Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
4. szám - Dr. Antal Emánuel–Baranyi Sándor–Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet: A Balaton hőháztartása és párolgása
134 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Antal E. és mtsai: A Balaton kőháztartása A párolgást befolyásoló tényezők közé sorolható még a víz mélysége, színe, felületének kiterjedése, a környezet, a hullámzás, a vizivegetációval való borítottság, a vízben levő idegen anyagok, stb. Természetesen egy párolgásszámítási formula nem tartalmazhatja minden tényező hatását. A kutatásokban elsősorban a párolgást döntően meghatározó hőháztartást, párabefogadóképességet vagy telítési hiányt és a szélsebességet veszik számításba, minthogy az evaporáció mennyiségének, dinamizmusának leírására ezek a faktorok nyújtják a legjobb közelítést. Lényegében mi is ezt az utat követjük, amikor a négy éves vizsgálati időszakban a méréseket és kutatásokat a tó energiaháztartásának, valamint a tó fölötti hőmérséklet-, nedvesség- és szélviszonyoknak a feltárására koncentráltuk, a párolgás energiaháztartási, illetve empirikus úton történő meghatározása érdekében. Az 1971—1974-es időszak mérési eredményeinek és a párolgás számítására javasolt empirikus formulának az általánosíthatósága eldöntése érdekében röviden áttekintjük a vizsgált időszak időjárását, elsősorban a párolgást befolyásoló meteorológiai elemek vonatkozásában. A négy óv átlagában a Balatonra érkező rövidhullámú összsugárzás 104 Kcal (111 Kcal a 30 évi átlag) értékéből 53 Kcal volt a vízfelszín sugárzás egyenlege (60 Kcal a sokévi átlag), amely energia ha mind a párolgásra fordítódott volna, akkor négy év átlagában a párolgás 880 mm lett volna. Az 53 Kcal energiából 50 Kcal fordítódott a párolgásra, ami 830 mm-es évi párolgásnak felel meg. A vizsgált időszakban az évi középhőmérséklet 0,3 fokkal maradt az átlag alatt, de az áprilisoktóber időszakban már kereken egy fokkal, és csak az 1971-es esztendőt sorolhatjuk az átlagosnál melegebb évekhez, különös tekintettel az intenzív párolgási időszakot jelentő nyári félévre. A szélsebesség 0,2—0,3 m/sec-mal volt alacsonyabb a 40 évi átlagnál, a telítési hiány azonban 0,3—0,4 Hgmm-rel magasabb. A módszertani vizsgálatokhoz az adatgyűjtést tehát olyan periódusban végeztük, amelyben az átlagosnál alacsonyabb léghőmérséklethez kevésbé szeles időszak és magasabb telítési hiány járult. A mérsékeltebb légáramlást a levegő nagyobb párabefogadó képessége azonban részben kompenzálhatta a párolgási viszonyok kialakításában (2. táblázat). A tavak, tározók párolgásveszteségének meghatározása közvetlen, vagy közvetett úton lehetséges A párolgás közvetlen mérése a vízben elhelyezett úszópárolgásmérőkkel valósítható meg. Az elpárolgott vízmennyiséget ez esetben a párolgásmérő vízháztartásának egyenletéből számítják ki. Ennek az egyszerű mérőmódszernek a Balatonon történő alkalmazása némi nehézséggel járna. Az eljárás egyrészt megkívánná, hogy az úszópárolgásinérő-edényben a fizikai viszonyok ugyanolyanok legyenek, mint a tóban ; másrészt erős hullámzás esetén a be- és kifröcskölő víz mennyisége nem 2. táblázat A sugárzási összetevők és a meteorológiai elemek átlagai a Balatonnál TaÖAuqa 2. Cpednue eeAUlUHbi KOMnoHenmoe paduaifuu u MemeopoAozmecKux dMMenmoe S6AU3II EaAamona rjio6ajibHoe H3/iyMCHHC (G) (KKaji/ciw 1). OcraTOMHan pannauHH y boahoíí noBepxHoero (R) (KKaji/CM 1). .HaBaeiiMe napa npn HacbiiuenHH (E) (mm pTyTHoro ct .). CnopocTb BeTpa (v) (m.cí'k). JHetJwuHT Hacbimennfl (E—E 0) (mm pt. ct .). McnapeHHe c noBepxnocTH (EajiaTOHa, pacMHTaHHoe no ypaBHeHHio 11 (Pjj) (mm) Table 2. Averages of radiation components and meteorological elements at Lake Balaton G — global radiation [Kcal/cm 2], R — radiation balance of the water surface [Keal/cm 2], E — saturation vapour pressure, [mm mercury], » — wind velocity [m/sec], E —E 0 — differential vapour pressure related to saturation [mm mercury], PJJ — evaporation from Lake Balaton by Eq. (11) Időszak H vi Évi IV—X. havi Időszak I. II. III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi IV—X. havi Globálsugárzás (O) (Kcal/cm 2) 1931—1960 2,54 4,29 7,94 10,86 14,23 15,54 16,00 13,98 9,72 6,42 2,97 2,05 106,54 8,67 1971—1974 2,39 3,97 7,86 10,15 14,47 14,60 15,14 13,66 9,59 6,24 3,57 22,29 103,93 83,85 A vízfelszín sugárzási egyenlege (fi) (Kcal/cm 2) 1931—1980 —0,74 0,60 4,50 7,08 9,76 11,08 11,15 9,31 5,49 2,49 0,51 —0,65 60,58 56,36 1971—1974 —0,52 0,72 4,42 6,15 8,88 8,96 10,04 7,94 4,25 1,67 0,39 —0,04 52,86 47,89 A telítési gőznyomás (E) (Hgmm) 1931—1970 —1,5 0,6 5,3 11,4 16,2 19,8 21,6 20,8 17,1 11,3 6,0 0,9 10,8 16,9 1971—1974 —0,7 2,8 5,7 10,6 16,2 18,6 20,7 21,0 15,4 8,9 5,1 1,6 10,5 15,9 Szélsebesség (ti) (m/sec) 1931—1970 3,1 3,3 3,6 3,6 3,5 3,4 3,3 3,0 2,7 2,7 3,0 2,9 3,2 3,2 1971—1974 2,3 3,5 3,1 3,6 3,0 3,1 3,0 2,5 2,7 2,8 3,1 2,6 2,9 3,0 A páratelítettségi hiány (E—e) (Hgmm) 1931—1970 0,3 0,6 1,6 3,0 3,9 4,9 5,9 5,2 3,6 1.7 1,0 0,4 2,8 4,0 1971—1974 0,6 1,2 2,0 3,4 4,9 5,2 5,9 5,8 3,5 2,0 1,4 0,8 3,1 4,4 V Balaton párolgása a (11) képlettel számolva ÍP/;) (mm) 1931—1970 12 14 23 55 116 139 163 142 99 54 27 16 860 768 1971—1974 12 22 34 62 112 128 146 135 102 59 28 16 856 744
