Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen

542 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. L

orbererné Szentes I.—Lorberer A.: A földtani szerkezet '3/a ábra. A vizsgált terület szerkezeti viszonyai a depreszsziós tér elemzése alapján Jelmagyarázat: 1. Vízszintkülönbség m-ben az 1. ábra és dr. Szebényi Lajos 1971. évi regionális térképének izohipszái között. Sä. A depreszsziós szelvények (1—16.) helye. 3. Legfiatalabb (negyedkori) törésvonalak. 4. A töréspontok alapján szerkesztett, vízföldtanilag jelentős szerkezeti vonalak. 5. Feltételezett — vízföldtanilag alárendelt szerepű — idősebb törések. 6. Elsőrendű diszlokációs vonalak. 7. Kiemelt helyzetű rögök. 8. A regionális vízföldtani szelvények helye. Abb. 3/a Strukturelle Verhältnisse des untersuchten Gebiets aufgrund der Analyse des Depressionsraumes Zeichenerklärung: 1. Wasserspiegelunterschied in m zwischen der Abb. 1 und den Isophypsen der regionalen Karte von Dr. Szebényi, L. aus dem Jahre 1971. 2. Ort der Depressionsprofile (1—16). 3. Jüngste (quartäre) Bruchlinien. 4. Die aufgrund der Bruchpunkte konstruierten, hydrogeologisch bedeutenden tektonischen Linien. 5. Angenommene ältere Brüche — aus hydrogeologischer Sicht von untergeordneter Rolle 6. Erstrangige Dislokationslinien. 7. Schollen in herausgehobener Lage. 8. Ort der regionalen liydrogeologischen Profile. , 'V ?BUDAPEST 7 \ & iDvr való alkalmazását többek között az is hátráltatja, hogy a különböző szerzők gyakran eltérő tartalmú fogalmakra azonos elnevezéseket alkalmaznak, bizonyos fogalmakat pedig nem definiálnak egyértelműen. Nyomásgradiensnek a kőolajföldtani-tárolómérnöki gyakorlatban a mélységi nyomásmérésekből számított Ap\Az-differenciahányadost nevezik, dimenziója atm/m. Rétegvizek esetén inkább piezometrikus gradiensről beszélhetünk, amelyet nyugalmi vízszintekből számítunk, s mivel ebben az esetben a nyomást vízoszlopban mérjük, tehát ez dimenzió nélküli mennyiség. A piezometrikus gradiens csak azonos fajsúlyú homogén víztömegre vonatkozhat, ezért az észlelt vízszinteket a hőmérséklet és a vegyi összetétel figyelembevételével javítani kell (pl. Szebényi L.: 1973), ellenkező esetben az észlelt nyomáskülönbség csak látszólagos. Maga a gradiens egy vektor, amelynek a szivárgási tér minden egyes pontjában határozott iránya van, ezért