Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése
Csanádi L.-né és mtsai: A vízigény és összetevőinek előrejelzése Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 201 ' — Területi szempontból az ipari struktúra változásai lehetővé és szükségessé teszik majd a már meglevő üzemek erőteljesebb specializálását, melynek folyamán az egyes profilokat az ipari központokból más településekbe, vagy térségekbe helyeznek át. — Néhány kiemelkedően nagy ipari objektum létesítése (Leninváros, Szolnok, Algyő stb.) várhatóan új területi koncentrációk kialakulását eredményezi a Tisza térségében, mindenekelőtt a már meglevő ipari bázisokhoz csatlakozva. — A képződő munkaerő térbeli megoszlását is figyelembe véve, az ipari fejlesztés célszerű koncentrációs területe Észak-Tiszántúl, főleg Szabolcs-megye, de településileg koncentrált fejlesztésre adnak lehetőséget az alföldi mezővárosok is. A térség várható ipari termelésének növekedési ütemét és az ipar szerkezetében bekövetkező változásokat a társadalmi termékkibocsátás alapján vizsgáltuk a nyolc iparágra vonatkozóan (bányászat, kohászat, villamosenergiaipar, gépipar, vegyipar, építőanyagipar, könnyűipar, élelmiszeripar). Az ipar várható vízigényét erőteljesen befolyásolja a műszaki-technológiai színvonal változása, elsősorban a víztakarékos technológiák bevezetése. A fejlett iparral rendelkező többi szocialista országban mutatkozó tendenciákra alapozva a várható vízigények kiszámításánál — a technológiai színvonal emelkedését feltételezve — a jelenlegi fajlagos víznormákat az első időhorizontig 10%kal, a másodikig pedig (az elsőhöz képest) 20%-kal csökkentettük. Az egyes iparágakra a többszörös vízhasználat mértékét (recirkulációs mutató) — a jelenlegi helyzet ismeretében — ugyancsak külföldi analógiákra támaszkodva határoztuk meg. A bázisvizsgálatra alapozva az ipar várható vízigényének prognosztizálása az alábbi munkafázisokban történt: — az iparágak várható termékkibocsátása szélső értékeinek meghatározása az előirányzott növekedési ütem alapulvételével, — a prognózis időszakára az iparágak egységnyi társadalmi termékkibocsátására vonatkoztatott technológiai vízigény normatíváinak előrebecslése, figyelembe véve a bázisidőszak tényleges vízfelhasználását, és a tervidőszakban az iparágak termelési technológiájában bekövetkező változások hatását, — az iparágak várható összes technológiai vízigényének meghatározása a társadalmi termékkibocsátás és a fajlagos víznormák alapján, — a többszörös vízfelhasználás várható alakulásának — a recirkulációs mutatónak — a meghatározása. A vizsgált térség az adott időhorizontra vonatkozó (év), ipari bruttó (b), összes (ö), éves (é) frissvízigényét a következő összefüggés alapján számítottuk: Iiv,b,ö,é= ^ ^ tim ' Üm • bjt Tm (2) ahol i a vizsgált területi egységek, m a nyolc iparág, t i m i-edik területi egységben m-edik iparág jelenlegi társadalmi termékkibocsátása, tófj, m-edik iparág társadalmi termékkibocsátásának várható évi növekedési üteme, p a prognosztizált időszak éveinek száma, b m az m-edik iparág fajlagos összes vízigénye, r m az m-edik iparágban várható recirkulációs együttható. A rendelkezésre álló adatbázisnak megfelelően az alábbi egyszerűsítéseket kellett elfogadni: — A társadalmi termékkibocsátást a hatásterületek iparágaiban foglalkoztatottak száma és az egy főre jutó társadalmi termékkibocsátás szorzataként határoztuk meg. A differenciáltabb számítás akadálya az volt, hogy iparáganként különböző, de a térségre azonos egy főre jutó társadalmi termékkibocsátással kellett számolnunk, mivel nem állt rendelkezésünkre az azonos iparágak területenként eltérő termelékenysége. — Az iparágak egységnyi társadalmi termékkibocsátásra eső fajlagos vízigényét a különböző területekre azonosnak tételeztük fel, vagyis azonos technológiai színvonalat tételeztünk fel. A mezőgazdaság vízigényének előrejelzése A mezőgazdaság vízigénye az öntözővíz, a tógazdaságok, az állatállomány, valamint a mezőgazdaság telephelyeinek és feldolgozó üzemeinek vízigényeiből tevődik össze. A vízigények várható alakulását a mezőgazdaságnál is alapvetően befolyásolja a termelés növekedésének várható változása. A mezőgazdaság várható fejlődésének előrejelzésénél a következő információkat és szempontokat vettük figyelembe: — a mezőgazdaság termékkibocsátásának növekedési üteme, — a mezőgazdasági termelés szerkezetében várhatóan bekövetkező változások, — a mezőgazdasági termelés technológiai színvonalának várható fejlődése, — a mezőgazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének szükségessége, — és mindazok az egyéb adottságok (éghajlat, talaj stb.), amelyek a mezőgazdaság fejlődését alapvetően befolyásolják. A mezőgazdasági termelés várható fejlődésének előrejelzése azt mutatta, hogy a Tisza-völgy mezőgazdaságának fejlődése az országos szinten előirányzott 2—3,5%-os növekedési ütemnél gyorsabb lesz és eléri a 2,2—4%-os ütemet. Különösen gyors ütemű fejlődés várható a Tisza-völgy déli, délkeleti területein, mely területek a fejlesztés szempontjából országos viszonylatban is a legjobb adottságokkal rendelkeznek. A vizsgált időszak várható fejlődésére alapozva, külön-külön határoztuk meg az öntözővízigény, a halgazdaságok vízigényének, az állatállomány és a mezőgazdasági feldolgozó üzemek várható vízfelhasználásának szélső értékeit.
