Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen

Lorbererné Szentes 1.—Lorberer A.: A földtani szerkezet Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. 539 V 1. ábra. A vizsgált terület helyszinrajza és a felsőpannon vízadók hidroizohipszás térképe Jelmagyarázat: 1. Települések belterülete, belvízcsatorna. 2. Kút száma, nyugalmi vízszintje (ni A. f.). 3. A felsőpannon „vízműves rétegcsoport" átlagos nyugalmi piezometrikus szintjei (m A. f.). 4. Vízföldtani szelvények helye. 5. Szénhidrogénkutató mélyfúrás száma során létrejött harmadrendű diszlokációs vonalak az egyes rögvonulatokat különálló rögökre szabdalták. Ezzel az utóbbi „szétdarabolódásos" neogén szerkezetalakulássál kapcsolatos az említett sasbérc (2/b ábra) is. Vízföldtani ősföldrajzi szempontból figyelemreméltó, hogy a bugyi szerkezet csak viszonylag rövid ideig volt kitéve a felszíni karsztosodási folyamatoknak, mert már a felsőkréta időszakban betemetődött a tőle D-re található kristályos képződmények törmelékanyagával. A terresztrikum anyagának szemcsenagysága, kis koptatottsága és osztályozatlansága közeli, viszonylag enyhe reliefenergiájú lepusztulási térszínre utal. A kristályos alaphegység egészen a miocén közepéig kiemelt helyzetben maradt, emiatt a mezozóos rög a neogénben sem karsztosodhatott tovább. A Lóczy-hát besüllyedése után ugyanis csak a vízzáró fedőképződmények pusztultak le egyes helyeken, majd az alsópannóniai transzgressziós üledékképződés a rögöt újra betemette. Abb. 1. Lageplan des untersuchten Gebiets und die Hydroisohypsen-Karte der pannonischen wassergebenden Schichten Zeichenerklärung: l. Inneres Gebiet der Siedlungen, Entwässerungskanal. 2. Nummer des Brunnens, sein Ituliewasserspiegel (m ü. A.). 3. Durchschnittliche piezometrische Ruhe Wasserspiegel der „Wasserwerks-Sehichtengruppe"-des oberen I'annons (m ü. A.). 4. Ort der hydrogeologischen Profile. !>. Zahl der kohlenwasserstoffschürfenden Tiefbohrungen Vízföldtani viszonyok A terület szénhidrogénkutató fúrásai közül eddig egyet sem képeztek ki véglegesen víztermelésre. A Bu-1. jelű fúrásban a —57,84 és —279,6 m közötti — az alsópannontól a triász mészkőig terjedő — csövezetlen szakaszból mindössze 0,6 l/p, 20°C-os „felszálló édesvíz"-et nyertek. A Bu-5. jelű fúrást —611 és —615 m szintek között perforálták. A középső triász mészkőből 37,0 m

3/nap, azaz kb. 22,0 l/p „hideg édesviz"-et termeltek dugattyúzással, —560,0 m-es üzemi vízszint mellett. Ezek az adatok is arra utalnak, hogy a rög bükki típusú középső triász mészkövei csak kismértékben, vagy egyáltalán nem karsztosodottak. A karsztos hévizeknek a vizsgált területhez legközelebb eső feltárásait a tököli Tö-1 (1969) és az új budafoki fúrás (1973), valamint a Tétényi úti kórház középhegységi kifejlődésű triász dolomitra és a Csepeli Strandfürdőnek az alap hegységgel közös karszt v ízrezervoárt kéj >ező felső eocén mészkőre tele-