Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csaba László–Varga Péter: Rétegvíz szintingadozások vizsgálata a Magyar Földtani Intézet rétegvízmegfigyelő kútjaiban
224 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Csaba L., Varga P.: Rétegvíz szintingadozások ahol r a fúrólyuk sugara. A mi esetünkben 2 ,%(2-3)10 1 0 cm 3 folyadék térfogat adódik. 75=30% esetén a kőzet-folyadék össztérfogat RilO 1 1 cm 3, ami egy 30 m átmérőjű gömb térfogatának felel meg. Tehát hozzávetőleg a meghatározott porozitás érték a fúrás környezetének néhányszor tízméteres környezetét jellemzi. Természetes, hogy a fent leírt porozitás számítás csak olyan kutak esetében végezhető, ahol lehetséges a vízszint regisztrálása és csak egy vízadó réteg van. Problémát jelent az is, hogy a dilatációs görbe regisztrálása, más fúrólyuk vizsgálati módszerekhez viszonyítva időigényes. A javasolt módszer előnye a vizsgálathoz szükséges műszer olcsóságában rejlik és abban, hogy a fúrólyuk környezetében levő tározó kőzetek nagyobb térfogatára szolgáltat jellemző adatot. További előnyt jelent, hogy a tározóra tett feltételezések csak kis mértékben hatnak a számítások eredményére és hogy a maximális porozitás érték számításához nincs szükség a víztároló réteg fizikai paramétereinek ismeretére. IRODALOM [1] Bendat, ,7. S., Piersol, A. G. (1972), Random Data: Measurement Procedures. Wiley —Interscienoe, a Division of John Wiley and Sons, Inc. [2] Franyó F. (1973): Jelentés a szarvasi 1000 m-es perspektivikus fúrás munkálatairól. — MAFI kézirat. [3] Melchior P. (1966): The Earth Tides, Pergamon Pres. [4] Molodenszkij, M. Sz. (1953): Upriguje prilivi Trudi Geofizicseskogo Insztituta. A. N. Sz. Sz. R., No. 19 (146). [5] Robinson, E. S., Bell, R. T. (1971): Tides in Confined Well-Aquifer Systems. Journal of Geophysical Research, vol. 76. 8. [6] Varga, P. (1974): Dependence of the Love Numbers Upon the Earth .... PAGEOPH, vol. 112. Hccjie^OBaHne KOJieöaHHií CTaTHqecKoro ypoBHji njiacTOBbix BOA B Ha6juoAaTe;ibHbix CKBawwHax BeHrepCKoro TeoJiorimecKoro IlHCTHTyTa lla6a, JIac/10 —Bapza, ilemep B 1974—75 IT. aBTopu BejiH HaömofleHMH 3a H3MeneHHHMH CTanmecKoro ypoBHH njiacTOBbix BOA B CKBa>KHHax ropoßoß CapBarn M KyHaAan. OöpaßoTKe öbijio noABep>KeH0 2 pn/ia AaHHbix c qacoBbiMH HHTepBajiaMi-i oCmen flUHTejibHOCTbio B 21 AeHb. CHanajia BbiHBJisuiacb CB>13b MOKfly CTaTHHeCKHMH ypOBHflMH H KOJieÖaHHSIMH aTM0ciJ)epH0r0 a,aBJienH5i. YAaJiocb noi<a3aTb, MTO Me>Kfly 3THMII HBJieHHflMH CyiHeCTByeT 0flH03HaMHaSI JIMHeilHaH CBH3b. BBHfly 3Toro oöcTOHTejibCTBa flaHHbie HaŐJiiofleHHH CpaBHHTeJIbHO JierKO M0>KH0 OTKOppeKTHpOBaTb ÄJ1JI yqeTa ßapOMeTpHiecKiix BapnauHH. líocae sroro MOH<HO y>«e yBepeHHO nccjieflOBarb AHuaTanHio KOJieSaHnii ypoBHeft KaK CJie/lCTBHe npiIJIHBO-OTJIHBHblX JIBJieHHH 3eMJIH. B cneKTpe aivinjniTyA KOJieSamiií ypoBHeíi, Bbi3BaHHbix jiyHHCojiapHbiM B03AeiicTBiieM yAajiocb oßHapywHTb npwcyTCTBue HawSojiee 3HaHHTejibHbix npnjiHBO-OTHHBHbix BOJiH. MHCJieHHbie 3Ha^eHiiji aMnjiHTy« STHX BOJIH ahh cjiy^aji „TBepAofi" 