Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
4. szám - Könyvismertetés
166 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Ponyi J.—Frankó A.: A szervesszén horizontális layer of bottom deposit in the open water of Lake Balaton. — Annál. Biol. Tihany, 39, 141—148. [23] Raveh, A., Y. Avnimelech (1972): Potentiometrie determination, of soil organic matter. —Proc. Soil. Sei. Soc. Am. 36, 967. [24] Rybak, J. I. (1969): Bottom sediments of lakes of various trophic type. —Ekol. Pol. A, 35, 611—662. [25] Schonborn, W ., D. Flösner, 0. Proft (1965): Die limnologische Charakterisierung des Profundais einiger norddeutscher Seen mit Hilfe von TestaceenGemeinschaften. — Limnologica (Berlin), 3, 371— 380. [26] Sebestyén, O. (1949): Studies of detritus drifts in Lake Balaton. — Verh. Int. Verein. Limnol. 10, 414—419. [27] Sebestyén, O. (1964): Detritus problems in the ecosystem of Lake Balaton. — Verh. Inrternat. Verein. Limnol. 15, 1006—1011. [28] Szesztay, K. (1967): Some problems of lake hydrology. — Res. Inst. Water Resour. Develop. Nat. Water Aut. Hung., Publ. Foreign Langu. No. 3, p. 73. Budapest. [29] Thomas, R. L., A. L. Kemp, C. F. M. Lewis (1973): The surficial sediments of Lake Huron. — Can. J . Earth Sei. 7, 226—271. [30] Walkley, A., I. A. Black (1934): An examination of the Degtjareff method for determining soil organic matter, and a proposed modification of the chromic acid titration method. — Soil. Sei. 37, 29—38. (eit. ap. J. B. Buchanan, J. M. Kain, 1971). Horizontale Verteilung der organischen Kohle in der oberen Schlammschicht des Balaton Dr. Ponyi, J., Kandidat der biologischen Wissenschaften und Franko, A. Die Verfasser haben die Analysierung der organischen C an aus 24Querprofilen des Balaton stammenden 168 Schlammproben mit der Walkley- und Black-schen Methode durchgeführt und folgende Feststellungen gemacht : Der organische C-Gehalt der oberen 5 cm dicken Schlammschicht des Sees, ist im Verhältnis zu anderen europäischen Seen äusserst niedrig und schwankt zwischen 0,27 — 2,33%. In den am südwestlichen Teil des Sees liegenden zwei Becken, wo die entscheidende Mehrheit der Flüsse einmündet, sind die organischen C-Werte verhältnismässig höher (über 1,9%). Der in den Keszthelyer Becken mündende Zala-Fluss liefert im Sommer eine geringe Menge — über 50 // — organischen Schwebstofs in den See. Abgesehen vom mittleren Becken verteilt sich der organische C fleckenartig, was mit den eigenartigen hydrodynamischen Verhältnissen (nordwestliches Becken) und teils durch den Einfluss des Zala-Flusses (Keszthelyer Bucht) zu erklären ist. Die Durchschnittswerte des organischen C-Gehalts der untersuchten Querprofile zeigen vom südwestlichen Rand des Sees (Profil I) bis zum Beginn des nordöstlichen Beckens (Profil XVIII) eine abnehmende Tendenz, sodann steigen sie wieder etwas an. Zwischen den Becken nehmen die durchschnittlichen organischen CWerte — vermutlich infolge der Strömungen — ab. Könyvismertetés Dr. Léczfalvy Sándor: Üdülőterületek vízbeszerzése. (103 oldal, 1 táblázat, 15 helyszínrajz és térképvázlat, 59 földtani szelvény, 83 fénykép) A Műszaki Könyvkiadó gondozásában 1976-ban újabb ós közérdeklődésre számottartó könyv jelent meg. A munka tárgyalja a Velencei tó, Fertő tó és környéke, Budapest környéke, a Balaton, a kiskörei üdülőkörzet, a Hernád-mente és a Börzsöny déli része üdülőterületet . Az időszerűén megválasztott és feldolgozott téma a nem szakemberek részére nyújthat