Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Csath Béla: Szemelvények a Békés megyei vízkutatás és feltárás fejlődéséről a századfordulóig

144 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Csath B.: Szemelvények a Békés megyei vízkutatásról E miniszteri körlevelet Békés megye alispánja december 2-án juttatta el tudatosítás céljából a járási főszolgabírókhoz, valamint Gyula város polgármesteréhez „elvárván, hogy mindent elkövet, miszerint a vármegye székvárosa az egészségügy terén rendkívül jelentőséggel bíró artézi kutak létesítése tekintetében a többi községek előtt jó példával járjon elől." Békés tovább dacolt. A kút fúrásának kérdését a fenti határozat értelmében tartott újabb (1893. január 16.) községi képviselő testületi ülés 15 : 13 arányban ismét leszavazta. Gyula város volt az első, amely a miniszteri felhívásra reagálva közvetlenül a miniszterhez fordult geológiai szaktanács kérésével. A miniszter értesíti az alispánt, hogy utasította a m. kir. földtani intézetet, „hogy a város talajviszonyaira vonatkozólag szükséges szakvélemény megadása céljából egyik közegét küldje ki." Hasonlóképpen Békés község is már „szükségét látja annak, hogy geológiai szakértő által a talaj megvizsgáltassuk és a vízviszonyokra nézve kellő felvilágosítás szereztessék." Megérkezett a megyei törvényhatósági bizottsághoz Kndrőd község értesítése is, mely szerint egy szavazat többséggel artézi kút fúrását határozták el. A kút előállítási költségét a „községi alap" címen kezelt tőkepénzből fogják fedezni. Gyula város a geológusi szaktanács kérését követően egy kút megfúratására szerződést kötött Czoll Demeter hódmezővásárhelyi lakossal, mely szerint a „József főherceg" honvéd laktanya előtti téren az artézi kút fúrását augusztus 15-én megkezdi. A kútnak -f 1—2 m magasságban 1500 hl vizet kell adnia naponta, s a kezdő béléscső átmérőnek 160 mm-nek kell lennie. A kút elkészítéséért a vállalkozó 7500 Ft-ot kért. A város geológiai szaktanácsadási kérésére a földmívelésügyi miniszter Békés megye alispánjának írt 10 449/V. 16. sz. leiratában Halaváts Gyula osztályvezető-geológust, a szerződéskötés ellenőrzésére és a műszaki ellenőrzésre szakértőül Farkas Kálmán kultúrmérnököt jelölte ki [6]. A kultúrmérnökök folytonos növekvő igénybevételének megfelelően az intézmény fejlesztése sem késett. így létesült 1892-ben Arad székhellyel a IX. kultúrmérnöki hivatal. Békés vármegye a 2. ábra. A IX. kultúrmérnöki kerület tevékenységi területe Abb. 2. Tätigkeitsbereich des IX. Kulturingenierbezirks továbbiakban az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatalhoz tartozott (2. ábra). A földmívelésügyi miniszter fenti leiratának utolsó bekezdésében az alábbiak olvashatók: „végül felhívom alispán urat, hogy az artézi kút fúrása esetében intézkedjék aziránt, hogy a f úrópróbák, különösen pedig az esetleg napfényre kerülő szerves maradványok gondosan összegyűjtessenek s a fúrás befejezése után a m. kir. földtani intézetnek megküldessenek." Erre annál is inkább szükség volt, mert az eltelt 15 év alatt (1878—93) nagyon kevés helyről érkezett be a földtani intézethez fúrási anyag, holott az 1892. év vegéig már kb. 650 fúrást végeztek az országban. (A Zsigmondycég rendszeresen küldte az anyagot a földtani intézetnek.) Az 1893 nyár folyamán Mezőberény képviselőtestülete egyhangúlag határozott egy artézi kút fúrásáról. A kivitelezésre Gottfried Ignác vállalkozóval kötött szerződést, aki a kút készítését 6500 Ft-ért vállalta. Békésre is megérkezett llalaváts Gyula szakvélenénye, amely egy 300 m-es kút fúrását javasolta a községben. A képviselő-testület több változat vizsgálata után úgy döntött, hogy a református templom előtt készíttet egy középmélységű kutat. A községi közgyűlés döntéséről a ,,Békési Hírlap" is megemlékezett, ,,Artézi kút Békésen" címmel a következőket írta: „Szerencsét és sikert kívánunk a korszerű és régen szőnyegen forgó eszme megvalósításához, melynek idejét most már a képviselő-testület is eljöttnek látta." Ugyanezen lapban olvasható dr. Henselrnann Elek tisztiorvosnak a községi testülethez intézett „Miért kell artézi kút?" című emlékirata. Még egy érdekes rövid hír látott napvilágot a fenti hírlapban. Egy szabadkai vállalkozó jelentkezett és közölte, ha a község ingyen területet bocsát rendelkezésére, gőzfürdőt és artézi kutat fog készíttetni. A vállalkozót tárgyalásra szólították fel, „mert kérelmének teljesítéséhez nagyon valószínűleg remény lehet." A kút fúrására beérkezett ajánlatok közül — a szabadkai vállalkozó nem jelentkezett — a képviselő-testület Medveczki József ajánlatát fogadta el és vele a szerződést is megkötötte (6200 Ft). Még ugyanezen év folyamán Békéscsaba a katonai laktanyák mellett Zsigmondy Bélával újabb kutat fúratott. A 324,2 m mély kút — amely ugyancsak vörös-fenyő béléscsővel készült — 210 l/perc kifolyó vizet adott. A kút fölé angyalt áli rázó ló szobor került, amelyről ezt a kutat „Angyalos kút"-nak nevezte a lakosság. Köröstarcsa is csatlakozott Mezőberény és Békés községhez és elhatározta egy artézi kút létesítését. A beérkezett ajánlatok közül a képviselő-testület a geológiai szakértő kiküldésének kérdésével szinte egyidőben, Medveczki József ajánlatát fogadta el és a szerződést jóváhagyásra a megyei törvényhatósági bizottsághoz terjesztette fel. A kút helyének kijelölésével kapcsolatban azonban nehézség merült fel, mivel a fúrás helyétől 40 méteren belül lakótelepek voltak, és a kövesút is e távolságon belül haladt. Popovics főszolgabíró az ez ügyben hozzá eljuttatott kérelmet felterjesztette az alis-