM aMnjiHTyjiaM cBoíicTBa. IloKa3aTejib OTHOCHTejibHon HCKa­>KeHH0CTH SKCTpeHUblX KpHBblX 06Hapy>KHBaeT B3aHMO­CBH3b C OTHOCHTejlbHOH BOflOHaCblmeHHOCTblO nOMBbl. OyHKUHH nOI<a3bIBaeT OTHOIlieHHe MOKfly SKCTpeHHbIMH KOjieöaHHjiMii H cpeAHHMH B0fl03anacaMH. Ilo TOflOBOMy xo«y p(z) BO3MO>KHO ycTaHOBjieHi-ie Tpex TiinoB. Kpafl­HHMH THNAMH NOFLTBEP>KAAETCFL, MTO ROAOBAA H3MEHHH­BOCTb Bjiaro3anacoB NOHBBI naxoAHTCH B oópaTHofl 3aBii­CHMOCTH OT OTHOCIlTeJlbHOlí BJiarOHaCblmeHHOCTIl nOHBbl. Extreme variations in soil moisture By Erdős. L. The annual variations, changes with depth and varia­bility over the years of the monthly extreme soil mois­ture have been studied. From the 20 years long soil mois­ture record empirical extreme functions, w max(z, Í), it'rriin (z, t) and various characteristics describing extreme varia­tions have been derived. These include the absolute an­nual fluctuation of soil moisture D\, the amplitudes d x, d 2 of the extreme functions, the sum D thereof, the amplitude characteristics d 3, d t, the skewness index A, the passive, or fossile soil moisture, etc. The extreme soil moisture variations can be related in various ways to the major hydrophysical constants (which them­selves may be regarded as certain extreme charac­teristics). With general validity Hp < to min, v>max < mk IVk further potentially Hp< w mi n < Wk and w ma x^Wk­The relationship between the water resources and the

Next

/
Thumbnails
Contents