Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
6-7. szám - Dr. Vágás István:Adatok az 1876–1975. időszak tiszavölgyi árvizeiről
318 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975 időszak említett két lehetséges ok hangsúlyozásával egyébként célszerű vigyáznunk. Vásár osnamémjnál ugyanis a kis és közepes NV-knél az első ötven év szolgáltatja ugyanannál a sorrendi rangsor lépcsőfokánál a nagyobb vízállási értékeket. Tokajnál a különbség már kisebb tartományokra terjedt ki, kisebb számértékek mellett. Szolnokon a folyamat megfordul, és ott a második ötven év adja a viszonylag nagyobb NV értékeket, Szegednél viszont ismét az első ötven év. El lehetne hinni, hogy a Tisza emitt mélyített medrét, amott meg töltötte? Talán igen, de az NV értékek átlagainak vonatkozásában előfordult 1—2 dm félévszázados különbség ilyennek megállapítására aligha lehet meggyőző. A Tisza vízjárása az 1870-es években nagyot változott. Ez a szabályozás miatt érthető. Azt azonban már nehéz volna megmagyarázni — a vízjárás természetes ingadozásán túlmenő, tehát a véletlenen kívüli okokkal —, hogy a szabályozás utáni nagy emelkedések után a második félévszázadban a folyó miért „engedte meg a gyeplőt" kisebb mértékben egyes helyeken. Mindazonáltal, célszerűnek tartottuk, hogy évi NV adatainkat egyéb módszerekkel is étrékeljük. A Student-féle „t" próba lényege, hogy a két fél évszázadra bontott NV adatsorból meghatározzuk ezek várható értékét, vagyis számtani középértékét, az időszaki KNV-t, majd meghatározzuk az NV adatsorok szórás értékeit is. Ha a két félévszázados jellemző KNV értékek eltérését viszonyítjuk az adatsor egészét jellemző „eredő" szórásértékhez: megállapíthatjuk, hogy a KNV értékek közötti eltérés ,,belefér"-e a normális eloszlás itt egyoldalasan 95%-át kifejező számközébe, vagy nem. Ennek feltétele, hogy a \KNV,~ KNV 2 tfA "I (2) 300 WO 500 600 700 800 S00 1000 1. ábra. Évi NV eloszlások részidőszakokra Fig. 1. Distribution of annual highwaters in part-periods ménye tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy ha az évi nagyvízi vízjárás tekintetében azonos jellegűnek vennénk az 1876 előtti Tiszát az azt követő időszak utáni Tiszával, úgy 5%-nál lényegesen kisebb volna az esélye annak (itt 0,2%), hogy véletlen okból igazunk lehet. Megnyugtatónak látszik azonban az, hogy a százéves, 1876—1975 időszak nagyvízi vízjárási egyöntetűségének hiányát már egyik vizsgált fél évszázados időszak vízjárása között meglevő eltérések beleférnek az azonos vízjárási jelleg által értelmezett ,,keret"-be, és éppen úgy, (sőt: inkább) okozhatják azokat a vízjárásban rejlő véletlen okok, mint valamilyen állandóan ható ok (pl. medermélyülés, vagy mederfeltöltődés). Az utóbb érték ne haladja meg az 1,96, e feltételre vonatkozó küszöbértéket. (Jelölés: n, ós n, a vizsgálatba vont elemek száma, esetünkben mindkettő = 50, a pedig a vonatkozó NV eloszlás empirikus szórása.) 4. táblázat Közepes nagyvizek, szórások részidőszakokra Table 4. Mean highwaters, standard deviations for part periods Vízmérce KNV a t F Vízmérce 1876— —1925 1926— —1975 1876— —1925 1926— —1975 t F Vásárosnainény 671 629 131 162 1,66 1,55 670 664 106 107 0,28 1,03 Szolnok 644 670 111 129 1,08 1,34 Szeged 663 632 135 138 1,14 1,03 Számításaink (4. táblázat) azt mutatták, hogy a vizsgált négy fő tiszai vízmércén az 1876—1925 és az 1926—1975 fél évszázadok adatainak összehasonlítása sehol sem cáfolta azon hipotézisünket, hogy a két fél évszázad adatsorában található eltérések nem szignifikánsak. Emiatt mondhatjuk, hogy igazoltuk azonos statisztikai eloszlásból, tehát azonos vízjárásból való származásukat. A legnagyobb KNV eltérés a két félévszázad között