Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

Kovács D.: A folyószabályozás IRODALOM [1 ] A Felső-Dunára vonatkozó tanulmányok értékelése. Készítette: Csorna J. VITUKI témabeszámoló 1963. [2] Magyarországi folyókon végzett szabályozási munkák értékelése. VITUKI 1963. évi témabeszámoló ill. 1964, 1965. Tsz. 1027; 1 144. [3] Zorkóczy Zoltán: A Felső-Duna szabályozása. Vízügyi Közlemények. 1969. 1. [4] Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Terv. B. 200. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozásának fejlesztése. OVH 1972. [5] Csorna János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei. VITUKI. 1973. [6] A Dráva folyó 0—238 fkm közötti szakaszának általános szabályozási terve. VITUKI — Hidr. Int., Budapest—Zágráb, 1974. [7] Alapadatok és alapelvek a Duna 1792—1708 fkm közötti szakasza általános szabályozási tervéhez. VITUKI—VUVH, Budapest—

Bratislava, 1975. [8] A folyamszabályozási szakágazat helyzete és feladatai. OVH Elnöki Kollégium 1973. július 9. [9] A folyók szabályozozottsági állapotának jellemzői (tábl.) Korszerű folyószabályozás. OVH 1969. [10] Folyamszabályozási művek komplex építés-gépe* sítése és új anyagai. B. 823 ágazati feladati célprogram tanulmány. OVH Vízgazdálkodási Tröszt. 1974—75. [11] A vízügyi szolgálat vízijárműparkjának fejlesztése 1985-ig. OVH Elnöki Kollégium, 1974. július 3. HOZZÁSZÓLÁSOK Dr. Csorna János (VITUKI) A tanulmány áttekintést adott a folyószabályozás fejlődéséről napjainkig, összefoglalta a szakágazat legfontosabb célkitűzéseit, tételesen ismertette a következő évtized folyószabályozási feladatait, illetve az azok megoldásához szükséges teendőket a kutatástól az építésig, a szakemberképzéstől a szakágazat irányító tevékenységéig. A tanulmány rámutatott arra, hogy az általános fejlődés során a folyószabályozás fogalom és tevékenységi köre is tovább szélesedett, a folyószabályozás olyan komplex tevékenységgé alakult, aminek hatása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatokkal, hanem közvetve vagy közvetlen csaknem valamennyi népgazdasági ágazattal is kapcsolatban van. Ha a múltra tekintünk vissza, érdekes módon azt találjuk, hogy a folyószabályozás fejlődési korszakait összefoglaló vagy irányát meghatározó, tehát a folyószabályozás fejlődésének határköveit jelentő előadások a Hidrológiai Társaság ülésein hangzottak el. Itt fogalmazódtak meg pl. 1964-ben a folyószabályozás új feladatai, itt foglalta össze Zboray Károly az új szemlélethez kapcsolódó szakágazati feladatokat is. Ugy érzem az elhangzott előadás is egy újabb állomást jelent közös ügyünk, a folyószabályozás fejlődésében. Az ismertetett feladatok megoldása tudom, hogy nehéz, de ugyanakkor minden folyószabályozási szakember számára csábító is. Éppen ezért bízom abban, hogy sikeres végrehajtásukat minden, a folyókat, folyószabályozást szerető szakember támogatja. Ezek után engedjék meg, hogy az elmondottakhoz a kutatás-tervezés vonatkozásában szóljak hozzá röviden. A kutatás felé vetített feladatok olyan eredményeket kívánnak, melyek a tervezés során közvetlenül hasznosíthatók akár különböző jellegű alapmennyiségek, összefüggések útján, akár módszerek, tervezési irányelvek formájában. Ez így Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 135 helyes, az elvárás jogosságát elismerjük és közös célunk, hogy a kutatás eredményei a gyakorlatban mielőbb hasznosuljanak, a tervezés hatékony eszközei legyenek. Meg kell azonban mondani, hogy ilyen jellegű eredmények csak megfelelő alapkutatási háttér esetén születhetnek. Hogy példákkal éljek: ma már hatékony eszköze a folyószabályozási tervezésnek a légifotogrammetria,' sőt a hordalékviszonyokról, víz- és hőszennyeződésekről is tudunk megbízható információkat kapni. Ezekhez a módszerekhez sokéves kutatás során jutottunk el, a hasznosítók azonban már — helyesen — csupán a saját nyelvükre lefordított eredményeket látják a kutatási háttér nélkül. A meder méretezésénél is jelentős fejlődés tapasztalható. Ma már aj természetben kialakuló mederalakok leírásához megfelelő matematikai modell áll rendelkezésünkre és a jellemző szelvények kiválasztásához széles körben alkalmazzuk a matematikai statisztika módszereit is. Könnyen kezelhető és számítógépre programozható összefüggések állnak tehát a tervezők rendelkezésére, amit közel 10 év alapkutatása készített elő. Tovább lehetne folytatni a sort a folyószabályozást befolyásoló alapjelenségeken keresztül a medermorfológiáig, de azt hiszem, az eddig elmondottak is bizonyítják, hogy megfelelő alap, vagy alapozó kutatások — tehát megfelelő tudományos háttér — nélkül nehezen lehet a tervezést előbbrevivő, a folyószabályozás célkitűzéseit közvetlen szolgáló kutatási eredményeket biztosítani. Meg kell őszintén mondani, hogy a háttér, az alapkutatások területe az elmúlt években nem fejlődött a jövő igényeinek megfelelő ütemben, sőt inkább szűkült. Félő tehát, hogy a jövő gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges és a szakágazat célkitűzéseit közvetlen szolgáló kutatásokhoz nem lesz meg az elméleti alap. Ezért tartom szükségesnek a jövő feladatainak ismeretében az elméleti kutatások területének fejlesztését, elsősorban a folyami hidrológia és hidraulika területén. Velősy Imre (Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság) A tudományos és technikai forradalom nem kerülte el a folyószabályozás speciális szakterületét sem. Ennek hatása nagyjából két fő irányban az építés és az elmélet-kutatás területén jelentkezik. Az építéssel, kivitelezéssel foglalkozó szakemberek az utóbbi években teljesen új problémákkal kerülnek szembe. Kb. az 50-es évek végéig, a 60-as évek elejéig az építési munkák zöme hagyományos módon folyt. Az alkalmazott művek típusai és az építési technológiák több évtizedes vagy esetleg évszázados múlttal rendelkeztek. Az utóbbi időben azonban a fizikai munkaerő rohamos csökkenése a folyószabályozási építésben is szükségesé tette a gépesítést. Ez a folyamat általában úgy kezdődött, hogy az építési munkák egyes fázisait kézi erő helyett géppel végezték, a művek — itt elsősorban kőművekre gondolok — hagyományosak maradtak. Hamarosan kiderült azonban, hogy