Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Dr. Pónyi Jenő–Dr. Dévai István: A Fertő területének rákjai

Dr. Ponyi J.

—Dr. Dévai I.: A Fertő Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 269 összefoglalás A szerzők 1960—61 évben a Fertő magyar területének 43 gyűjtőhelyéről vett mintákban tanulmányozták a rákokat. A vizsgálatok során 22 Cladocera, 8 Ostracoda, 14 Copepoda és 1 Isopoda fajt mutattak ki. Eredményeiket összevetve korábbi irodalmi adatokkal, megállapították, hogy a Cladocera faunula az 1900-as évekhez viszonyítva nagyfokú faj ki cserélődést mutatott. Daday által említett 11 Ostracoda faj közül a szerzők csak négyet találtak meg. A Cypridopsis és Limnocy

there genuszok „eltűnése" fentiek figyelembevételével együtt, a tavi környezet jelentős megváltozására utal. Az Ostracoda fajok közül a Potamocypris unicaudata Schäfer, Magyarország faunájára nézve új. A Fertőre nézve 5 Cladocera, 4 Ostracoda és Copepoda fajt ugyancsak újnak találták. A nyári időszakban a nyíltvízi Crustacea együttest a Diaphanosoma branchyurum—Bosmina longorostris—Acanthocyclops vemalis—Arctodiaptomus spinosus fajok jellemzik. Áprilisban az Acanthocyclops vemalis helyett a Chydorus sphaericus fellépése a jelentősebb. A Crustacea együttes öszszetétele valamelyest eltér a tó osztrák nyíltvízében talált együttestől, mivel ott a nyári nyíltvízi Crustacea planktont a Diaphanosoma—Arctodiaptomus fajok határozzák meg. A nyíltvízi hínáros az Alona rectangula—Acanthocyclops vemalis—Diaphanosoma brachyurum— Bosmina longirostris rákegyüttessel jellemezhető. A két különböző nádasban a szerzők eltérő rákegyütteseket találtak. A Scripeto-Phragmitetum phragmitetosum-ra a Ceriodaphnia reticulata-Chydorus sphaericus—Acanthocyclops viridis—Daphnia curvirostris együttes előfordulása jellemző. A Sc.-Ph. uticulariosum típusra az alábbi rákegyüttes a jellemző : Chydorus sphaericus—Pleuroxus aduncus— Acanthocyclops viridis—Ceriodaphnia laticaudata. IRODALOM [1] Andrikovics S., Bérezik Á. (1975): Hidrobiológiazoológia. In: A Fertő-táj Monográfiát előkészítő adatgyűjtemény 3. Természeti adottságok: A Fertő-táj bioszférája. Kézirat. VITUKI„423—436. [2] Andrikovics S., Bérezik Á. (1975): Állattani adatgyűjtemény (körszájúak, halak, ós madarak nélkül). In: A Fertő-táj Monográfiát előkészítő adatgyűjtemény 3. Természeti adottságok: A Fertő-táj bioszférája. Kézirat, VITUKI, 437—537. [3] Balogh J. (1953): A zoocönoíógia alapjai (Grundzüge der Zoozönologie) — Akad. Kiadó, pp. 248. [4] Daday J. (1890): A magyarországi Diaptomus-fajok átnózete. (Conspectus Diaptomorum fauné Hungáriáé). — Természetrajzi Fűz. 13, 114—180. [5] Daday J. (1891): Adatok Magyarország édesvízi mikroszkópos faunájának ismeretéhez. — Természetrajzi Füz. 14, 16—31. [6] Daday J. (1897): A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. (Magyarországi tavak mikroszkópi állatvilága.) — A Kir. Magyar Term. tud. Társulat, Budapest, pp. 481. [7] Daday J. (I960): A magyarországi kagyiósrákok magánrajza. Ostracoda Hungáriáé. — MTA, Budapest, pp. 320. [8] Farkas H. (1958): Kagylósrákok, Ostracoda, — In: Magyarország Állatvilága, IV, 3, Akad. Kiadó, Budapest, 2—68. [9] Iharos Gy. (1964): A balatoni nádasok bevonatának Tardigradái. (Die Tartigraden des Periphytons der Röhrichte im Balaton-See). Állatt. Köziem., 51, 49—53. [10] Imhof G. (1966): Ökologische Gliederung des Schilfgürtels am Neusiedler See und Übersicht über die Bodenfauna unter produktionsbiologischem Aspekt. — Sitz. ber. Österr. Akad. Wiss., math.nat. Kl. Abt, I. 175, 219—235. [11] Lászlóffy IV. (szerk.) (1972): A Fertő-táj bibliográfiája. (Bibliographie des Neusiedlersee-Gebietes). — Győr-Sopron Megyei Tanács, Győr, pp. 294. [12] Löffler, H. (1957): Vergleichende limnologische Untersuchungen an den Gewässern des Seewinkels (Burgenland). I. Der winterliche Zustand der Gewässer und deren Entornostrakenfauna. — Verb. Zool. — Bot. Gesell, in Wien, 97, 27—52. [ 13] Löffler, H. (1974): Der Neusiedlersee. Naturgeschichte eines Steppenesees. — Verl. F. Molden, Wien

