Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Maros Árpád: Elektronikus irányító berendezések alkalmazása városi vízműveknél

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 56. ÉVFOLYAM 11. SZÁM Budapest, 1976. november 481—528. oldal Elektronikus irányító berendezések alkalmazása városi vízműveknél MAROS ÁRPÁD' A víztermelés, szolgáltatás biztonságos és gazdaságos megoldásának egyik alapfeltétele a korszerű információs rendszer, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó korszerű hírközlési rendszer kialakítása. Az elektronika elterjedése a hidrológiában egyre számottevőbb. Ilyen lényeges feladatként jelentkezik vízműveknél az irányítás, ellenőrzés, adatrögzítés. Az automatizálás csökkenti az emberi hibák előfordulási lehetőségét, és lehetővé teszi, hogy az üzem működéséről hosszú időre vonatkozóan pontos naplót vezessenek. Az automatizálást legjobban azáltal lehet elérni, ha az egész műszerezést integrált egységként tervezik meg, és a rendszert egy forrásból szerzik be. Ennek előnyei, hogy a műszerek logikailag összeillenek és a gyártó felhasználási segítséget, valamint beépítéskori és üzemelés alatti karbantartást biztosít, az üzemeltetést végző személyzet kiképzése jelentősen egyszerűsödik, az alkatrészigény és a beruházás költsége csökken. Vállalatunk fő profilját képezi a víztermelő szolgáltatás. A technikai fejlődés hasznosítása érdekében a rendelkezésre álló tárgyi és személyi eszközök hatékonyabb kihasználása céljából egyre nagyobb jelentőséggel bír az automatizálás. Fejlesztési tevékenységünk keretében az 1973— 75 közötti időszakban elkészült a veszprémi, várpalotai és ajkai diszpécserközpont a városi vízművek irányítására. A rendszer segítségével a víztermelő, tároló, elosztó és hibaelhárító tevékenység legeredményesebb összehangolása megoldható. A telepeken, illetve a rendszer jellemző pontjain mért paramétereket az alállomásokon keresztül * Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Veszprém. egy központi diszpécser berendezésben gyűjtjük össze. A központban megjelenő jelek, jelzések alapján folyamatosan figyelemmel kísérhetők a termelő és elosztó rendszer jellemzői és szükség esetén lehetőség van közvetett, illetve közvetlen operatív beavatkozásra. A rendszer megvalósítási szakasza előtt felmerült annak a lehetősége, hogy a diszpécserközpont számítógépes legyen-e, vagy anélküli? Anyagi konzekvenciái miatt kis és közepes vízműveknél azonban nem volt célszerű számítógépet alkalmazni. Megvalósított rendszerek ismertetése A megvalósításnál először felül kellett vizsgálni a vízműrendszer gépészeti állapotát és a szükséges átalakításokat megtervezni, illetve elvégezni. A fentiek után került megválasztásra, hogy hol mit kell műszerezni. Fontos volt még annak tisztázása, hogy a jelátvitel hol oldható meg postai érpáron, illetve ennek hiányában hol szükséges saját kábel fektetése. A diszpécserközpontoknál az átviteli út vezetékes. A telemechanikus jeleken kívül beszédátvitel is megvalósítható. Az üzemmód lehet: a) helyi működtetés, b) távindítás a központból. Rendszertechnikailag három részre bontható: 1. Technológiai folyamatból adódó jellemzők mérése: a) helyi mérés, b) távmérés. 2. Távműködtetés. 3. Adatátviteli berendezés. A műszerezés szempontjából ezen városi diszpécser rendszerek közös vonása, hogy teljesen