Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Ullrich Edéné–Dr. Csanády Mihály–Dr. Deák Zsuzsanna–Dr. Pénzes Margit–Dr. Bencze Ernő: Adatok a Pest megyei Duna szakasz szabad strandjának vízminőségére

Ullrich E.-né ás munkatársai: Adatok a Pest megyei Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 101 a víz minősége, kivéve Verőcét, ahol IV. osztályú vízminőséget találtunk. Tehát az 1972. évi vizsgálatok alkalmából észlelt kedvezőtlen vízminőség — amelyet akkor a vizsgálatok kis számából adódó bizonytalanság következményeként, valamint a vízállások és időjárási viszonyok különbségéből adódó eltérő állapotok együttes hatásaként értékeltünk — az 1974. évben megismétlődött. A két állapot azonban csak végeredményében azonos, hiszen 1974-ben csak az oxigénfogyasztási értékek alapján adódott ez az eredmény. A bakteriológiai paraméterek alapján az 1973-as — végeredményben kedvező — eredményekhez képest jelentős változást nem észleltünk. Az egyes mintavételi helyeken — a nem nagy számú vizsgálat alapján kapott pillanatkép szerint — a vízminőség mindkét évben a II. és III. vízminőségi osztály között ingadozott. 1973-ban a minták 33%-a, 1974-ben 55%-a volt II. osztályba sorolható. Ezt a javuló eredményt — a magas vízállás okozta hígító hatáson kívül — az is eredményezhette, hogy Horánynál és Suránynál ez évben történt először vizsgálat és mindkét helyen minden esetben II. osztályú volt a bakteriológiai vízminőség. (A surányi vízmintákból Salmonella csoportba tartozó baktérium egy alkalommal sem volt kimutatható,) A szabványtervezet szerint némileg kedvezőbb minősítés adódott. Zebegény, Verőce, Alsógöd, Surány, Horány és Visegrád szabad strandjairól származó 3—3 mintából egy-egy esetben fürdésre alkalmas vízminőséget találtunk. A felsőgödi szabad strand vizét pedig két alkalommal találtuk fürdésre alkalmasnak. A vizsgálati eredmények jól mutatják, hogy a Duna szennyezettsége a főváros feletti szakaszon is igen erős, ami zömében a külföldről érkező szennyvizek hatásának tulajdonítható. Az eddiginél hatásosabb vízminőség-védelmi intézkedésekre van szükség, mivel a folyam öntisztító ereje a szennyezés növekedésével nem tart lépést, a vízminőség — legalábbis a fürdésre használt parti sávban — oly mértékben romlott, hogy a fürdőzés és vízisport során az enterális fertőzés kockázatával kell számolni. A Budapest alatti Duna-szakaszon ugyan csak két vizsgálati helyünk volt (Halásztelek, Tököl), mégis célszerűnek tartottuk külön értékelni, hiszen e két minta mutatja Budapest szennyvízbevezetéseinek hatását a Dunára. Ez a szakasz rendkívül szennyezettnek bizonyult. Egyetlen esetben sem kaptunk a III. minőségi osztálynál kedvezőbb eredményt, de 1972 áprilisában mindkét mintavételi helyen, 1973 augusztusában pedig Tököl térségében IV. osztályú volt a vízminőség. E Dunaszakasz erősen szennyezett volta a főváros szennyvíztisztításának megoldását sürgeti. A Ráckevei Duna-ágat is két részre bontva értékeltük. Az eredmények alapján látható ugyanis, hogy a dunaharaszti és szigetszentmiklósi minta, tehát a Majosháza feletti szakasz sokkal szennyezettebb, mint a Majosházával kezdődő rész. A felső szakaszon egyik évben végzett vizsgálataink alkalmából sem találtunk fürdésre alkalmas vízminőséget, egyetlen esetben sem. Felmérésünknek e két pontján jelentkezik a délpesti szennyvíztelep gyengén tisztított szennyvizének hatása a Dunaágra. A folyó öntisztulása következtében Majosházától már nem érezteti ez a szennyezéshullám a hatását. A jó öntisztuló képesség lehetőségét a Dunaág lassú vízmozgása (12 m

3/mp), csaknem mesterséges tó jellege teremti meg. A három év alatt végzett 52 vizsgálatból 29 esetben I., 21 esetben II., 1 alkalommal pedig 711. osztályú vízminőséget találtunk. Az egyetlen alkalommal előforduló III. osztályú vízminőséget Dömsödnél észleltük 1974 júniusában. A dömsödi szabad strand vizének — feltehetően csak átmeneti — minőségromlását valószínűleg valamilyen rendkívüli helyi szennyeződés okozhatta. A Ráckevei Duna-ág szabad strandjainak vízminősítésénél nem vettük figyelembe az oxigénfogyasztás értékeit, mivel ennek magas volta és a coliform-szám ellentmond egymásnak. Ez az ellentmondás a Ráckevei Duna-ág állóvíz jellegéből adódik. Az állóvizek szervesanyag tartalma a meleg időszakban a planktontevékenységgel függ össze, szekunder szervesanyagprodukció eredménye, ezért nem egyértelműen szennyjel, legfeljebb az eutróf jelleg bizonyítéka. 1973. júliusban és augusztusban vizsgáltuk a dunai szabad strandok nehézfém-szennyezettségét is. Nikkelt egy esetben sem tudtunk kimutatni. A réztartalom a júliusi vizsgálatok alkalmából egyszer sem, augusztusban három mintában haladta meg a „megfelelő" határértéket (0,05 mg/l), de a „tűrhető" értéket nem érte el (0,2 mg/l). E három hely a következő volt: Verőce, Kisoroszi, Dunaharaszti. A minták cink tartalma júliusban Kisoroszi és Visegrád térségében, augusztusban csak Visegrádnál haladta meg a „megfelelő" határértéket (0,05 mg/l), de ez sem éri el a „tűrhető" kategória felső határát (1,0 mg/l). Az átlagértékek emelkedése azonban szembetűnő. Csanády 1966—69 között végzett vizsgálatainál [6] a Duna átlagos réz tartalma 23 fig/l, cink tartalma pedig 41 jug/l volt. Az 1973-ban végzett vizsgálataink átlagértéke 30, illetve 50 /^g/l-nek adódott. A szabványtervezet a hagyományos komponenseken kívül az ásványianyag tartalmat és külön leges mutatók (ammónium és nitrát-ion, a vas és mangán tartalom, fenolok, detergensek, extrahálható anyagok) értékeit is felhasználja a vízminőség jellemzésére. Megjegyzendő, hogy a nitrit-ion ezen jellemzők között nem szerepel, bár mint az ammónia-oxidáció első fázisa, jelenléte általában friss fekális szennyeződésre utal. Vizsgálataink során az ammónium-ion koncentrációjának változását követtük nyomon és ennek alapján minősítettünk a különleges mutatók szerint. Nagyon lényeges komponens, mivel mint fehérje-bomlástermék fekálindikátor, másrészt az ivóvíztisztítást — a klórozásnál keletkező klóraminok organoleptikus tulajdonsága miatt — kedvezőtlenül befolyásolja. A szabványtervezet enyhe határértékei miatt viszont ammónia szempontjából mindig kedvező minősítés adódik, vagyis így az ammónia szennyezésjelző szerepe nem érvényesül.