Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Papp Vilmos: Öntözési előrejelzések a Kisalföld öntözőfürtjeiben

Papp V.: Öntözési előrejelzések Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 343 Napi csapadékösszegek [mm] i 10 május június 1. ábra. IRROMETER diagramok 40 és 60 cm mélységben 1975. május 8—június 11-ig Puc. 1. UuaepaMMbi HPPHTOMETEP Ha SAyöUHax 40 u 60 CM 3a 08. 05—11. 06. 1975. e. Abb. 1. IRROMETERDiagramme in 40 und 60 cm Tiefe vom 8. bis 11. Mai 1975 2. ábra. IRROMETER diagramok 25 és 50 cm mélységben 1975. június 11—augusztus 8-ig Puc. 2. JJuazpaMMbi HPPHTOMETEP na e/iyöüHax 25 u 50 CM 3a 11. 06—08. 09. 1975. a. ^466. 2. IRROMETER-Diagramme in 25 und 50 cm Tiefe vom 11. Juni bis 8. August 1975 gramokat. Méréseink alapján bemutatom az idényben állandó helyre lehelyezett műszerek változás görbéit (1., 2. ábra). A diagramokkal kapcsolatban megemlítem, hogy az IRROMETER-eket naponta egyszer, azonos időben (7 órakor) olvastuk le. Ez — megfigyeléseink szerint — elegendő, mert ha napközben nincs jelentős csapadék a műszerek leolvasásai alig plusz, vagy mínusz 1—2 beosztással változnak. Megjegyzem, hogy a nedvességtartalom változások láthatóvá tétele és rögzítése mellett egyéb fontos adatok (csapadék, öntözővíz, rendkívüli időjárási viszonyok stb.) feljegyzésére és tárolására is lehetőség van. A bemutatott diagramok természetes viszonyok között, füves állományban készültek; a napi csapadékősszegek egyidejű mérésével — külön öntözővíz adagolás nélkül. Az IRROMETER leolvasások mellett a napi középhőmérsékleti; illetve a vizsgált mélységben levő talaj hőmérsékleti adatokat is rögzítettük. Kísérleti méréseinkből összefoglalóan megállapítható, hogy: — az egyes vizsgált (25, 40, 50 és 60 cm-es) szintekhez —- a nedvességviszonyok és talajtulajdonságok különbözősége miatt — eltérő IRROMETER diagram tartozik; — a talaj felszínétől kezdve minél mélyebb szintet vizsgálunk — azonos csapadék mellett — az IRROMETER értékek változása annál kisebb. Ez nyilvánvalóan abból következik, hogy a nedvesség folyamatosan áramlik a mélyebb rétegek felé, illetve a vizsgált szint feletti talajrétegek fokozatosan telítődnek. A leírtak alapján érthető, hogy a vizsgált szelvények mélységével arányosan az IRROMETER „késik" ; — ugyanaz a csapadékmennyiség telítettebb talajállapotnál lényegesen kisebb skálaérték csökkenést okoz. Ebben feltehetően közrejátszik a nedvesebb talaj jobb vízvezetése, illetve bizonyos idő után a talaj „duzzadása" és ezzel együtt a felületi elfolyás növekedése is. Az IRROMETER-es mérések alapján készített öntözési javaslatokra, illetve az öntözések kezdési időpontjára vonatkozólag specifikus útmutatásokat adni — az eltérő növények, különféle talajok, éghajlati viszonyok és öntözési módok miatt — nem lehet. Az öntözés időpontját célszerűen saját diagramok alapján lehet meghatározni az adott helyen — néhány öntözési forduló tapasztalatai szerint. Nagyon fontos, hogy mindenképpen jóval a növények vízhiány tüneteinek (hervadás) fellépése előtt kezdjük az öntözést. A legalsó érték, tehát az öntözés kezdésének végső határideje a DV^np 30%-nál van. Altalános irányelvként természeti viszonyaink között elfogadható, hogy a talaj nedvességvisszapótlásra szorul, ha az IRROMETER leolvasás értéke: homoktalajon 30—45 közötti középkötött talajon 40—55 közötti finom szövetű (agyagos) talajon 60—75 közötti Ezen általános szempontokat befolyásolja még a lehelyezett IRROMETER-ek mérete is: a rövidebb (6—24 hüvelykes) műszereken 5—10 skálával kisebb leolvasások felelnek meg a hosszabb (36—48 hüvelykes) műszerek értékeinek. Az öntözés befejezése általában akkor célszerű, ha az IRROMETER leolvasások 15 körülire csökkennek. Rossz vízgazdálkodású talajoknál azonban ajánlatos 30 körüli skálaértéknél megszüntetni — a túlöntözés veszélye miatt. A műszerek beállítása és elhelyezése alapvetően függ az öntözendő kultúra fejlettségétől, az öntözés módjától, a talaj típusától, a termőréteg vastagságától, illetve a növények nedvességkivonásától. Az aktív (normális) gyökérzóna különböző részeiből történő vízfelvétel átlagos %-a a következő: első negyedből 40% második negyedből 30% harmadik negyedből 20% negyedik negyedből 10% Megjegyzem, hogy célszerű az aktív zóna teljes szintjének folyamatos nedvesség-ellenőrzése, illetve nyilvántartása. Ehhez általában 4—5 db különböző hosszúságú IRROMETER szükséges. Amennyiben ez a műszermennyiség nem áll ren-