Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Dr. Pónyi Jenő–Dr. Dévai István: A Fertő területének rákjai

Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 262 A Fertő magyar területének rákjai (Crustacea) Dr. POHYI JENŐ* és Dr. DÉVAI ISTVÁN** 1960-ban a Balatonhoz hasonlóan [9, 17, 23, 24] a Fertő magyarországi területének komplex vizsgálatát kezdtük el. Míg a botanikai és kémiai munkák kiértékelése a következő évben elkészült és publikálásra került [22, 25], addig a zoológiai gyűjtések feldolgozására a legkülönbözőbb akadályok miatt nem került sor. Időközben megalakult a MTA Fertő-táj Bizottsága, melynek hathatós működése azt eredményezte, hogy 1970-től egymás után jelennek meg ,,A Fertő-táj monográfiáját előkészítő adatgyűjteménynek kötetei. A 3. kötet 453. oldalán azt olvashatjuk a rákokról, hogy „Szinte csak Dadaynak a századforduló környékén megjelent munkáira hivatkozhatunk" [2]. Többek között ez is inspirált bennünket arra, hogy hosszú idő után a minták rákjait feldolgozzuk. Az igazi cél azonban mégis az volt, hogy összehasonlító képet kapjunk a Fertő és a Balaton — hazánk két legnagyobb tava — rákjainak faji és százalékos összetételére vonatkozóan. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy megtaláljuk-e a Fertő nádasaiban azt a sajátos „zonációt" [3], amely a Balaton jól fejlett nádasaira jellemző. Gyűjtőhelyek jellemzése A gyűjtési helyeket 1—43-ig számozva az 1. ábrán tüntettük fel. Minden egyes gyűjtési helyre vonatkozóan leírjuk a gyűjtés módját, valamint azokat a körülményeket, melyek fontosak lehetnek az erdemények értékelésénél. Az alkalmazott gyűjtési módszerek csak a fajok minőségének, valamint százalékos megoszlásának megállapítására voltak megfelelőek. A mintákat 1960 július 12—15 augusztus 16—18, szeptember 14—15, december 20 és 1961 április 24—25-én gyűjtöttük be. A kémiai vizsgálatok eredményeit megtalálhatjuk Tóth és Szabó [25] munkájában. Oyűjtés 1960. július 12—15-én No. i. A nádas szegélytől a nyíltvíz felé 100 m-re 10 üt. merített vizet szűrtünk át No. 18-as plankton hálón. Vízmélység 80 cm, Secchi átlátszóság: 27,0 cm, vízhőmérséklet 22,2 °C ; pH = 8,6 volt. No. 2. Az előző gyűjtőhely (No. 1.) közelében kis hínár sziget (főleg Myriophyllum spicatum és kevés Potamogeton pectinatus), hínárszálak közül merített mintát vettünk és szűrtünk meg No. 1-nél leírtak szerint. No. 3. Az 1. ábrán jelölt helyen No. 6-os plankton hálót csónakból kb. 300 m-en keresztül vontattuk a nádszegéllyel párhuzamosan, attól kb. 150 m távolságra. Ez a minta lényegében egyesíti magában az ún. „nyíltvízi" ós „nyíltvízi-hínár"-ban élő rákfajokat. A tó sekélysége miatt a víztükör fölé nem nyúló kisebb-nagyobb hínárcsomókon át vezetett a gyűjtés útja. No. 4/a. A Scirpeto-Phragmitetum typhetosum nádastípus külső, a nyíltvíz felé eső részén a Typha szálak között, hálózással (No. 18-as háló) begyűjtött minta. * MTA Biológiai Kutatóintézete, Tihany. ** Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Debrecen. 1. ábra. Gyűjtőhelyek a Fertő magyarországi területén (Részletes magyarázatot lásd a szövegben) Fig. 1. Sampling points in the Hungarian part of Lake Fertő (for details c.f. the text

) No. 4/b. Typha-bevonat gyűjtése. A módszer megegyezik Ponyi [17] által használt nádbevonat vizsgálata során alkalmazott eljárással. No. 5. Scirpeto-Phragmitetum utriculariosum nádtípus a Fertő tóra a legjellemzőbb. A vízmélység 5—10 cm. Mocsaras, pangó víz. Feltűnő volt a Planorbis ós Limnaea genuszba tartozó csigák gyakori előfordulása. No. 6/a. Myriophyllum spicatum bevonata. A gyűjtési módszer leírása Ponyi [16] dolgozatában található. A gyűjtési hely az ún. „Herrenlacken", nádasok által körülzárt „tó". Gyűjtési hely: a nádas szegélyétől 30 m-re. No. 6/b. A Myriophyllum spicatum szárai közül 10 lit. merített mintát planktonhálón (No. 18.) szűrtünk át. Vízmélység: 69 cm; Secchi átlátszóság: 15,0 cm; vízhőmérséklet : 18,4 °C; pH = 8,7. No. 7. A Herrenlacken közepéről, a nádasszególytől kb. 200 m-re No. 18-as plantonhálót csónakból kb. 200 m-en keresztül vontattuk. A „tó" meglehetősen hínáros volt a tóközepén is. Vízmélység: 80 cm; Secchi átlátszóság 18,4 cm; vízhőmérséklet: 18,6 °C; pH = 8,7. No. 8. Scirpeto-Phragmitetum utriculariosum nádtípus. Az Utricularia vulgaris mellett, nagy mennyiségű detritusz található. Hálós mintákat gyűjtöttünk (No. 6, 18). Vízhőmérséklet = 18,4 °C; pH = 8,0. No. 9/a. Scirpeto-Phragmitetum utriculariosum nádtípusnak van egy sajátságos aspektusa, melyet Drepanocladus aduncus var. kneiffii tömegvegetációja jellemez. Rendszerint akkor jelenik meg, amikor a víz visszahúzódása megkezdődik. A mintát úgy gyűjtöttük, hogy a moha közötti vizet planktonhálón (No. 18.) keresztül megszűrtük. No. 9/b. Drepanocladus moha. A mohát egy vödör szűrt vízben óvatosan „kimostuk", a vizet pedig No. 18-as hálón keresztül átszűrtük. No. 9/c. Drepanocladus között No. 6-os hálóval gyűjtés. No. 10/a. Nádparcella nádastól mentes szegélyen finom (No. 18.) és durva (No. 6.) hálóval gyűjtött minta. Nagyszámban figyeltünk meg Hydracarina-kixt és Limnaea csigákat. No. 10/b. Az előző nádparcella (No. 10/a) náddal borított területén hálós (No. 6, 18.) gyűjtés.