Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Dr. Pónyi Jenő–Dr. Dévai István: A Fertő területének rákjai

Dr. Ponyi J.

—Dr. Dévai I.: A Fertő Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 265 3. táblázat A csatorna vizének Crustacea planktonja (%) Table 3. Crustacea plankton in the canal water No. 12. No. 19. No. 22. No. 23. No. 25. No. 28. No. 40. A faj megnevezése h h m h m h m VII. 15. VIII. 17. VIII. 18. VIII. 18. VIII. 18. IX. 14. IV. 25. 1. Diaphanosoma brachyurum 4,5 40,4 63,6 51,2 65,6 8,8 2. Arctodiaptomus spinosus 49,0 21,1 25,0 6,1 — 18,0 90,7 I!. Bosmina longirostris — — 2,3 — 34,4 24,8 0,3 4. Chydorus spaericus 2,9 — — 1,2 — 14,8 0,2 5. Acanthocyclops vernalis — 2t;,3 5,7 25,6 — — — 6. Mesocyclops leuckarti 35,1 — 2,3 — — — — 7. Ceriodaphnia reticulata fi,9 12,2 — .— — — — 8. Simocephalus vetulus — — — — — 1,5 — 9. Cyclops st reunuus — — — — — ' 23,7 — 10. Diacyclops bicuspidatus — — — — — 10,3 — 1 1. Acanthocyclops viridis — — — 6,1 — — — 12. Asellus aquaticus — — — 4,9 — 0,3 — 13. Campthocamptus staphylinus — — — — — 3,8 — 14. Eucyclops sperratus — — — — — 2,7 — 15. Ceriodaphnia laticaudata — — — 2,4 — — — 1 fi. Scapholeberis kingi 1,6 — — — — — ' — 17. Alona rect angula — — — 1,2 — — — 18. Oxyurella tenuicaudis — — — 1,2 — — — 19. Potamocypris unicaudata — — 1,1 — — — — 20. Cyclocypris laevis — — — — — + — Megjegyzés: „h" = hálós minta „m" = merített minta 4. táblázat A nyíltvízi hínár rákjai (%) Table 4. Crustacea in the open water weed area Myriophyllui n (Typha) m h b m h h No. 2. No. 3. No. 6/a. No. 6/b. No. 7. No. 4/a. (VII. 12.) (VII. 12.) (VII. 14.) (VII. 14.) (VII. 14.) (VII. 12.) 1. Alona rectangula 89,4 4,2 86,9 7,6 2,1 5,3 2. Acanthocyclops vernalis 2,4 43,1 — 35,3 12,7 70,8 3. Diaphanosoma brachyurum 2,4 19,7 — 6,4 41,0 12,3 4. Bosmina longirostris — 19,4 5,4 15,3 31,0 7,0 5. Chydorus sphaericus 0,8 — 6,8 2,4 3,1 1,7 6. Arctodiaptomus spinosus 1,6 6,5 — — 3,1 — 7. Ceriodaphnia reticulata — 0,6 — — 0,4 1,2 8. Ceriodaphnia quandragula — 1,1 — 16,1 — 9. Mesocyclops leuckarti — — — 14,5 2,2 — 10. Simocephalus vetulus — — — 2,4 1,8 — 11. Thermocyclops crassus — 5,1 0,9 — — — 12. Acanthocyclops viridis — — — — 2,6 — 13. Nitocra hibernica 2,4 — — — — — 14. Moina micrura — — — — — 1,7 15. Asellus aquaticus 0,8 — — — — — 16. Oxyurella tenuicaudis 0,3 — — Megjegyzés: „m" = hínár közül merített minta ,,h" = hínár között liálózás „b" = hínár bevonat borítja, melyet „kultúr-nádas" vagy „agrokulturába fogott nádas"-nak tekintenek [25]. Ez azt jelenti, hogy a nagykiterjedésű nádason belül sugár- és keresztirányú csónak és csatorna hálózatot építettek ki. A csatornák ún. „nádparcellákat" fognak közre, ahonnan a nádat évről évre levágják. Ez az emberi beavatkozás természetesen észrevehetően jelentkezik a nádas életében. A csatornahálózat tisztítása ezek partszegélyének állandó bolygatásával jár. A nagykiterjedésű egységes nádasban a súlyos traktorok nyomán a nádas tönkre megy s helyette nagy tömegű Cliara fejlődhet ki. A csatornahálózat nagymértékben befolyásolja a nádparcellák vízzelborítottságát is. Az eltérő töltásmagasság miatt gyakori az a jelenség, hogy az egyik oldalon még víz borítja a nádas alját, a másik oldalán már nem. A nyíltvíz és a part közötti nádas Tóth és Szabó [25] szerint szemmel láthatóan három zónára osztható: 1. A nyíltvízzel érintkező erőteljes nádas-