Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Oláh János–Zsigri András–Kintzky Ágnes: Halastavak elsődleges termelésének mérése a napi oxigéngörbe matematikai értékelésével

Oláh—

Zsigri—Kiutzky: Halastavak elsődleges Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 237 3. ábra. összefüggés a MeConnel 3 pontos becslésével és az Odúm (II. a) módszerrel számított elsődleges termelési értékek között Abb. 3. Zusammenhang zwischen den drei genauen Einschätzungen McConnel-s und den mit der Odum-Methode (II. a

) berechneten primären Produktonswerten 4. ábra. Összefüggés a MeConnel három pontos becslésével és az általunk kialakított módszerrel (Il.b) számított elsődleges termelési értékek között Abb. 4. Zusammenhang zwischen den drei genauen Schätzungen McGonnel-s und der unsererseits ausgebildeten Methode (II. b

) berechneten primären Produktionswerten A sötét-világos palack és üveghenger eljárásoknál az egyik legfontosabb hibaforrás a sötét üvegedényben mért légzés jelentős alulbecsüléséből adódik. Az ebből származó hiba az inkubációs idő hosszabbításával gyorsan nő. Mérési adataink szerint ugyanis a légzés és a pillanatnyi oxigén koncentráció között erős pozitív korreláció van (1. ábra). Ezért a sötét üvegedényben a fotoszintézis kizárásával szükségszerően alacsonyabb oxigén koncentráció mellett a légzés is lelassul. Ha meggondoljuk, hogy a hosszú inkubációs idő mellett a sötét üvegedényben az oxigén koncentráció gyakran 1—2 mg-ra lecsökken literenként és ugyanakkor a világos párhuzamban 20—25 mg-ra emelkedhet nyilvánvaló, hogy a hiba igen jelentős lehet. Miután a légzés nagysága és az oxigén koncentráció, valamint a szervesanyagtermelés, azaz a légzés szubsztrátuma között nyilvánvaló pozitív összefüggés van, a halastavak elsődleges termelésének mérésére a napi oxigén görbék elemzésénél nem alkalmazhatjuk az Odúm [6] által javasolt eljárást, amely a légzést egész napra állandónak feltételezi, az éjszakai órák légzését vetítve a világos periódusra. A nagy napi oxigén koncentráció változást mutató halastavakban mérési adataink szerint a légzés napszakosan ingadozik, általában a délutáni órákban a legnagyobb (1. ábra). Ha az elsődleges termelés becslésénél az oxigén koncentráció görbéinket az Odúm feltételezéssel (IIa. feltevés) értékeltük a számított produkció, légzés és diffúzió értékek összegzésével sohasem kaptuk meg a napi görbe végén szereplő tényleges oxigén koncentrációt. Átlagosan 5 g többletet kaptunk négyzetméterenként. Ezzel párhuzamosan valótlanul magas diffúziós értékeket kaptunk. Mindezek alapján alakítottuk ki a 116. feltevést, mely szerint a légzés egyenesen arányos az oxigén koncentrációval. Az így számított produkció, légzés és diffúzió értékek összegzésével már jó közelítéssel ±1 g-os négyzetméterenkénti hibával megkaptuk a tóban ténylegesen kialakult oxigén koncentrációt. Az Odúm módszerrel és az általunk kidolgozott eljárással számított elsődleges termelési értékek összehasonlítása azt mutatja, hogy legalább is az intenzíven trágyázott halastavakban az Odúm módszer használatával jelentősen alulbecsüljük a bruttó elsődleges termelést (2. ábra). A három pontos McConnel-féle számítás az Odúm módszerrel nyert adatokkal is gyenge korrelációt mutat (3. ábra), a mi eljárásunkkal kapott értékekkel pedig gyakorlatilag nincs összefüggés-