Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

Kovács D.: A folyószabályozás Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 131 pező folyószakaszokon, egységes tervek szerint, összehangoltan kell végrehajtani. A szakágazat kezelésébe tartozó kereken 2820 kilométer folyószakaszból [9] 1975. december végéig mintegy 1260 km teljesen és részben szabályozott, nem igényel szabályozást 960 km és szabályozásra szorul mintegy 600 km. A szabályozottság e mutatóinak figyelembevételével célkitűzésünk évente 14—16 km folyószakasz szabályozása, így 1985-ig mintegy 150 km-rel csökken a még szabályozásra szoruló folyószakaszok hossza (1. és 2. táblázat). 2. táblázat A folyók szabályozottságának alakulása Év Sürgős szabályozást nem igényel Teljesen, ill. részben szabályozott Szabályozatlan [km] [%] [km] [%] [km] 1 %1 1945 1965 1970 1975 1980 1985 960 960 960 960 960 960 34,0 34,0 34,0 34,0 34,0 34,0 760 1120 1180 1260 1335 1415 31,0 39,5 42,0 44,5 47,0 50,0 1102 742 682 602 527 447 35,0 26,5 24,0 21,5 19,0 16,0 A szabályozottság értékelésénél azonban gondolnunk kell arra, hogy a folyók, folyószakaszok szabályozása tulajdonképpen nem tekinthető véglegesen befejezettnek, továbbá, hogy a szabályozások nagy része főleg a Dunán, a részben szabályozott szakaszokon történik, ezért a km-mutatók csak tájékoztató jellegűek. A szabályozási munkák volumenét a rendelkezésre bocsátott hitelkeretek határozzák meg, ezért alapul véve az elmúlt ötéves terv teljesítését, valamint az V. ötéves terv előirányzatát 1985-ig mérsékelten növekvő, reálisan végrehajtható feladatokat tűztünk magunk elé. A feladatok jellemzésére használatos mérőszámokban kifejezve, az elkövetkezendő tíz évben a Dunán kb. 1,0 millió m

3, a Tiszán 0,5—0,6 millió m

3 kőbeépítéssel, továbbá mintegy 4,0 millió m

3 kotrással számolhatunk. A beruházási előirányzat megközelítően 1,0 milliárd Ft. A szabályozási művek folyamatos fenntartására, amelyet nagyon fontosnak tartunk, az említett munkamennyiségek mintegy 40—50%-át irányozhatjuk elő, a várható hitelkeretből. A feladatok kitűzésénél 10 éves időszakot vettünk figyelembe. Ez azért indokolt, mert részben nem túl rövid, de nem is beláthatatlan távlat, másrészt a vízgazdálkodás célkitűzései alapján az 1985 körüli években olyan komplex létesítmények üzembe helyezése várható a Dunán, a Tiszán, esetleg a Dráván és más folyókon is, amelyek lényeges változást idéznek elő a folyók életében, természetes vízjárásában. Emiatt az új helyzetnek megfelelően újabb folyószabályozási feladatok, módszerek meghatározása válik szükségessé. Az említett mennyiség és költségelőirányzatokból a 10 éves fejlesztési időszakban a nagyobb folyóinkra a következő főbb feladatokat irányoztuk elő: 5. kép. A Paks—Zádori kanyar szabályozása érdekében megépült keresztgátak (Fotó: VlZDOK, Körtvélyesi) CHUMOK 5. Bamcenibi, coopyncennbie s IFEAHX peey/iupoeanuH U3Ayuunbt HUKIU—3adop Bild 5. Die int Interesse der Krümmungsregulierung bei Paks

—Zádor gebauten Querdämme 6. kép. A Paksi partbiztosítás és vasútépítés (Fotó: VÍZDOK) CHUMOK 6. BepeeoyKpenumeAbHoe coopym enue u 3icejie3Hodopo}ieHasi nacbinb y IlaKUia Bild 6. Ufersicherung und Eisenbahnbau in Paks A Dunán — a Rajka—Budapest közötti szakasz szabályozási feladatai szempontjából meghatározó jellegű a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervezett megvalósítása. A Felső-Dunán évek óta folyamatban levő rendezés, amely a kétoldali mel-