Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám

152 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Kovács Gy.: Porózus kőzetek küszöbgradiense Ha a pórusméretet a szemcsés réteg véletlen jellegű paraméterének tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az átlagosnál kétszer nagyobb átmérőjű pórus valószínűsége is még jelentős, így a határgradiens mért értékének többszörösét elérő szórás is természetes. Különösen szerkezetes talajokban (a felszínközeli rétegekben, ahol a mezőgazdasági művelés, a gyökérzet, valamint a zsugorodásduzzadás dinamikája az átlagosnál nagyobb másodlagos pórusokat hozhat létre) befolyásolják a nagyobb pórusok a küszöbgrandiens alakulását néha jelentősen csökkentve azt. Ezért a szilárd váz és a folyadék közötti kölcsönhatás sok esetben kisebb mértékben hat csak a réteg vízszállítására, szerepe azonban a semleges feszültség kialakulásában és fenntartásában jelentős. IRODALOM [1] Bingham, E. C. (1922): Folyékonyság és plaszticitás (angol) London, 1922. [2] Bondarenko, N. F. (1966): Folyadékok szivárgási anomáliájának természete (orosz). Szivárgási és Kúthidraulikai Ankét, Budapest, 1966. [3] Bondarenko, N. F. (1973): A talajvíz mozgásának fizikája (orosz). Leningrád, 1973. [4] Bondarenko, N. F.—N erpin, S. (1966): A víz visco-plasztikus tulajdonságainak hatás egyensúlyi helyzetéről és a telítetlen zónában kialakuló áramlásáról (angol). IASH Sympozion. Viz a telítetlen zónában, Wageningen, 1966. [5] Bondarenko, N. F.—Nerpin, S. (1967): Folyadékok nyírófesziiltsége ós annak figyelembevétele a felületi jelenségek vizsgálatában (orosz). A SZU Tudományos Akadémiája Fiziko-Kémiai Intézetének közleménye, 1967. [6] Childs, E. G.—Tzimas, E. (1971): A Darey törvény kis potenciál gradiensek esetében (angol). Soil Science, 1971. No. 3. [7] Habib, J. (1971): Az agyagon keresztül kialakuló vízszivárgás hozama és a Darcy törvény (francia). Touleuse-i Egyetem (doktori disszertáció), 1971. [8] Hansbo, J. (1960): Agyagok konszolidációja, különös tekintettel a függőleges homok drének hatására (angol). Proceedings of Swedish Geotechnical Institute, 1960. No. 18. [9] Juhász, J. (1958): A szivárgás vizsgálata (magyar). Hidrológiai Közlöny, 1958. No. 1. [10] Karádi, G.—Török, L. (1955): A szivárgási törvény alkalmazhatósága (magyar). Hidrológiai Közlöny, 1955. No. 5—6." [11] Karádi, G.—V. Nagy I. (1960): A Darcy-törvóny érvényességének vizsgálata (magyar). Hidraulikai Konferencia, Budapest, 1960. [12] Kovács, Gy. (1957): A miero-szivárgás elmélete (magyar). Hidrológiai Közlöny, 1957. No. 3. [13] Kovács, Gy. (1958): A micro-szivárgás elméleti vizsgálata (angol). Acta Technica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1958. Tom. XXI. No. 1—2. [14] Kovács, Gy. (1966): A szivárgás dinamikai vizsgálata invariáns számokkal (angol). Szivárgási és Kúthidraulikai Ankét, Budapest, 1966. [15] Kovács, Gy. (1969): A micro-szivárgás szivárgási törvénye (angol). I