felvilágosítást az ország néhány területéről és vízellátásának eddigi megoldásáról. A szerző beavatja olvasóit a geológia tudományába olyan mórtékben, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkája a továbbiakban érthető legyen. A szöveges részt bőségesen illusztrálja földtani szelvényekkel, s azokkal megjelöli azokat a vízadószinteket, amelyek mind minőségi, mind mennyiségi szempontból alkalmasak lehetnek vízbeszerzésre. A könyv időszerűségét fokozza, hogy a következő években még tovább nő az igény az olyan területek iránt, ahol a hétköznapi környezetből kiszakadva „természetesebb" életet élhet az ember. A kellemes környezet, a szép táj, a jó levegő ós ehhez a nyugodt, csendes elfoglaltság, egyszóval a pihenés sem nélkülözheti az ehhez szükséges legalapvetőbb feltételt: a megfelelő minőségű ivó- és háztartási vizet. Ehhez természetesen kapcsolódik még a környezetvédelem számos egyéb létesítménye is, mint pl. a csatornázás, a hulladékanyagok korszerű megsemmisítése vagy hasznosítása, a levegőt szennyező ós zajártalmas objektumok kiiktatása a területről és környékéről. Szerző jól látja, hogy a vízbeszerzés problémája elsősorban komplex földtani és vízföldtani alapokon nyugszik ós csak másodlagosan kivitelezési kérdés. Éppen ezért már a bevezetőben utal erre a nélkülözhetetlen segédeszközre, mivel enélkül nem oldható meg a vizsgált üdülőterület vízellátása és fejlesztése. Az alapvető földtani ismeretekhez tájékoztatásul a földtörténeti korbeosztás összefoglaló táblázatát közli. Egy helyen — mégpedig a pliocénen belül — talán nem lett volna indokolatlan a pannónia üledékek szótválasztása alsó- és felsőpannóniaira — mivel az országban túlnyomóan éppen a kedvező vízbeszerzés e két alemelet közül elsősorban a felsőpannóniaira korlátozódik. A 7 fejezetben tárgyalt üdülőterületek mindegyikét az általános földtani és vízföldtani adottságok felvázolásával vezeti be, majd azokat részletezi. A Velencei tó és környékének vizsgálatánál a néhány csekély hozamú forráson kívül a több szempontból megvizsgált földtani és vízföldtani viszonyok azt bizonyítják, hogy a vízbeszerzési lehetőségek meglehetősen kedvezőtlenek. A földtani felépítésben résztvevő paleozóos ós mezozóos, majd pedig az eocén képződmények kőzettani kifejlődésük miatt jóformán egyáltalában nem alkalmasak nagyobb vízmennyiség kinyerésére. Egyedül a Velencei tó D-i oldalán az aránylag nem nagy vastagságú felsőpannóniai és pleisztocén homokos képződmények fúrt kutakkal történő megcsapolása révén lehet minőségileg és mennyiségileg is elfogadható vízhez jutni. A tó É-i oldalán a paleozóos gránit felszínén helyenként nyomozható ivóvízminősógű vizet tároló gránittörmelék. A mélyföldtani viszonyok kialakulásához nemcsak az idősebb, de a fiatal pliocén és pleisztocén utáni mozgások is jelentősen hozzájárultak. Ekkor egyes pannóntáblák magasabbra, mások mélyebbre kerültek. Ennek tulajdonítható, hogy a felsőpannóniain belül a vízadó és vízzáró rétegek nagy változatosságot mutatnak és azonosításuk kis területen belül is alig lehetséges. Amennyiben még az erózió hatását is figyelembe vesszük, a szelvények szerkesztésénél pedig mérsékeljük a túlmagasítást, úgy jobban megközelíthetjük a valós földtani helyzetet. A rendkívül változatos földtani felépítésű Fertő tó és környékén a kőzettani kifejlődésen túl nagy szerepet játszanak a vízvezetésben ós -tárolásban a szerkezeti vonalak, amelyek egyaránt érintették a medeneealjza( Folytatás a 181. oldalon)
