Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Dr. Andrik Péter–Dr. Nagy Sándor–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. III. Nagyréti tározó

168 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Erdelics B. és mtsai: A nyírségi sekélyvizű tározók Az analízisek, melyek helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat foglaltak magukba, a KGST vizsgálati módszerek [5] szerint történtek és a gyakorlatban már jól bevált nagyszámú [6] vízminőségjelző paraméterekre terjedtek ki. 2. Biológiai vizsgálatok A biológiai vizsgálatok —hasonlóan a fizikai és kémiai vizsgálatokhoz — szintén helyszíni és laboratóriumi munkálatokat foglaltak magukba. A biológiai vizsgálatok során Bürker-kamrás algaszámlálást [7], szaprobiológiai értékelést [8, 9], trofitási fok meghatározást és toxikológiai vizsgálatokát [10] végeztünk. A vizi gerinctelen fauna tanulmányozásával [11] a tó természetes táplálékkészletét kívántuk megismerni. A mikroszkópos és makroszkópos élő szervezetek felismerésében Hortobágyi és Móczár által ajánlott határozókönyvek [12, 13] segítettek. Eredmények és értékelésük 1. A tápvíz minősége Az 1. ábrán látható, hogy a Nagyréti tározó közvetlenül az Oláhréti tározó mellé épült. Vízgyűjtő területe így megegyezik az Oláhréti vízgyűjtő területével. Következésképpen, mindkét tározó a VIII. sz. főfolyás vizéből töltődik fel és a főfolyás vizének minőségét — mint tápvíz — a vízgyűjtő területről bemosódott szerves és szervetlen szennyeződéseken kívül elsősorban a Hajdúsági Iparművektől származó ipari és házi eredetű szennyvizek befolyásolják. Az Oláhréti tározó közvetlenül egy tápcsatornán át telik meg. A tározóban a tápvíz keveredik a feltöltést megelőző üzemelési időszakból visszamaradt víztömeggel. A Nagyréti tározóba az Oláhréti tározón keresztül terelődik a víz, s az említett okok miatt ide már egy kevert víztömeg érkezik. E tény egyben azt is jelenti, hogy az Oláhréti tározó vízminőségbefolyásoló hatással rendelkezik a Nagyréti tározóra. Az 1. táblázatban látható, hogy az 1974/75-ös betározásHdőszakban az Oláhréti tározó tápcsatornáján oldott oxigénnel jól ellátott, alacsony szervesanyagtartalmú (oxigénfogyasztás = 7,4 mg/l) víz terelődött az Oláhréti tározóba. A tápvízben domináltak a Ca-, Na-, és hidorgénkarbonát ionok (2. ábra). Lebegőanyagtartalma alacsony, átlátszósága nagy, oldottanyagtartalma közepes volt, míg keménysége aránylag magas. Az oldott vas (0,2 mg/l) és mangántartalom (0,21 mg/l) közepes nagyságrendbe tartozott. A pH aránylag alacsony volt. Az ammónium- és foszfátion mennyiségét produkcióbiológiai szempontból túlzottan magasnak kell ítélnünk. A közismert és polarográfiás módszerekkel [5, 10] azt is megállapítottuk, hogy a VIII. sz. főfolyáson át a Hajdúsági Iparművektől időnként a vizi élővilágra toxikus anyagok is jutnak a tápcsatornába. A szaprobiológiai vizsgálatok a tápvíz xß-mezoszaprob jellegére utaltak. Szintén az 1. táblázatban tüntettük fel az Oláhréti tározóból a Nagyréti tározóba terelődő víztömeg Nagyréti tarozó a befározósi idő szak végén (1975.ópriHs 24.) Otóhréti tározó tápvize Nagyréti tározó tápvize (Otóhréti tározó tápvize) Oldott anyag [mg/l] 500 250 0 Nagyréti tarozo az üzem el esi időszak végén (1975. szept 17.) Nagyréti tározó m.jái.15. HCO: Nagyréti tározó 1975. május 15. 2. ábra. A tápvizek és a tározó vízének kationok és anionok szerinti típusa Puc. 2. Tunbi eod, Hano/iHHWUfux eodoxpanumufa u eod npumoKa no cocmaey uonoe Abb. 2. Wassertyp der Speisewässer und des Speichers gemäss der Kationé und Anione