AHR Kongresszus, Kyoto, 1969. [16] Kutilek, M. (1964): A víz szivárgása a talajban a lamináris áramlás tartományában (angol). ISSS Kongresszus, 1964. [17] Kutilek, M. (1965): Az érintkező felület hatása a víz talajban kialakuló szivárgására (francia). Science du Sol (Prague), 1965. No. 1. [18] Kutilek, M. (1967): A hőmérséklet és a víz nemDarcy típusú áramlása (angol). Nemzetközi TalajVíz Szimpozion, Prága, 1967. [19] Kutilek, M.—Salingeroca, J. (1966): A víz áramlása agyagásványokban, valamint az adsorbeált grinolinum ós prydinium hatása (angol). Soil Science, 1966. No. 5. [20] Reiner, M. (1952): A reológia elmélete (francia) Párizs, 1952. [21] Thirriot, C. (1969): A porózus kőzetekben kialakuló áramlás hidrodinamikája (francia). IAHR Kongresszus, Kyoto, 1969. [22] Thirriot, C.—Habib, J. (1970): Az agyagban kialakuló kis Reynolds-számú áramlás kísérleti vizsgálata (francia). Sciences Agronomique, Rennes, 1970. Onpe,«ejieHHe noporoBoro rpaöneHTa nnn nopncTHbix nopofl JJ-p Koeai, ff. B CJIYTOHX, Korfla CKOpOCTb <})HJIbTpaH!IH He flOCTHraeT oóJiaCTH, onnci>ii3ae.\ioH 33KOHOM hapcii HIOTOHOBCKOC noBeAemie bo^m pewnTejibHo BJiHaeT Ha (líopMHpoBaHHe noTOKA wepe3 nopHCTyio cpefly. OaKT cyiuecTBOBaHiia KOneMHOro rpa^eHTa, xapaKTepn3yeMoro HyjieBbiM 3Ha<teHHeM CKopocTH (BCJie,ucTBne ^ero cKopocTb HaöJHOflaeTCH TOJibKO npw rpaaneHTax, npeBbiiuaiomux BepxHHH npeaejr 3T0H oöjiacTH) He HTO HHoe KaK npoHBjreHHe STOÍÍ OCOßEHHOCTH. YNOMFLHYTBIÍÍ npefleji HOCHT NA3BAHNE nop0r0B0r0 rpaaneHTa. B cneuHajibHOH jiHTepaType pa3HbiMH aBTopaMH flaHDTCÍI pa3JiH

iiHbie HHTepnpeTamiH H onpeAeneHHH SToro napaMeTpa. MHoraa cawii mit})poBbie aauHbie MoryT flaTb pacxo>KfleHHe b 3aBHCHMOCTH ÓT MeTO^A, npHMeHíieiworo AJIH ormcaHiifl CBJI3II MOKÄY CKopocTbio H rpaaiieHTOM. CpaBHHB pa3JiHMHi>ie npeflnoM<eHHH H3MH npiiHHTa nonbiTKa flaTb 0,HH03HaMH0e onpeaejiemie a 3aTeM HaiiTH napaMeTp, nponopuHona^bHwii noporoBOMy rpaflweHTy ii jierKO onpe«eJijieMbiH no flaHHbiM HaSjnoaeHuü. Hcnojib3yfl pe3yjibTaTbi EoHflapeHKO H HepnHHa HaiwH BbiBeaeHa CBji3b, nojib3yflCb KOTOpoii no 3HaHeHHHM ÄHaMeTpa KanHJiHpHoií Tpyßicii, TeMnepaTypbi n y,ne.nbHoro Beca HCHÄKOCTH MO>KHO paccwTaTb noporoBbiü rpafltieHT. Hcnojib3yfl reoMeTpnqeci<yio MOfleJib H3 KaniuinpHbix TpyG, OÓblHHO npHMeHHeMblíí fljiji oniicaHHH „XOFLOB", (J)opMnpbnoiunxcH H3 CJiynaiÍHbix nocJieflOBaTeJibHOCTeíí (nenoHKH) nopoBbix nojiocTeií MU, ymiTbiBayi noMBeHHO(])H3HtecKHe riapaMeTpbi njiacTOB CMOwe.w pactiiTaTb noporoBbift rpaatieHT H AJIH pbixjibix OTJIOKCHHH. ílpH.vieHHMOCTb cnocoöa npoBepeHa Ha MaTeptiaJiax SKcnepHMeHTa;ibHbix Ha6juoAeHHÍí, BbinojiHeHHbix B COBCTCKOM COK)3e. Determination of the threshold gradient of porous media Dr. Kovács, G. Doktor of Technical Sciences Below the validity zone of Darcy's law the non Newtonian behaviour of the water influences basically the flow through porous media. One of the best known phenomenon caused by this special property of water is represented by the fact, that there is a finite range of gradient where the velocity remains zero, and the movement starts only if the gradient surpasses the upper limit of the zone. This limit is called threshold gradient. There are different terms applied in the literature as the definition of this parameter and sometimes the numerical values given by various authors differ also according to the method used to characterize the valocity v.s. gradient relationship. After comparing the various proposals attempt is made to give an unanimous definition, and to find a parameter proportional to the threshold gradient which can be easily determined from measured data. Using the results of Bondarenko and Nerpin, a relationship is given to calculate the threshold gradient of capillary tubes depending on the tube diarnater, as well as on the temperature and specific weight of the fluid. Applying the geometrical model of capillary tubes accepted generally for simulating the channels composed of randomly interconnected pores, the threshold gradient of soilphysical parameter of the layer. The reliability of loose clastic sediments is expressed as the function of this method is also checked on the basis of experimental measurements performed in the USSR.