Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Dr. Bauer Mária: Az aktívszén regenerálásának időszerű kérdései

Dr. Bauer M.: Az aktívszén regenerálásának Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 231 elhasználódás után beszállítják a gyártó cég reaktiváló üzemébe, ahol a regenerálást a gyártó cég végzi el. Hátránya, hogy a szállítási költségek a regenerálást terhelik, bár kétségtelen, hogy a regenerálást legszakszerűbben a gyártó cég tudja elvégezni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a szenet csak hosszú időközönként kell regenerálni és a saját reaktiváló berendezés beruházása nem kifizetődő. Olcsó, gyenge minőségű szeneket általában regenerálás nélkül, csak egyszer használják fel, utána eldobják. Amennyiben az üzem által elhasznált aktívszén mennyisége jelentős, és a szenet főleg a mikroszenynyezések eltávolítására használják, — ami gyakori regenerálást igényel — célszerű a saját regeneráló berendezés építése. Ez esetben a reaktivátort és a hozzátartozó berendezéseket úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy a regenerálás szerves részét képezze az üzemelésnek, a szénnek a reaktivátorba és reaktiválás után a szűrőbe való visszajuttatása ne okozzon zavart sem a szűrők, sem a telep többi berendezésének üzemelésében [6]. A következő 6. ábra egy nagyon célszerűen elrendezett telepet mutat be, ahol a regeneráló berendezések a legszorosabban illeszkednek a telep üzemelési rendjébe. A bemutatott ábra a Nitro-i vízműtelep — USA, Nyugat Virginia — aktívszén szűrőinek és reaktivátorának üzemelési tömbszelvényét ábrázolja. 8. Az aktívszén-adszorpció viztisztításbeli alkalmazásának távlatai és a regenerálás kérdése hazánkban Felszínalatti vízkészleteink településeink túlnyomó többségének vízellátását ma még biztosítani tudják. Nagyobb városaink, egyes üdülőkörzeteink vízellátásának biztosítására, regionális rendszerek vízellátásánál azonban már jelenleg is használunk felszíni vízkészleteket, egyre növekedő mértékben. A jövőben az ivóvízellátásba bekapcsolt felszíni vízkészletek mennyiségileg jelentősen növekedni fognak. Ugyanakkor, folyóink vízminőségében a fokozottabb vízminőségi intézkedések ellenére a jövőben inkább romlás, mint javulás várható. Amikor vizüket az ivóvíz előállítás szemszögéből megvizsgáljuk, tényként kell elfogadnunk azt, hogy a folyókba kerülő szennyező-anyagoknak nemcsak a mennyisége növekedett meg, a múlthoz viszonyítva, de a szennyezések összetétele is megváltozott, és egyre több kis koncentrációban jelenlevő, de kis mennyiségben is igen káros ún. mikroszennyezés fordul elő — részben ipari tevékenység, részben a mezőgazdaság kemizálása következtében — amelyet a vízből az alkalmazott vízkezelés során igen nehéz eltávolítani. A felszíni vizekből előállított ivóvizet általában a tisztítás után is érvényesülő íz- és szaghatások miatt nem kedvelik a fogyasztók, és a vízben viszszamaradó toxikus hatású szennyezések lehetősége miatt kifogásolják az Egészségügyi Hatóságok. Az aktívszenet poralakú formában, a kezelendő víz íz- és szagképző anyagainak eltávolítására már néhány évtizede alkalmazzák. A legutóbbi években vált ismertté, hogy az aktívszén hatékonyan alkalmazható a mikroszennyezések eltávolítására is, egyrészt, mert a szennyezőanyagokat az adszorpció révén a vízből eltávolítja, anélkül, hogy kémiailag valamely más, kevésbé káros vegyületté alakítaná; másrészt, mert igen kis koncentrációban jelenlevő anyagokat is hatékonyan képes a vízből eltávolítani. Ezért az aktívszén-adszorpció víztisztítási alkalmazása világszerte az érdeklődés középpontjába került, s aktívszén szűrés, illetve aktívszén adszorpciós eljárásként — főleg a káros szerves vegyületek eltávolítására — egyre növekedő jelentőséggel alkalmazzák a vízkezelési gyakorlatban. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy az aktívszénadszorpció nem mint önálló eljárás kerül alkalmazásra, hanem a víztisztítási folyamat szerves részeként, és nem helyettesíti, csak kiegészíti a hagyományos kezelést. Az aktívszén magas piaci ára és a szén kapacitásának hatékony kihasználása megkívánja az aktívszenes eljárást megelőző teljes vízkezelést, melynek során a vizet az szennvezőanyagoktól a lehető legnagyobb mértékben megtisztítottuk. Így egyrészt a szén adszorpciós kapacitása növekszik a vízben kis koncentrációban visszamaradó káros szennyezőanyagokra nézve, másrészt felhasználása is gazdaságosabb. Szükséges megemlíteni azt is, hogy aktívszén szűrőknél az optimális szűrési sebességek megválasztása a gyakori regenerálás elkerülése miatt is fontos. (Ez az oka annak, hogy a korábban alkal-' mázott nagy szűrési sebességekről —- 40—50 m/ó — a vízműtelepek visszatértek a kisebb, 10—20 m/ó körüli szűrési sebességekre.) A szűrési sebesség helyes megválasztása ugyancsak fontos, gazdaságosságot befolyásoló tényező. Azt, hogy az aktívszén alkalmazása hazánkban csak az utóbbi években kezd elterjedni a víztisztításban, az magyarázza, hogy településeink többségének vízellátását ma még jó minőségű felszínalatti vízkészleteinkből el tudjuk látni. A fent elmondottak miatt azonban az aktívszenes vízkezelési eljárás bevezetésének a jövőben egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Tekintettel arra, hogy az aktívszenes vízkezelési eljárás gazdaságosságát az aktívszén beszerzési árán kívül túlnyomóan a regenerálás költségei szabják meg, és mivel hazai vízműveink általában kis- vagy közepes kapacitásúak, hazánkban különösen fontos kérdés az aktívszén regenerálásának célszerű és gazdaságos megoldása ahhoz, hogy a vízkezelésben szélesebb körben bevezethető legyen [7]. A regenerálás drágítja a szénszűrés költségeit, különösen, ha egy vízmű kénytelen a reaktiváló berendezést megvásárolni, holott kapacitását kihasználni nem tudja. A gyártó cégnél történő regenerálás, a szállítási költségek növekedése, a nagy távolságok és a szállítás során fellépő veszteségek miatt — hazánkban — nem tekinthető járható útnak. Magyarországi viszonylatban valószínűleg még hosszú ideig gazdaságosabb lenne az egész ország részére egyetlen regeneráló állomás létesítése, amelynek üzemelését a vízművek igényeinek időrendben való teljesítésével lehetne célszerűvé és gazdasá-