—München

—Zürich, pp. 175. [14] Manujlova, E. F. (1964): Vetvisztouszüe raeski (Cladocera). — Fauna Sz. Sz. Sz. R., Izdat. Nauk., Moszkva

—

Leningrád, 88, pp. 326. [15] Pesta, O. (1954): Studien über die Entornostrakenfauna des Neusiedler Sees. — Wiss. Arb. Bgld., Eisenstadt, pp. 84. [16] Ponyi J. (

1956): A balatoni hínárosok Crustaceáinak vizsgálata. (Untersuchungen an Crustacea in Tanggebilden des Balatons). •—- Állatt. Közlem., 45, 107—121. [17] Ponyi, J. E. (1962): Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton. T. Krebse (Crustacaa). — Annál. Biol. Tihany, 29, 129—163. [18] Ponyi, J. E. (1968): Studien über des CrustaceenPlankton des Balaton IV. Beiträge zur Kenntnis der in der Krebsgemeinschaft des Sees horizontal auftretenden Veränderungen. — Annal. Biol. Tihany, 35, 169—182. [19] Ponyi, L. (1965): Zoologische Untersuchungen der Röhrichte des Balaton II. Wassermilben (Hydracarina). — Annal. Biol. Tihany, 32, 175

—

186. [20] Schäfer, H.-W. (1943): Über zwei neuen deutsche Arten der Süsswasser-Ostracoden. — Zool. Anz., 143, 210—216. [21] Srámek—Huäek, R., M. Straákraba, J. Brtek (1962): Lupenonozci Branchiopoda. Fauna CSSSR, S. 16, Ceskoslov. Akad. Véd, Praha, pp. 470. [22] Szabó E. (1962): A Fertő tó vizének kémiai tulajdonságai. — Hidrol. Táj. december hó, 146—150. [23] Tóth, L. (1960): Phytozönologische Untersuchungen über die Röhrichte des Balaton-Sees. Annal. Biol. Tihany, 27, 209—242. [24] Tóth L. (1960): A Fontinalis antipyretica L. eenológiai szerepe a Balaton nádasaiban. — Hidrol. Közlem. 2, 164—166. [25] Tóth, L. E. Szabó (1961): Zönologisehe und ökologische Untersuchungen in den Röhrichten des Neusiedlersees (Fertő-tó). — Annal. Biol. Tihany, 28, 151—168. [26] Wagler, E. (1937): Crustacea, Krebstiere. In: Tierwelt Mitteleuropas, II., 2, pp. 224. [27] Zakovsek, G. (1961): Jahreszyklische Untersuchungen am Zooplankton des Neusiedlersees mit Berücksichtigung der meteorologischen und chemischen Verhältnisse. — Wiss. Arb. Bgld., Eisenstadt, pp. 85. Crustacea in the Hungarian part of Lake Fertő Dr. Ponyi, J

. E. and Dr. Dévai, I. In 1960 and 1961 samples were taken from 43 points in the Hungarian part of Lake Fertő and from these 22 Cladocera, 8 Ostracoda, 14 Copepoda and 1 Isopoda species of Crustacea were isolated. With respect to the turn of the century the Cladocera fauna lias shown a considerable change in species composition. Of the 11 Ostracoda species mentioned by