Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Dr. Székely Ferenc: Víztermelés hatására kialakuló regionális vízszintsüllyedés számítógépes vizsgálata negyedkori képződményeinkben

Dr. Székely F.: Víztermelés hatása Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 123 4. ábra. A negyedkori képződmények vízvezetőképessége Kalocsa környékén 1 — a vízvezetőképesség izovonalai [m

2/napj; 2 — megcsapoló csatornák Abb. 4. Wasserleitfähigkeit der quartären Formationen in der Umgebung von Kalocsa 1 Isolinien der Wasserleitfähigkeit [m

2/Tag]; 2 — Anzapfungskanäle származó járulékos függőleges utánpótlódást jellemző h{x, y) függvény értékeit a csatornákra merőlegesen telepített talaj vízszintészlelő kútsorok és a csatornák vízállásadatai alapján határoztam meg [21, 23]. A mérések alapján a csatornamedrek egységnyi területére vonatkozó, b(j/, x) függvényt az alábbi képlettel számíthatjuk: b(x,y) = T(x,y)l500B, (18) ahol B — a csatorna szélessége [m]. A légkörből származó területi járulékos utánpótlódást mérési adatok hiányában nem vettem figyelembe, ezért a csatornamedreken kívül b = 0. A vízmű tervezésekor 10 000 m

3/nap vízhozamot vettem figyelembe, amelyet az 5. ábrán feltüntetett két vízkivételi blokk között osztottam meg egyenlő arányban. A számítás során alkalmazott rácspontok KNY-i irányban 1 km, ÉD-i irányban 5 km távolságban helyezkedtek el egymástól. Az 5. ábrán bemutatom a regionális vízszintsüllyedés izovonalait permanens állapotban. A regionális leszívás mindössze 0,85 m-es maximuma azt bizonyítja, hogy ezen a területen kedvezőek a vízbeszerzési lehetőségek. 6. A debreceni vízműtelepek hatásterületének matematikai modellezése Debrecen vízellátását túlnyomórészt az alsópleisztocén, durvahomokos-kavicsos ún. vízműves rétegre fúrt kutakból biztosítják. A 30—50 m vastag vízműves réteg települési mélysége 110—180 m !>. ábra. A regionális vízszintsüllyedés izovonalai Kalocsa környékén 1 — a regionális vízszintsüllyedés izovonalai [m]; 2 — megcsapolás! terület; 3 — a matematikai modell rácspontjai Abb. />. Tsolinien der regionalen Wasserspiegelsenkung in der Umgebung von Kalocsa 1 — Isolinien der regionalen Wasserspiegelsenkung [m]; 2 — das Anzapfungsgebiet; 3 — Gitterpunkte des mathematischen Modells között változik, felette egy regionális elterjedésű féligáteresztő közvetítő réteg helyezkedik el. A rétegsort felülről egy finomhomokos vízvezető összlet (tápláló réteg) zárja le, amely a talajvizet is magában foglalja. Az átlagosan 150—200 m vastagságú, jellegzetesen háromtagozatú negyedkori üledéksor Ny-i irányban igen gyorsan kivékonyodik, a macsi kiemelt szerkezet területén vastagsága mindössze 30—50 m [7]. Itt a vízműves réteg már ki is ékelődik, ezért az 50 m-es vastagsági vonal hidrodinamikai szempontból vízzáró határnak Q

r = o tekinthető (6. ábra). A matematikai modellezés célja a rétegsor optimális szivárgási paramétereinek meghatározása volt az észlelt leszívási függvény szimulálásával. A T (x, í/)vízvezetőképességi függvény első változatát a területen mélyített vízkutató fúrások adatai alapján szerkesztettük meg. Ennél a változatnál a Debrecen várost átszelő ÉK—DNy-i csapású, durvaszemű üledékekkel kitöltött, nagy vízvezetőképességű mély árokban T értéke 1200 [m

2/nap] volt. A járulékos függőleges utánpótlódás b(x, y) együtthatójára vonatkozóan feltételeztem, hogy értéke a területen állandó 6=10""® [l/nap], kivéve a macsi kiemelt szerkezet vízzárónak tekintett peremét, ahol 1 km széles sávban b értékét 5 • 10"

5 [l/nap]-nak vettem. Ez azzal támasztható alá, hogy itt a középső féligáteresztő közvetítő réteg nagymértékben kivékonyodik és a függőleges utánpótlódás mértéke jelentősen megnő.