Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
12. szám - Domokos Miklós: A rendszervizsgálatok és a vízgazdálkodási mérlegek szerepe a vízgazdálkodási tervezésben
534 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. Domokos M.: A rendszervizsgálatok Vízkészlet, K [m 3/s] 6 8 10121t 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 36 40 0 2 4 6 8 10 12 14 % 16 ^18 ^20 g> 22 •M 26 28 30 32 34 36 38 40 1 1 S 3 — 2 — 5 1 4 1 — \ 4 1 2 1 2 — V 2 3 3 2 ß 1 — \ 3 2 5 3 1 2 1 — 1 2 1 — 1 3 4 1 2 — 6 7 1 5 — 3 2 1 2 1 — 1 3 \ 4 5 2 3 — 2 4 2 1 V . 2 — 3 1 2 3 y 4 I hol X,t l)-s-h (x,y) | 3 1 1 3 \ I hol X,t l)-s-h (x,y) | 3 4 1 \ s-186 2 1 s-186 1 3 1 V s-186 1 1 2 1 s-186 2 s-186 1 \ s-186 i~If ho(*,«) "y- r££ aß °' m y<x u v* yj(y-x)ho(x,y)d*őy {-EVu j k(y h-Xj) -f 737 X<U J UK Tfjyho(x,y)dx,<ly -3160 - = 0,233 3.22. A vízkorlátozási mutatók számítása változó vízigény esetében. Az önmagában egyszerű (7) és (8) képlet — ill. az utóbbit közelítő (9) képlet — alapjául szolgáló / = konst. közelítés a gyakorlatban — különösen az öntözővízhasználók esetében — általában alig fogadható el. Ezért olyan eljárást kellett találnunk, amellyel az általánosabb / konst. esetben is kiszámíthatók a # és a X mutató értékei. Az elvégzett vizsgálat (Domokos— Weber, 1975) eredményei szerint a követendő eljárás elsősorban attól függ, hogy milyen jellegű a K(t) és az I(t) függvény együttjárása (1. táblázat): a) Ha K(t) és I(t) együttjárása tisztán sztochasztikus jellegű, akkor — vagy a d és X mutatót definiáló (3), ill. (4) képlet közvetlen alkalmazásával határozzuk meg a mutatók értékeit (gépi számítás), — vagy pedig először előállítjuk a K és az I változó közös h(x,y) sűrűségfüggvényét (1. ábra): M%>y)—P[K(t) = x, I(t) = y] (10) és ebből, megfelelő képletek alkalmazásával számítjuk />, ill. X értékét. X számítása h(x,y)-bó\ pl. a következő képlettel történik: // (y-x)h(x, y) dy dy X = x-zy 7. ábra. Példa a vízkorlátozási mutatók meghatározására sztochasztikus vízkészlet-igény kapcsolat esetében Puc. 1. npuMep onpedenenuH noKa3ameAsi oepanwieHua eodonoAb3oeamn e CAyuae cmoxacmutecKOÜ C8H3U Mewdy 3anacoM eodbt u nompeÖHOcmnMii Abb. 1. Beispiel zur Bestimmung der Wassereinschränkungs- Parameter im Falle von stochastischen Wasservorrats- Wasserbedarf-Beziehungen oo oa // 0 0 (11) yh(x, y) dy d* b) Ha K és I között elfogadhatóan szoros, ismert tendenciájú (pl. monoton csökkenő), de ismeretlen matematikai alakú determinisztikus függvénykapcsolat van, akkor a vízkorlátozási mutatók meghatározására eredményesen alkalmazható egy Kovács és Dávid által javasolt, a két változó eloszlásfüggvényein alapuló grafikus eljárás (Kovács, 1963; Dávid, 1971). (2. ábra.) c) Ha végül a K és / közötti determinisztikus függvénykapcsolat matematikai alakja is ismert, e kapcsolat képletének, valamint az F(x) vízkészlet-eloszlásfüggvénynek a felhasználásával a és a X vízkorlátozási mutató értéke analitikusan számítható. Például az egyszerű I=HK)= K (12) tesíthető (vágy a (9) képletnek megfelelő nomogramokkal meghatározható). Ezzel a közgazdaságilag jellemzőbb X vízkorlátozási mutató tömeges, rutinszerű számítása is lehetővé válik. kapcsolat esetében (ahol c állandó), X értéke így számítható: X = ~ J F(x)dx. o Aza)—c) alatt felsorolt eljárások természetesen csak akkor alkalmazhatók eredményesen, ha az I(t) vízigény-időfüggvény alakulásáról kellő információink vannak. Ezek az információk (részletes vízkivétel-mérések) azonban jelenleg többnyire még hiányoznak s ezért az összesítő vízmérleg szerkesztésekor rendszerint az / = konst. közelítésre, ill. az ezen alapuló (7) és (8) képletre szorulunk. A megalapozottabb vízgazdálkodási-fejlesztési döntések érdekében azonban erőteljesen töreK(d),vízkészlet tartossaga | a K(d)-I(1-d) ' vízmérleg tartóssága _ l(1-d) 1 vízigény tartóssága^ V. Vízfélesleg, aktív vízmérleg Vízkésrlet tartóssága, d V/zígény tartóssága 1-d Vízhiány passzív vízmérleg 2. ábra. A tartóssági görbéken alapuló vízmérleg Puc. 2. Bodnbiü öaAaHC, ocHríebieawufuücH hü npueux oőecneieHHOcmu Abb. 2. Die auf Dauerkurven fussende Wasserbilanz
