Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csaba László–Varga Péter: Rétegvíz szintingadozások vizsgálata a Magyar Földtani Intézet rétegvízmegfigyelő kútjaiban
Csaba L., Varga P.: Rétegvíz szintingadozások Hidrológiai Közlöny 2977. 5. sz. 221 7. ábra. Periodikus vizszintváltozások a Szarvas-1 jelű kútban Puc. 7. riepuodwiecKue KOAeöaHun ypoeHeü e CKeancune Capeaw — 7 A bb. 1. Periodische W asserspiegelschwankungen im Brummen Szarvas-1 A regisztrátumok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vízszint ingadozások periodikus valamint szabálytalan lefutású, irreguláris, összetevőket tartalmaznak. Az első összetevőt, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, részben a Föld árapályával hozhatjuk kapcsolatba (luniszoláris hatás), részben pedig a légnyomás változás periodikus része kelti. Az irreguláris komponens időbeli lefutása a nem periodikus barometrikus változásokkal mutat kapcsolatot. Jelen esetben számunkra a Föld árapálya által keltett periodikus vízmozgások érdekesek elsősorban. Ezért megkíséreljük ezt, és a légnyomás változások által keltett vízszint ingadozásokat különválasztani. Mint ismeretes, bolygónk szilárd részének árapály mozgása a geofizikai jelenségek között azzal az egyedülálló tulajdonsággal bír, hogy a jelenséget alkotó elemi hullámok frekvenciája pontosan ismert, amplitúdójuk pedig merev Föld esetére csillagászati adatokból nagy pontossággal számítható. Mivel a légnyomás változások periodikus része az árapály hullámokkal megegyező periódusokban jelentkezik, a barometrikus hatást ettől semmiféle matematikai szűrővel nem lehet különválasztani. A légnyomás változások okozta hatás kizárása azonban mégis lehetséges, mivel, mint említettük, a luniszoláris hatás spektruma pontosan ismert. Ezért első lépésként meghatároztuk a légnyomás változások és a vízszintingadozások amplitúdó spektrumait, olyan frekvenciák esetében, melyek megfelelő távolságra vannak (frekvenciájukat tekintve) az árapály egész- és félnapos hullámaitól. Az így nyert spektrumok statisztikai összehasonlításának eredményeit az 1. táblázatban foglaljuk össze. Látható, hogy a vízszint ingadozások és a légnyomás változások a vizsgált frekvenciák esetében, szoros korrelációs kapcsolatot mutatnak. Elvégeztük a korrelációs koefficiensek (r x y) <x = 99%-os megbízhatósági szintnél történő vizsgálatát. Azt vizsgáltuk, hogy statisztikai szempontból mennyire tekinthetők megbízhatónak ' xy értékeink, azaz hogy ezek a 0%-os korreláció intervallumán, Z • a/2-n kívül, vagy belül találhatók. A vizsgálatokhoz a B = N—2 In r 1+7-«/! [ l-rxul ~Z%! 2 képletet használtuk fel (Bendet, J. S., Piersol A. G. 1972), ahol N a vizsgált minták (a mi esetünkben a két vizsgált amplitúdó spektrum értékeinek) száma. Minél nagyobb B mint Z%\2, azaz minél tá-