3eMJiH no acTpoHOMHMecKHM AaHHbiM MOryT SblTb paCCIHTaHbl C ÖOJIblIIOÍÍ TOMHOCTblO. OflHaKO AHjraTanHOHHbie H3MeHemifl oßteMOB nponcxoAHT B ynpyrofi cpe^e. BjiHHHHe ynpyrocra M0 »ceT öbiTb onpe«ejieHO rio TeopenmecKHM pacieTaM HJIH no AaHHbiM HaßjiiOAeHHH 3a npHJIHBHO-OTJIHBHblMH HBJieHHHMH 3eMJlH. IlojiyqeHHbie TaKHM 06pa30M 3HaqeHHH aMnjiHTyA, AeHCTBHTejibHbie AJiH „peaJibHOií" 3eMjni a TaKwe H MOAVJib oKHiwaeiwoc™ MaTpHUbi BMemaioiuHx nopoA no ypaBHGHHio [3] n03B0JiHK5T paCCHHTaTb 3({)({)eKTHBHyiO nOpHCTOCTb nopofl. ECJIH MOAYJlb C)KHMaeMOCTH HeH3BeCTHbIH, TO Bepo5iTHyio nopHCTOCTb B03M0>KH0 OUeHHTb npHMeHHB ({»OpMyjiy [4] — no AaHHbiM HaöJiiOAeHHbix KOJieGaHHÍi ypoBHefi. B 3aKJii0HeHHe paßoTa oueHiiBaeT HaAOKHOCTb BMHHCJieHHUx 3Ha iieHHH nopHCTOCTH. BbinojiHeHHbie pacieTbi noKa3biBaioT, WTO xapaKTepucTHKH nopHCTOCTH, nojiyqeHHbie onHcaHHbiM B AAHHOII paóoTe cnocoóoM onpaBAbiBaIOTCH B paAnyce B HecKOjibKO AGCJITKOB MCTPOB OT ueHTpa CKBaWHHbl. Untersuchung von Schichten wasser-Spiegelschwankungen in den Schichten-Beobachtungsbrunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts Csaba, L. — Varga, P. Die Verfasser beobachteten in 1974 — 75 die Spiegelschwankungen der Schichtenwasserbrunnen der Tiefebene in Szarvas und Kunadacs. Von den Registraten gelangte eine 21 Tage lange Stundenwertserie zur Ausarbeitung. Zuerst wurde der auf die Wasserspielschwankungen ausgeübte Einfluss des Luftdruckes untersucht. Festgestellt werden konnte dass zwischen den zwei Phänomenen ein eindeutiger linearer Zusammenhang besteht. Deshalb können die Beobachtungsdaten vom Einfluss der barometrischen Variationen verhältnismässig leicht befreit werden. Hiernach kann man die durch die Gezeiten der Erde verursachten Dilatationen der Wasserspiegelschankungen verlässlich prüfen. Im Amplituden-Spektrum der durch den lunisolaren Einfluss verursachten Wasserspiegelschwankungen konnten die grössten Gezeitenwellen nachgewiesen werden. Die Amplitudenwerte dieser Wellen für den Fall der starren Erde unter Anwendung von astronomischen Daten mit grosser Genauigkeit berechnen. Die Änderungen des Dilatationsrauminhalts spielen sich jedoch im elastischen Medium ab. Der Einfluss der Elastizität kann auch aufgrund von theoretischen Berechnungen und der Ergebnisse der Beobachtungen der Gezeiten der Erde bestimmt werden. In Kenntnis der so erhaltenen, für die reelle Erde gültigen Amplitudenwerte und des Kompressionsmoduls des Gesteinmatrix, kann die effektive Porosität des Speichers mit Hilfe der Gleichung [3] in der Abhandlung, durchgeführt werden. Wird der Kompressionsmodul als Unbekannte betrachtet, ergibt sich aufgrund der Formel [4 der mögliche Porositätswert aufgrund der beobachteten Soiegelsch wankungen. Zum Abschluss befasst sich die Abhandlung mit der Zuverlässigkeit der bestimmten Porositätswerte. Aufgrund der durchgeführten Berechnungen kann festgestellt werden, dass die nach der in der Abhandlung beschriebenen Art festgestellten Porositätswerte, für die einigemal zehn Meter grosse Umwelt charakteristisch sind.