Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Karcagi Gábor: A rácsos – KMZ – szerkezet alkalmazásával kapcsolatos építési és üzemi tapasztalatok

490 Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. Karcagi G.: A rácsos — KMZ — szerkezet görgőzés csökkenti. A munkatalpnak a vízfolyás irányára merőleges mozgatása érdekében csörlők szükségesek. A kivitelezés során az így kiegészített munkatalpat a vízfolyás irányára merőlegesen állítják be. A víz feletti rézsű oldalon elkezdik a rácsszerkezet munkatalp szélességének megfelelő sávja szerelését és azt célszerűen karókkal a mederoldalon kihorgonyozzák, majd a rácsszerkezetet a szükségletnek megfelelő hosszúságban, illetőleg a munkatalpon folyamatosan megépítik. A csörlők működtetésével a talpat a szerkezet alól kihúzzák és így az a mederfenéken elfekszik. Amennyiben a biztosítandó partszakasz méretei azt megkívánják, a sülyesztés tovább folytatható úgy, hogy a csörlőzést megszüntetik, egy bizonyos előrehaladás után a rácsot a munkatalpon rögzítik és az üressé vált felületen további szerkezetet építenek, majd azt is a víz alá sülylyesztik. Annak érdekében, hogy a munkatalpról a rács utolsó szakasza szabályozottan kerüljön a meder fenekére, egy jól bevált kísérő szerkezetet alkalmaztak, mely az egyenletes felfekvést biztosítja és az elhelyezkedés után megfelelő kötélzet segítségével visszanyerhető. Amennyiben az indokolt, a munkatalpra polipropilén szitaszövetet lehet elhelyezni és azon az építést végrehajtani. Tapasztalat szerint a szitaszövet a súrlódást csökkenti, így az építés végrehajtását megkönnyíti. A vízfolyás irányára merőleges, tervszerinti hoszszúságú sáv lesüllyesztése után a munkatalpat ismét a parthoz vontatják és az előző sávval párhuzamosan a további sávok építését folytatják. A tapasztalatok szerint a sávok között fél méteren belüli pontatlanság biztosítható. Az eddig alkalmazott szerkezeteknél megállapítható, hogy az eredeti cél elérése mellett az új szerkezettel a partbiztosítások megvalósításának fajlagos költségszükséglete alacsonyabb a hagyományosan alkalmazott szerkezetekhez képest. Az egységár összehasonlítása természetesen minden további nélkül nem eszközölhető, mivel a különböző építési és organizációs körülmények az alkalmazott szerkezeti megoldástól függetlenül egységár-különbözőségeket hoznak. Az mindenesetre megállapítható, hogy a költségmegtakarítás 30— 50% között mozog. A termelékenység növelését jelenti, hogy a rőzsepokróc kőszórás megvalósítása 0,8 óra/m

2 építési időszükséglete mellett, mért adatok alapján 1 m

2 KMZ beépítésének időszükséglete szárazon 0,15 óra, ugyanez vízről építve 0,28 óra. A kivitelezésnél szerzett tapasztalatok szerint fontos, hogy az előregyártott betonelemek a minőségi kívánalmakat kielégítsék, szintén a kiálló fülek formája elfogadható legyen. Ezek hiányában a beépítés nehézkessé válhat, illetve a szerkezeti elem szélső esetben fel sem használható. Az új technológia alkalmazása többlet-energia befektetést igényel az építésvezetőtől, munkavezetőtől, hogy a kivitelezés üteme zökkenőmentesen biztosítható legyen. A szerelőipari jellegű tevékenység a dolgozóktól gondosabb munkát követel — például ha a spirálok minden menetét nem hajtják bele a fülekbe, a süllyesztésnél a rács megszakadhat és ez a hiányosság nehezen javítható. Az építés szervezés fokozottabb követelményeket támaszt, mint a hagyományos szerkezeteknél. A KMZ szerkezetű partbiztosításokkal eddig szerzett tapasztalatok és minősítések kedvezőek. Természetes, hogy ez az eljárás nem oldja meg a folyószabályozás összes problémáját, de feltétlenül azok közé tartozik, amelyek áttörték a hagyományos eljárások frontját és lehetővé teszik, hogy ezen módszer alkalmazásával — a technológiájából származó előnyök felhasználásával — egyre több partbiztosítási munka gyorsabban és hatékonyabban kerüljön elvégzésre. Construction and field experience gained with KMZ-grid bank lining structures By Karcagi, G. Up to the early 1970-ies low- and medium water regulation works on the streamá in Hungary were solved almost exclusively by brushwork mattresses ballasted with rip-rap, or by rock revetments. A design and method are described by which these conventional solutions can be replaced under suitable conditions. The method has been developed and applied on routine basis along the central reach of the Tisza River. The designation KMZ denotes the initials of the inventors, who have registered the units and the method of placement. On the banks of sediment carrying rivers it is frequently observed that natural, or artificial roughness along the banks causes the flow velocity to decrease, resulting in local deposits. The KMZ grid is an artificial structure by which the flow velocity at the perimeter is reduced and under favourable conditions the sediment is caused to deposit as a visual demonstration of successful erosion control. The KMZ grid consists of precast concerete units reinforced to resist handling stresses only. The present design is 90 cm long with 15 by 10 cm cross—sectional dimensions. The units are connected by coupling elements of reinforcing steel, which allow some limited relative displacement. The connected units form a 1,0 by 1,0 m grid. In contrast to the conventional methods the grid has the advantage of placement substantially unaffected by stage, since using a special sinking pontoon it can be sunk to the bottom at higher stages as well. No special skill is required, heavy physical labuor is eliminated, moreover owing to the reduced material demand per unit area important savings in cost can be achieved. Besides a detailed description of the method and comparison with conventional technologies, the experiences gained with practical applications are also summarized. I