Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Murawski Tadeusz: A magyar vízminőség-szabályozási UNDP/WHO Project és a WHO Európai Regionális Hivatalának főbb tevékenysége a környezeti szennyezések ellenőrzése terén

Murawski Tadeusz: A magyar vízminőségszabályozási UNDP/WHO Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. 13 sary to avoid duplication of work. Such contacts are established and maintained. Naturally, the WHO work is mainly health-oriented. But the word "health" is taken in the sense of the preamble to the constitution of this Organization as meaning the complete physical well-being of man and not only the absence of diseases. Nobody can escape the effects of polluted water or air, of disturbance in the ecological balance. We have to accept that nature is being changed by man's activities and we have to find the best possible compromise between what is desirable and what is practicable. When finding that compromise we have to consider the economic aspects. This is not easy, because the relevant values

—well-being, recreation value, aesthetic aspects

—cannot easily be quantified. And the budget is limited. All the activities mentioned before cannot be fully financed by the WHO Regional Office. Much of the burden is being carried by the governments and institutions participating in the studies. However, to sponsor the long-term programme, about one million dollars are foreseen to be spent from the budget of the WHO Regional Office for Europe during the ten-year duration of the programme. To this sum should be added contributions from several Member Governments. These contributions make it possible to speed up the programme by starting activities sooner than otherwise could have been done. A magyar vízminőségszabályozási UNDP/WHO Project; és a WHO Európai Regionális Hivatalának főbb tevékenysége a környezeti szennyezések ellenőrzése terén MURAWSKI, TADEUSZ' 1. Bevezetés A környezet szennyeződése szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági fejlődéssel. A növekvő problémák megoldásához mindinkább szükséges a nemzetközi együttműködés. A víz — a természetes környezet egyik legjelentősebb eleme — az utóbbi években az általános érdeklődés előterébe került. A vízkészletek térbeli és időbeni egyenlőtlen eloszlásából, a gyorsan növekvő vízigényekből, a vízminőség romlásából származó gondok szinte forradalmi javulást követelnek a vízminőséggazdálkodásban és a hatékony vízminőségvédelmi módszerek alkalmazásában. 2. A magyar vízminőségszabályozási UNDP/WIIO project Magyarországon, amely felszíni vízkészleteit szinte teljes mértékben a szomszédos országoktól kapja, különös jelentősége van a vizek védelmének és a partmenti szomszédos államokkal való együttműködésnek. Az ország vízminőségi problémáit felismerve a Magyar Kormány kérte az ENSZ Fejlesztési Programját (UNDP) és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy a Sajó magyarországi szakaszán (1. ábra) és a Duna Csehszlovákiával közös szakaszán (2. ábra) tervezett vízminőségszabályozási mintaterületek létesítéséhez adjon támogatást abból a célból, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a nemzeti vízminőségszabályozási program kidolgozható legyen. Az 1972-ben aláírt, 5 évre terjedő Project-szerződés legfontosabb célja, hogy a vízminőségjavításra előirányzott beruházási programhoz és ezen beruházások gazdasági hasznosításához ésszerű alapot adjon. Ennek eléréséhez fizikai és gazdasági modelleket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a befogadó terhelhetőségének megállapítását, megadják a mennyiségi és minőségi határértékeket, valamint az optimális értékek elérésé* WHO alkalmazott, az UNDP/WHO „Hungary PIPOOl" Project Managere. hez szükséges beruházások költségeit. A célkitűzések hierarchiáját a 3. ábra mutatja. A Project végrehajtása során tanulmányok készülnek az elemzés módszereiről, a szennyvízkibocsátások optimalizálásáról (figyelembe véve az öntisztulási képességet), az új szennyvíztisztítási technológiák magyarországi adaptálásáról, valamint a — jogi- és közgazdasági szempontokat is számításba vevő — regionális vízminőségszabályozásról. A Projectben előirányzott program végrehajtásának irányítására ós koordinálására Project Iroda létesült, amelynek felügyeletét az OVH Környezetvédelmi Főolztálya látja el. A Project Iroda működését a Magyar Kormány, ill. az OVH részéről az Iroda igazgatója (egyben Co-Manager) irányítja, együttműködve a WHO részéről kinevezett Project Managerrel. A tudományos munkát a VITUKI koordinálja, míg a gyakorlati munka legjelentősebb része a 3 érintett Vízügyi Igazgatóságra (Győr, Budapest, Miskolc) hárul. 1974 februárjában a WHO szakértői csoportja a munka további viteléhez adott segítséget és az eddig elért eredmények alapján esettanulmányt készített az UNDP által támogatott más környezetvédelmi projectekhez. A magyar és a többi európai környezetvédelmi project tapasztalatait szakértői ülés vitatta meg a WHO Európai Regionális Hivatalában. A Project határidőre történő befejezése érdekében — ezt követően — PERT-hálóterv készült a határidők és a kritikus út megjelölésével. A Project végrehajtásának ellenőrzésére és tájékoztatásul a következő jelentések szolgálnak: — A „Project Progress Report"-ot (Jelentós a project előrehaladásáról) rendszerint félévenként készíti a Project Manager; — a „Tripartite Revview" (Háromoldalú Felülvizsgálat) évenként készül, amit az UNDP, a WHO és a kormány képviselői állítanak össze; — a „Mid-Project Evaluation"-t (a Project Félidei Értékelése) az UNDP és a WHO szakértői készítették a hazai szakemberek bevonásával 1974 novemberében; — az „Agency Terminal Report" (az Ügynökségi Záró Jelentése) részletesen értékeli a Project végrehajtását,